2025. május 30. péntek
Ma Janka, Zsanett, Johanna, Nándor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Drága” Picúr!

Nyílt levél egy – saját meghatározása szerint – leendő anyának!

Bence Erika
Bence Erika

Leendő anyaként próbálja majd a gyermekét kiemelni valahogy ebből az alávetett léthelyzetből! Maga már megtört, de a gyerekének még lehet esélye! Bence Erika:

Ne gondoljátok, hogy olyan nagy gond, ha az embert a Jó Reggelt Vajdaság névtelen szerzője mocskolja!

Az efféle módszerek legtöbbször visszaütnek; az eredeti elképzeléseknek épp az ellenkezőjét váltják ki.

Már most úgy van, hogy szinte dicsőségszámba megy, ha az embert a JRV-on gyalázzák. Akit ott sértegetnek, az az ember, biztos, hogy nem szolgalelkű, nem meghunyászkodó – annak van saját véleménye, döntőképes és nem lehet megfélemlíteni és megvásárolni.

Nem így a portál több tucat névtelen, álneves szerzőcskéjét. Mint ez a Picúr is. Nagyon nagy tévedésben vannak, ha azt hiszik, hogy az álnév megvéd és eltakar. S hogy a szófogodás valamiféle fedezéket és védettséget jelent.

Picúrka, Picúrka! Ha nem ismertem volna fel a stílusáról, a szóhasználatáról, a mondatformálásáról, akkor is tudnám, hogy ki maga. Mert cikke megjelenését követően azonnal „kiadták”. Megírták. Maga azt hiszi, hogy ezek a „jelentések” vélt ellenfeleitől érkeznek. Nem. Azoktól, akikről azt hiszi, hogy magával egy oldalon állnak. Úgyhogy van mitől félnie. És azt is tudom, hogy ki rendelte meg magától ezt a cikket. Ott vannak az allúziói, a háttérgondolatai, frusztrációi. Betegesek. Egy sikertelen ember belső mocska. Maga nem mert neki ellentmondani. Maga fél tőle. Ezt a félelmet viszont magának egyedül kell leküzdenie. Hogy ember lehessen magából ismét. Mert lehetett volna.

Az igazság az, hogy először nem is értettem, miért épp ez a posztom (illetve két tanártársamnak az enyémhez hasonlatos bejegyzése) váltotta ki a JRV e reakcióját. Írtam én ennél már sokkal ütősebb, elmarasztalóbb, gúnyosabb véleményt is nyilvánosan, közösségi portálokon, médiában, rangos folyóiratban. Miért ez ütötte ki a biztosítékot egyeseknél? Hiszen ez egy magánérdekű bejegyzés volt saját Facebook-profilomon.

Aztán rájöttem. Egyeseknek már ez is sok. Egyesek már oda jutottak, hogy már nemcsak saját véleményüket, de saját gondolataikat és ellenszenveiket sem merik felvállalni. Mások mondják meg nekik, nemcsak azt, hogy kire kell szavazni, de azt is, hogy kit kell utálni, kit kell szeretni, kit kell like-olni, mit szabad megosztani, mit mondhatnak, mit nem.

Kedves Picúr! Leendő anyaként próbálja majd a gyermekét kiemelni valahogy ebből az alávetett léthelyzetből! Maga már megtört, de a gyerekének még lehet esélye!

Azt hiszem, a gazdájának meg az a baja, hogy szemtanúi voltunk/vagyunk élete, karrierje kisiklásának, kudarcainak. És hogy nem hat ránk. Hogy magával ellentétben, nem félünk tőle és nem törtünk meg.

Inkriminált posztom egy ilyen keserű csepp volt a poharában. Hiszen mi, én, a elvi társaim, a hozzám hasonlatosak, mi vesztettünk ezen az elnökválasztáson. Önök eltiportak bennünket.

De nem törtünk/törtem meg!

Miként akkor sem, amikor minden közéleti szerepemet, posztomat, megszólalási lehetőségemet elvették tőlem. Kitiltottak, feketelistára tettek, megvonták a támogatásokat tőlem és tőlünk. Akkor sem.  Amikor a Jó Pajtásban egy évtizede vezetett irodalmi rovatomat is megszüntették – akkor már csak röhögtem! Nem mondtam azt, hogy nem vagyok többet ellenzéki, liberális gondolkodású, a Magyar Mozgalom alapító tagja, toleráns a mássággal szemben etc.  És nem mondom sohasem, mert ezek alapvető erkölcsi normák.

 

 

2017. április 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye

Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >

Tovább

Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?

A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >

Tovább

„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!

Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >

Tovább

SZERBIA EGYRE TÁVOLABB BRÜSSZELTŐL!

 Vicsek és Kovács, a VMSZ két sokéves, de eredménytelen megélhetési lakájpolitikusa – a néhai Pásztor István >

Tovább

A VMSZ, a civil szervezetek és az egyházak összefonódása

A két esemény, illetve cikk alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vajdasági magyar civil >

Tovább

Viharfelhők Szerbia égboltján

Hónapokkal ezelőtt Vučić nagylelkűen ígérgette, hogy bármikor kiírhatja a rendkívüli választásokat, moszkvai üzenetében azonban nem mondott >

Tovább

Szerbia a csonka rendszerváltási múzeumba kényszerült

Amit most a szemünk előtt zajlik, az a múzeumból való kiútkeresésről szólnak. Az elmúlt harminc évben >

Tovább

Megszűnt az utolsó független nyomtatott vajdasági magyar nyelvű újság!

A Családi Kör megváltozásával nemcsak a lap, de a vajdasági magyar nyomtatott sajtó történetében is új >

Tovább

AZ ÚJSÁGÍRÁS LEZÜLLESZTÉSE, AZ OLVASÓK MEGALÁZÁSA

A VMSZ tisztségviselői és az anyaországi vendégek ezúttal is „eligazították” az MNT „alapítású” médiák „újságíróit”, hogy >

Tovább

BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT

A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >

Tovább

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább