Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

U proteklom periodu napravljen je jedan iskorak kada se pristupilo izradi strategije kulturnog razvoja. Napravljena je jedna ozbiljna analiza postojećeg stanja, razrađene su neke oblasti kulture. Nažalost, taj posao nismo završili. Magločistač:

Iza sebe ima 20 godina rada u prosveti, u kojoj se obrela kao profesorka književnosti u subotičkim srednjim školama, nakon što je na novosadskom Filozofskom fakultetu diplomirala mađarski jezik i književnost. Od 1998. do 2005. bila je upravnik i umetnički rukovodilac Dečjeg pozorišta, a od 2005. do 2009. i upravnik Gradske biblioteke, gde je po isteku mandata obavljala funkciju pomoćnika direktora. Od samog osnivanja Međunarodnog festivala pozorišta za decu, bila je član njegovog Saveta. Za savetnicu gradonačelnika za oblast kulture bila je postavljena 2014. godine, a kako je iz te perspektive videla kulturu Subotice, govori nam Valerija Agošton Pribila.

(…)

Kako ocenjujete kulturnu politiku Grada koja je vođena u prethodnom periodu, i spram toga, šta smatrate da su slabe, a šta jake tačke iste?

(…) Smatram da je odlukom Gradskog veća o manifestacijama od posebnog značaja za grad onemogućeno organizatorima festivala i velikih manifestacije da u okviru posebnog konkursa obezbede sredstva za realizaciju svojih programa. Možda bi bilo još celishodnije da se sa organizatorima potpiše ugovor na četiri godine u iznosu namenjenih sredstava što bi dovelo da izvesnijeg finansiranja i kvalitativnog planiranja. To bi se moglo uvesti za ustanove kulture, koje imaju planirane značajne projekte. Subotica izdvaja 9 odsto u budžetu za finansiranje kulture. Pa ipak, jedan od gorućih problema jeste nedostatak finansija i neizvesnost u doznaci sredstava. Razumljivo, to zavisi i od priliva, ali za delatnost kulturnih ustanova i drugih subjekata u kulturi predstavlja zastoj u svojoj delatnosti.

(…)

U proteklom periodu napravljen je jedan iskorak kada se pristupilo izradi strategije kulturnog razvoja. Napravljena je jedna ozbiljna analiza postojećeg stanja, razrađene su neke oblasti kulture. Nažalost, taj posao nismo završili. Bivši gradonačelnik Subotice Jene Maglai je, naime, doneo rešenje o osnivanju Komisije za izradu koncepcije i metodologije strategije kulture Grada Subotice. Članovi Komisije su bili ugledne ličnosti kulturnog života Subotice. Rezultati tih sastanaka i rada između zasedanja Komisije je sačinjena detaljna analiza kulturnih resursa grada, posebno ustanova kulture. Obavljeno je sociološko istraživanje kulturnih potreba građana Subotice kao i swot analiza kulturnog sistema. Na osnova tih analiza su detektovani ključni izazovi u sferi kulture i na osnovu toga su određeni dugotrajni ciljevi aktivnosti i mere za postojanje ciljeva iz raznih oblasti kulture. U daljoj fazi su nephodna dodatna sagledavanja iz određenih oblasti kao i implementacija strategije nacionalnih saveta koje predviđa i Zakon o nacionalnim savetima. Strategija razvoja kulture je važan dokument koji se često traži od učesnika prilikom apliciranja na konkurse Evropske Unije.

(…)

Jedna od, ako ne i najveća rak-rana kulture u Subotici jeste nedovršena zgrada Narodnog pozorišta. Kako biste sa vremenske distance od devet godina, kako je staro pozorište srušeno, ocenili postojeći projekat: kao realan i usaglašen sa potrebama pozorišnih delatnika i publike ili kao megalomanski?

Radivoje Dinulović, projektant rekonstrukcije zgrade Narodnog pozorišta, u svom tekstu pod naslovom „O scenskim prostorima i scenskim slikama grada“ objavljenom u 10-11-12. broju „Rukoveti“ 2008. godine, govori o tome da i pre 150 godina kada je arhitekta Janoš Škulteti projektovao zgradu pozorišta „nije bilo ni mišljeno ni građeno samo za taj trenutak, bilo je, pre svega namenjeno vremenu koje dolazi“. Mislim da je bio u pravu, jer vremena se menjaju, pojavljuju se potrebe za novijim, kompleksnijim pozorišnim prostorima. Svi građani su sa strepnjom pratili gradnju pozorišta, svima se učinilo da je megalomanski, prevelik. Međutim, šta se dešava? Posmatrajući zgradu iz Nušićeve ulice, stvarno deluje prevelika, ali istovremeno kako radovi na rekonstrukciji napreduju, ne možete a da se ne zaustavite za trenutak na Korzou i da ne primetite kako se oslikava zgrada bivše banke u stilu secesije u staklu prozora pozorišta. Divan prizor! Za mene je to bio prelomni trenutak i početna faza osvajanja i prisvajanja zgrade. Stalno se vodi polemika oko toga kako će se finansirati održavanje zgrade, kako ćemo uspeti da napunimo pozorišne sale. Mislim da će to biti zadatak, a i veliki izazov menadžmenta pozorišta. Opet bih se vratila na početak odgovora, ponovo citirajući arhitektu Dinulovića: „Pozorište odgovara na potrebe grada, naravno, ali ih i generiše. Pozorišna publika, baš kao i urbana kultura u najširem smislu reči, takođe se gradi, razvija i neguju. Između ostalog i građenjem kuća. O tome na najbolji način govore desetine savremenih objekata širom sveta, koji su doneli izvanrednu novu energiju gradovima u kojima su realizovani.“ Ja lično želim da verujem u tu energiju.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |