2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Jugoszlávia szétesett, de Andrić művei emlékeznek rá

Végel László
Végel László
Jugoszlávia szétesett, de Andrić művei emlékeznek rá

Tudom, hogy vele kapcsolatban a legtöbben a Híd a Drinánt vagy a Travniki krónikát emlegetik, a kritikusoknak és az irodalomtörténészeknek, bizonyára igazuk van, de hozzám mégis legközelebb az Omér pasa című posztumusz regénye áll. Az avantgárdot ki nem álló, a modern irodalmi áramlatoktól magát távol tartó boszniai élményektől rogyadozó író a század egyik legmodernebb regényét írta meg az identitás zűrzavaráról és tragédiájáról. Végel László:

2021. január 23., szombat

Aki elolvassa Michael Martens A világok lángnyelveiben című könyvét, rádöbben, hogy a Nobel-díjas Ivo Andrićnak nem volt nyugodt és harmonikus élete, bár az író rendkívül nagy erőfeszítéseket tett, hogy ezt a látszatot keltse. Félelmetes ellentétekkel és ellentmondásokkal viaskodott. A horvát családból származó boszniai szerb író hithű katolikus anyja Szarajevóban élt, de ismeretlen okok miatt Travnikban szülte meg az apa nélkül felnevelkedő gyermekét. A szegény családból származó Andrićról egy időre egy gazdag višegradi család gondoskodott. Szerencséje volt, később a királyi Jugoszlávia külügyminisztériumában is akadt jó szándékú pártfogója. Ifjúkorában gyűlölte az Osztrák-Magyar Monarchiát, csatlakozott a Mlada Bosna nevű szervezethez, amelynek sorából került ki Ferenc Ferdinand gyilkosa Gavrilo Princip. Andrić élete végéig kitartott amellett, hogy Gavrilo Princip jogosan sütötte el a fegyverét. Szarajevóból Zágrábba került, a horvát fővárossal azonban sehogyan sem volt megbékélve. Belgrádba menekült, ahol a külügyminisztériumban kapott állást. Európa számos városában (Graz, Trieszt, Róma, Madrid, Párizs) dolgozott a királyi Jugoszláviai konzulátusain, de sehol sem érezte jó magát, szüntelenül az áthelyezését kérelmezte. Egyedül krakkói egyetemi éveivel volt elégedett és a lengyelek iránti rokonszenvét élete végéig őrizte. Aztán a II. világháború előtt Berlinben volt nagykövet, akit ebben a minőségben még Hitler születésnapjának megünneplésére is meghívtak. Ezekről a napokról alig-alig írt. Hitler lerohanta Jugoszláviát, ő pedig visszatért Belgrádba. A legjelentősebb regényeit a háborús időkben írta, de a német megszállás alatt egyetlenegy sort sem közölt. Az író erősebb volt a diplomatánál. Félő volt, hogy a kommunista hatalomátvétel után bántódása esik, hiszen fiatalon az erősen antikommunista jugoszláv kormány minisztere a kommunizmust a fasizmussal egyenlítette ki. De nem! Ivo Andrićból Ivo elvtárs lett, belépett a Kommunista Szövetségbe, járta a gyárakat, agitált, a szocializmus építésére buzdított, dicsérte a Szovjetuniót, élete végén pedig a Nobel-díjas író Tito marsallt Nobel-békedíjra javasolta. Abban mindenki egyetértett, hogy soha senkinek nem ártott, de nem is segített. Nobel-díjasként a nemzetközi felhívások ellenére se írta alá az üldözött írók jugoszláviai védelmébe írt petíciókat. A visszahúzódó, mértéktartó, bölcs Ivo Andrićnak rendkívül drámai élete volt, ilyesmit még a regényekben is nehéz elképzelni. A XX. század gyermeke remekműveket hagyott maga után és nem nehéz feltételezni, hogy kalandos élete is szerepet játszott ebben. Egy biztos, volt egy álma: Jugoszlávia. Ehhez ragaszkodott egy életen át. Jugoszlávia szétesett, de Andrić művei emlékeznek rá.

Tudom, hogy vele kapcsolatban a legtöbben a Híd a Drinánt vagy a Travniki krónikát emlegetik, a kritikusoknak és az irodalomtörténészeknek, bizonyára igazuk van, de hozzám mégis legközelebb az Omér pasa című posztumusz regénye áll. Az avantgárdot ki nem álló, a modern irodalmi áramlatoktól magát távol tartó boszniai élményektől rogyadozó író a század egyik legmodernebb regényét írta meg az identitás zűrzavaráról és tragédiájáról.

 

2021. január 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Két horvát Trump

Ha a választási térképeket egymásra helyeznénk, a színpalettától vibrálna a szemünk. S ez így mind szép >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább