2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Ünnep

Agárdi Gábor
Agárdi Gábor
Ünnep

Az emberek szíve télbe öltözött. Ilyenkor kicsit mi is komorabbak, hidegebbek vagyunk, mint egy jégcsap, megyünk lelógó orral az utcán, fázva, az esőtől ázva. Aztán leesik az első hó, mindent letakar, a télapó subája lelket melenget és mindenkit betakar, ráhúzza mindenkire a boldogságot, átmelenget minket karácsonyi hangulattal, és minden ember lelke kicsit szikrázik, mint egy csillagszóró. Szívünk is világít, mint az égők a fán, mint a gyertya az asztalon. A Kisjézus fénylő csillagával mutatja a szeretettel kikövezett utat, az éjféli mise harangjai zengik a fehér karácsony és a születés himnuszát.

Bim – boldog, bam – karácsonyt; bim – a Kisjézus, bam – megszületett, bimbamm – örvendjünk. A kávéházak megtelnek élettel, borvirágos jó reggelt, forralt bor az asztalon, szépen lassan csúszik le a torkokon, vihogó nép, kint hó, mi pedig benn a melegben élvezzük az ünnepet. Ki így, ki úgy.

Karácsonykor mindenki szeleburdi, kicsit mindenki bohó, a fáról leesszük a szaloncukrot majd kis papírgalacsinokat teszünk vissza a fénylő csomagolásba, hogy a nagyi, a család ne vegye észre, hogy az a fán már csak üres, sistergő selyempapír. Végül egymásra nézünk, mindenki mosolyog.

– Hozok egy csomag szaloncukrot – kiálltja apa, a többiek pedig csak bólogatnak, mert a fa úgy szép ahogy van. Minek a díszek összhangját megbolygatni, minek firtatni, hogy ki csente le a fáról szarkamód az édességet.

Ilyenkor a filmszalag is gyorsabban és többször forog, a filmesek készítik a Karácsonyi mesét, és már megszámolni sem lehet hány feldolgozást élt meg Charles Dickens klasszikusa. Idén Robert Zemeckis vette elő varázslatos puttonyát, belerakva Jim Carrey, Gary Oldman, Colin Firth színészi játékát, rászórva egy kis csillagport, majd megrázva az egészet ki is szórta puttonyát, elénk tárva egy történetet múlt, jelen és jövő karácsonyairól, a hűvös közönyről, és a szeretet erejéről. Ebeneezer Scrooge sokat morgott, aztán három szellem rárontott, és már majdnem elvitte a kaszás, amikor megváltozott, és a jó irányba terelte magát. Azóta neki is boldog minden karácsonya, az unokaöccsével tölti, míg a ház asszony a nagy libát tömi, a sok gyerek pedig a diót töri. Meleg puding az asztalon, ez az Angol szokás. Amerikában pedig a nagyapa mindenkinek vesz egy hálóinget, amiben várják a lurkók, hogy a télapó mikor csenget, és akkor le lehet rohanni, csomagokat kibontani, a piros pocakos pasas pedig már húzza is fénylő csíkját az égen.

Ilyenkor mindenki kicsit jobban szeret, hisz ez a szeretet ünnepe, bár nem mintha máskor nem szeretnénk, de valahogy időnk sincs kimutatni, de most... Minden kicsit lelassul, kicsit megáll a rohanó világ, hogy gyertyát gyújtsanak az emberek és elmondjanak néhány imát – köszönöm istenem, hogy a családdal lehetek, hogy egyáltalán élhetek, hogy nem csúsztam meg a jégen, hogy ezt az ünnepet is megúsztam épen, köszönöm, hogy a kínai olcsó égő nem csapott agyon, hogy a halászlét végre elfogyaszthatom. Aztán jön a bab, hagyma, dió méz és alma, hogy egészség, pénz és összetartás legyen, hogy a család is együtt legyen, hogy mindenkinek legyen boldog a karácsonya, még akkor is, ha csak egy cipős dobozba van elzárva az ünnepe, egy árvaházi szobában is legyen boldog az ünnepe. A sok hajléktalan pedig örömmel kanalazza azt az egy tál babot, amit az úristen ezen a napon eléjük rakott, sírva eszik a bejglit meg a gubát, adhatna az isten kicsit több lét meg gubát, de ne légy telhetetlen Jani, majd talán jövőre megadja, ha addig meg nem fagysz. Azért vigyáznak rád fentről és nem fognak felengedni úgysem, ha még nem jött el az időd, várnak még sokan a sorban, de neked még van időd, sok napot kell még megélned.

Berakom kedvenc Sinatra, majd Zorán lemezem, a hideget érzem a kezemen, aztán dúdolok és díszítek, a szobám már csillog, ráhangolódtam a dologra, az egész napra. Megérkezik a dús, telt karácsonyfa, a család pedig együtt díszíti énekelve, olykor káromkodva, hogy már megint széthagytad a gömböt, rá is léptem, a csillaggal majdnem rokonságba léptem, de aztán minden a helyére kerül, a Kisjézus megszületett, és csak derül.

Karácsonykor mindenki szeleburdi, kicsit mindenki bohó, a halászlé elkészült, és kanalazzuk is mohón. Imádkozunk és szeretünk, örülünk, hogy végre együtt lehetünk, szeretetben, boldogságban egymásért és egymásnak, a piros ruhás pocakos pasas pedig csak – ho-ho-hó, nevet, hogy minden évben egyszer egy kicsit mindenki házába melegséget vihet, ezen a szent ünnepen, amikor a Kisjézus megszületett.

2009. december 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hátulról kapaszkodnának a szekérre

A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >

Tovább

VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >

Tovább

A szörnyű egyoldalúság

Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >

Tovább

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA

Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >

Tovább

A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog

Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >

Tovább

VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!

A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz

A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >

Tovább

VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?

Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >

Tovább

Surányi Zoltán: A Stróman

Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái >

Tovább

Félő, hogy civilizációs vákuumba kerülünk

A VMSz tíz körömmel a hatalom megtartásáért harcol és nem igazodik a korszellemhez, nem tervezi a >

Tovább