Ma Pongrác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Átjutni a szűrőn
Úgyhogy írni fog tovább, hasonló modorban, mert ő már rég nem olvasóknak ír, hanem a hibás szűrőkön átjutott haverjainak. És köztük sajnos Orbán Viktornak. Bruck András (Huppa):
Ő csak a tünet, s egyik hordozója mindannak a rossznak, amitől Magyarország ilyen szégyenletes hellyé vált. Mert a rendszerváltó generációk elmulasztották felállítani azokat a tilalomfákat, amelyek kijelölik a határt elfogadható és elfogadhatatlan között.
Nem ragozom, beszéljen inkább Arthur Koestler.
Okos ember volt, a zseni közelében. Az 1930-as évek Berlinjében újságíróként mindazt a saját szemével látta, amit mi magunk is átéltünk az elmúlt két évtizedben. Mi a magyar, ő a német baloldal széthúzását, önző, önpusztító belső harcait – s végül mindettől nem teljesen függetlenül a nácik hatalomra jutását.
Nekünk ugyan szerencsére ebből csak a Fidesz, na meg Orbán jutott, de ebben a mérgezett légkörben teljesedhetett ki az 5-ös számú is, meg a pártja is.
S hogy hogyan?
Koestlertől tudom, hogy minden politikai rendszer szűrők sorozata, amelyeken a hatalomra törő politikusnak át kell haladnia. A szűrők szövése azonban rendszerenként eltérő. Amerikában az átjutáshoz szerinte olyan népszerű tulajdonságra van szükség, ami megragadja a tömeg képzeletét. (lásd Trump). Latin-Amerikában az ékesszólás a nyerő, Angliában pedig „bizonyos mértékű becsületesség és megbízható középszerűség” a járható út a politikusi sikerhez.
Épp ezért, mondja Koestler, Sztálinnak például nem lett volna esélye Angliában, mert „belőle a nyugati értelemben vett nagyság minden ismérve hiányzott”. És felsorolja, mik ezek: elvek, ideálok, közszónoki erények, valóság ismerete, történelmi tudás, találékonyság, személyes feddhetetlenség. Ezzel szemben Sztálin „nem ismert ideálokat, aljasul bánt a szövetségeseivel, süket volt a nép szenvedéseire, és minden határon túl meghamisította a történelmet”.
Szerinte karaktere miatt Sztálin a brit Alsóházban legfeljebb egy „groteszk különc” maradt volna.
Vagyis kisodródott volna a politika perifériájára.
És nyilvánvalóan Orbánnal is ugyanez történt volna. De nem csak az akkori Angliában, hanem a legtöbb mai, nyugati országban is. Ő azonban Sztálin összes tulajdonságával, mínusz tömeggyilkosság, nálunk mégis a csúcsra juthatott.
A szűrők hibás szövése – ez lett a demokratikus Magyarország veszte.
És ez volt egyben Bayer szerencséje. Az ő hajlandóságával az aljasságra és ordenáréságra nemhogy egy kormánypárt ünnepelt publicistája nem lehetne akárcsak egy átlagos demokráciában, de már a szakmából is rég kiszorult volna.
Csakhogy Magyarország a kezdetektől átlag alatti demokrácia volt.
A balról és liberálisként indult újságíró története így válhatott Orbán és a Fidesz, hármójuké pedig az árulás és elzüllés történetévé. Ezért is válaszolhatott Bayer tagadólag arra a kérdésre, hogy visszaadná-e a kitüntetést, ha hivatalosan kérnék tőle: „Akik ebben reménykednek, Godot-ra várnak! Nem fog semmilyen megkeresés érkezni”.
Úgyhogy írni fog tovább, hasonló modorban, mert ő már rég nem olvasóknak ír, hanem a hibás szűrőkön átjutott haverjainak.
És köztük sajnos Orbán Viktornak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT
A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >