Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Napi ajánló
Teleki Pál tudta: a háborút nem lehet megnyerni
„Ha a németek vesztenek, mi is vesztünk; ha győznek, akkor pedig elveszünk.” Veczán Zoltán (MNO):
1941. április 3-án hajnalban dördült el a halálos lövés, Teleki Pál magyar miniszterelnök pedig örökre eltávozott az élők sorából. Nem sokkal korábban dőlt el, hogy a honvédség lerohanja Jugoszláviát, ezzel végképp a náci Németország mellett elkötelezve magát. Halálának 75. évfordulója kapcsán rendezett szimpóziumot az MTA BTK Történettudományi Intézet Turbucz Dávid, Zeidler Miklós és Ablonczy Bálint történészek részvételével.
Teleki 1920-ban nem volt a kormányzó favoritja; mint Turbucz Dávid, a korszak fiatal kutatója elmondta, Horthy először Bethlen Istvánt szerette volna miniszterelnöknek jelölni, de mivel Bethlen nem vállalta, így esett a választása Telekire. A IV. Károly első, 1921-es visszatérési kísérlete után kialakult válságban a miniszterelnök lemondott, de nem haraggal váltak el. Hosszú szünet után 1938-ban tért vissza a politikába Imrédy Béla kormányában minisztereként, majd a németbarát kormányfő távozása után ismét miniszterelnök lett.
(...) A végső pont azonban akkor jött el, amikor úgy érezte, hogy a kormányzó is elárulta: Horthy ugyanis, bár nyílt színen támogatta Teleki feltételeit a jugoszláv bevonulás kapcsán az április 1-i legfelsőbb honvédelmi tanácsi ülésen, azonban másnap délután – állítólag – telefonon közölte az épp feleségét látogató miniszterelnökkel, hogy a feltételek szinte mindegyikében meggondolta magát, azokat semmisnek tekinti – mondta Turbucz, aki szerint Horthyra ekkor már saját vezérkultusza is erősen hatott; mely szerint ő hivatott arra, hogy az elszakított magyar földeket újraegyesítse.
A halálos lövés
Ziedler megemlítette: Teleki korábban megpróbálta kipuhatolni a helyi magyar követeknél, hogy az angolszász hatalmak hogyan reagálnának a magyar bevonulásra a már említett korlátozások mellett, de mind Washingtonból, mind Londonból azt a választ kapta, hogy ez egyértelműen hadüzenetet vonna maga után. Az erre vonatkozó válaszokat este olvasta el, ez Ablonczy szerint végérvényesen bebizonyította neki, hogy politikája megbukott. Ezt követően még részt vett a cserkésztisztek bazilikabeli lelkigyakorlatán, majd hazatért Sándor-palotabeli lakosztályába, és ott hajnali 2 és fél 3 óra között főbe lőtte magát; a lövés zaját senki sem hallotta, halálát az ébresztésére érkező inas vette észre kora reggel.
Teleki ugyanis világosan látta, hogy a németek ezt a háborút nem nyerhetik meg: „ha a németek vesztenek, mi is vesztünk; ha győznek, akkor pedig elveszünk” – mondta Ablonczy.
A közönség soraiból hozzászóló Kubassek János geológus felvázolta: Teleki megkapta azokat a térképeket, amelyek Európa német győzelem utánra tervezett viszonyait mutatták be, és egyértelműsítették, hogy Magyarország semmi jót nem várhat egy ilyen győzelemtől. Telekit emellett nem vakították el a korai német sikerek, ugyanis korábban többször járt az Amerikai Egyesült Államokban – tette hozzá. (…)
Mint Ablonczy elmondta: bár számos összeesküvés-elmélet született arról, hogy Telekit a németek gyilkolták meg, erre semmi bizonyíték sincsen; mind kortársai, mind munkatársai és a családja is kizárták az idegenkezűség lehetőségét, és a korabeli rendőri és halottkémvizsgálat is ezt támasztotta alá.
Öngyilkossága egyszersmind politikai állásfoglalás is volt; azonban, ahogy Turbucz is aláhúzta, Horthy Miklóst sem Teleki búcsúlevele, sem öngyilkossága nem állította meg; a kormányzó sem ekkor, sem később nem nézett szembe a felelősségével.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >