2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) napló 81.

Leépített magyar tájékoztatás

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kétéves (2014-2016) beszámolója adós marad a válasszal, hogy a testület miért hagyta szó nélkül veszni a magyar nyelvű tájékoztatási eszközöket. A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) pedig mintha nem is létezne. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Május 17.

Leépített magyar tájékoztatás

A tartományi adminisztráció 2016-ban tíz százalékkal csökkentette a kisebbségi médiumok támogatási összegét, a későbbiek során azonban a vezetőség megígérte, hogy 2017-ben visszaállítják a dotációt a korábbi szintre. A kisebbségi sajtótermékek a piacon ugyanis nem tudnak önállóan megmaradni, egyrészt az olvasótábor folyamatos csökkenése, másrészt az olvasási szokások változása miatt – közli a Magyar Szó.

A Tartományi Képviselőház művelődési és tájékoztatási bizottsági vita során Aleksandar Dedovac, a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselője azt mondta, hogy „a kisebbségi sajtónak fel kell hagyni a pénz követelésével és a sajnálkozással, s a finanszírozás egyéb módozatai után kell kutatnia, ahogyan azt a többségi sajtó teszi”.

A médiaprivatizálás (2008. évi) kezdete óta a nemzeti kisebbségi sajtó folyamatos leépítésének/sorvasztásának vagyunk a tanúi. A kisebbségi média pályázatok útján való pénzelésének az elképzelése és a támogatás csökkentése már csak hab a tortán.

Ugyanakkor a NUNS és az NDNV „szégyenletesnek és botrányosnak” nevezik, hogy az újvidéki pályázaton például a belgrádi  Informernek egymillió, a Srpski telegraf portálnak kilencszázezer, a SNS-portal-nak pedig 4,5 millió dinárt ítélt meg a városi bizottság az adófizetők pénzéből.

2006-ban 34 rádió sugárzott magyar nyelvű műsort, 2016-ban már csak 13, amelyek közül kettő kommerciális, kilencnek pedig bizonytalan a státusa vagy nem rendszeresen sugároz magyar nyelvű programot.  Az utóbbi időben elhallgatott a szabadkai, a nagybecskereki, a nagykikindai, a temerini stb. rádió. Megszűnt a Dunatáj hetilap és több olyan helyi újság is, amelyek egy-három oldalon közöltek magyar nyelvű írásokat, mint például a Zrenjaninske novine, Kovinske novine, Bečejski dani, stb. Egyedül a Pannon RTV-t fejlődését forrás-injekciózták – magyarországi és szabadkai pénzekből.

A megszüntetett magyar nyelvű, vagy ezen a nyelven is sugárzó helyi és lokáli rádiók, községi vagy helyi újságok száma és a visszaesett példányszámok a magyar nyelvű tájékoztatás teljes szétesésére és leépülésére utalnak. 

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kétéves (2014-2016) beszámolója adós marad a válasszal, hogy a testület miért hagyta szó nélkül veszni a magyar nyelvű tájékoztatási eszközöket. A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) pedig mintha nem is létezne.

Május 17.

Feladat: a nemzeti egyenjogúság érvényesítése

A nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok és bizottságok munkájáról szerveztek kerekasztal-beszélgetést Topolyán.

Egeresi Sándor tartományi régiófejlesztési és helyi önkormányzati segédtitkár (volt tartományi képviselőházi elnök) elmondta, hogy öt ilyen találkozó terveznek. – A cél, hogy a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok munkájáról beszéljenek, kialakuljon egyfajta tapasztalatcsere, illetve érkezzenek visszajelzések, hogy miben lehetne segíteni ezeknek a tanácsoknak munkáját. Ezek a tanácsok a 90-es években azért alakultak meg, hogy kivizsgálják a nemzeti alapon történő esetleges incidenseket, próbálják az okokat feltárni, orvosolni az esetleges problémákat – mondta Egeresi. Szerinte „mára sokat javult a helyzet ebből a szempontból, ezért szükséges ezeknek a tanácsoknak a munkáját új tartalmakkal gazdagítani.”

A nemzetek közötti községi viszonyügyi tanácsok megalakításának jogi alapját a helyi önkormányzatokról szóló törvény 98. szakasza képezi. Megalakításuk – az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elvárásai alapján – még 2004-ben kezdődött. Az általam ismert adatok szerint Vajdaság 33 községében alakult ilyen testület (a 45 közül).

Törvény a helyi önkormányzatokról

(Az SZK Hivatalos Közlönye, 129/2007. és 83/2014. – másik törvény)

98. szakasz

A vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatokban megalakul a nemzetek közötti viszonyügyi tanács, mint önálló munkatestület, amely a szerb nép és a nemzeti kisebbségek képviselőiből áll, jelen törvénnyel és a statútummal összhangban.

Jelen törvény értelmében, vegyes nemzeti összetételű helyi önkormányzatnak az a helyi önkormányzat számít, melyben a Szerb Köztársaság legutóbbi népszámlása alapján egy nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több, mint 5%-át, vagy a valamennyi nemzeti kisebbséghez tartozók az összlakosság több, mint 10%-át képezik a nemzetek közötti viszonyügyi tanácsban a szerb népnek és azoknak a nemzeti kisebbségeknek lehet képviselője, melyek a helyi önkormányzat összlakosságának több, mint 1%-át képezik.

A tanács a nemzeti egyenjogúság érvényesítésére, védelmére és előmozdítására vonatkozó kérdéseket vitatja meg.

Az utóbbi néhány évben nemigen lehetett hallani ezekről a tanácsokról. Az állami szervek ugyanis nem tettek meg mindet annak érdekében, hogy ezek működjenek is. Talán az volt a cél, hogy törvényileg eleget tegyenek az EBESZ-nek.

Úgy tűnik, a mostani tanácskozások célja feléleszteni ezeket a testületeket, amelyeknek egyébként fontos szerepe lehetne a nemzeti közösségek helyzetének, helyi problémáinak rendezésében.

Téves viszont az a nézet, miszerint a tanácsok fő feladata, hogy „kivizsgálják a nemzeti alapon történő esetleges incidenseket”. Ezek ugyanis már büntetőjogi kategóriába és az igazságszolgáltatási szervek hatáskörébe tartoznak. A törvény is úgy szabta meg, hogy a tanácsok fő feladata „a nemzeti egyenjogúság érvényesítésére, védelmére és előmozdítására vonatkozó kérdések” megvitatása lenne.

Ebből az következik, hogy a mindegyik tanácsnak átfogó, az élet minden területére kiterjedő szakmai alapú elemzést kellene készíteni a nemzeti viszonyok alakulásáról és a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítéséről a konkrét községben. Ennek alapján aztán hozzá kellene látni a fennálló problémák megoldásához. Ezekből ugyanis van bőven, s ezt láttuk Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő áprilisban tett délvidéki látogatása során is.

A tartományi kormány számára készülő „jelentésnek” tehát ezek az elemzések, nem pedig csupán a „beszélgetések” és „tapasztalatok” alapján kellene elkészülni, ahogyan Egeresi elmondta. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy csak a tényeknek és adatoknak lehet/szabad hinni, nem pedig a politikusok elmondásának.

Kíváncsian várjuk tehát, milyen jelentést fog készíteni Egeresi? Az idézett írás alapján nem lehetünk túlzottan optimisták…

 

2017. május 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább

Egyoldalú politikai oktatás

Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >

Tovább

Miféle nyitás?!

Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >

Tovább

A politikai felelősség elkerülésének kísérlete

II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >

Tovább

„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!

“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >

Tovább