2025. május 10. szombat
Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az irodalom szövevény

Bence Erika kötetének bemutatója a Magyar Tanszéken

Összefüggéseket, kapcsolatokat talál a XVIII-XIX. századi művek és a napjainkban íródottak között, így például Kármán József Fanni hagyományai című naplóregénye és Vasagyi Mária Pokolkerék című, közelmúltban íródott könyve között. Vajdaság Ma:

Az újvidéki Magyar Tanszéken mutatták be Bence Erika Arachné szőnyege. A magyar irodalom alakulástörténeti „szövevénye” a XVIII. század végétől napjainkig című kötetét, mely a Planta Könyvtár-sorozatban jelent meg. A szerzővel Csányi Erzsébet, Magyar Klementina, Szollár Anna és Keresztúri Arnold beszélgetett.

Csányi a bevezetőjében a kötetről és a Planta Könyvtárról mondott pár szót, melynek keretében hallgatóknak szánt könyvek, egyetemi segédanyagok készülnek. Az egyetemi tanárok kurzusaik legfontosabbnak tartott témáit, problémaköreit dolgozzák fel.

Bence Erika könyvében összefüggéseket, kapcsolatokat talál a XVIII-XIX. századi művek és a napjainkban íródottak között, így például Kármán József Fanni hagyományai című naplóregénye és Vasagyi Mária Pokolkerék című, közelmúltban íródott könyve között. Bence elmondta, a Fanni hagyományainak nyelve korszerűbb, mint a Vasagyi-regényé, aki egy nem létező barokk nyelvet talált ki. Közös pontjuk, hogy mindkettő szenvedéstörténet, és a halál felé tart. A kötetben a vizsgálódás tárgyát képezi Jókai, Mikszáth és Háy János is, közöttük is összefüggéseket vél felfedezni. (...)

Bence Erika az irodalomra szövevényként tekint, és könyvében is új szemléletmód szerint vizsgálódik, és így is tanítja az irodalmat. Elmondta, pályája elején gyakorló általános iskolai tanárként szembesült először a régi magyar irodalom tanításának problémájával, hiszen az a gyerekeket nagyon gyakran hidegen hagyja. Ennek során alakított ki egy új gondolkodásmódot, ennek függvényében írta meg doktori értekezését is, melyre Márton László azt mondta, hogy így kellene tanítani az irodalomtörténetet, tudtuk meg a tanárnőtől, és hozzátette, azóta is így tanít.

A beszélgetés végén felmerült, hogy mennyire lehet ezt a kötetet és ezt a gondolkodásmódot alkalmazni az általános és a középiskolai tanításban. Bence szerint ennek a gondolkodásmódnak létjogosultsága kell, hogy legyen az oktatásban, és nemcsak az egyetemi oktatásban. Az általános és középiskolákban eddig csak kísérletek vannak minderre.

 

2017. május 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

Tovább