2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Mennybeli kapcsolatok

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Urunk, ki a világi végekről a felhőkbe gyűjtöd a vizet, állítsd le az esőzést és változtasd derültté az eget.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

ÉGI SEGÍTSÉG. Hiába fenyegetnek a meteorológusok újabb kiadós esőkkel, én már nem aggódom az árvízhelyzet miatt. Biztosra veszem, hogy napokon belül elvonulnak a sötét felhők, a kiáradt folyók pedig visszatérnek medrükbe. A politikusok is levethetik a gumicsizmát, nem kell minduntalan a tévékamerák kíséretében szemlét tartaniuk a gátakon. Megtörtént ugyanis az intervenció az özönvízszerű esőzés leállítására, mégpedig ott, ahol a legilletékesebbek lakoznak: maguknál az égieknél.

A SPC, a Szerb Pravoszláv Egyház, mint olvashattuk, pénteken „molebannal”, azaz könyörgéssel fordult a Mindenhatóhoz, hogy rekessze be az égi csatornákat, és oszlassa el a felhőket: „Urunk, ki a világi végekről a felhőkbe gyűjtöd a vizet, állítsd le az esőzést és változtasd derültté az eget. Ne hagyd, hogy elöntsön minket az ár, szánd meg sokat szenvedett népedet, óvd meg a bajoktól és az éhínségtől…”, áll az egyház internetes portálján.

Persze, akadtak most is tamáskodók, akik megmosolyogták a főpapok buzgalmát, az esőért könyörgő afrikai varázslókhoz hasonlították őket, és tiszteletlenül azt tanácsolták nekik, hogy fohászkodás helyett inkább ragadjanak lapátot és a nyúlgátépítésben segédkezzenek. És jobban nézzék meg, hogy mit mutat a naptár: azt, hogy már jó ideje beléptünk a 21. századba.

Én azonban mindennek ellenére bizakodom a SPC meteorológiai célzatú fohászának eredményességében.

Csak amiatt vannak bizonyos kételyeim, hogy ha már tényleg ennyire hatásos az egyházi vonalon történő közbenjárás, akkor miért ilyen késve üzentek a mennyeieknek, miért kellett megvárni, hogy a fél ország víz alá kerüljön? Nem lehetett volna már tíz nappal ezelőtt elküldeni ezt a könyörgést tartalmazó virtuális e-mailt az égi címzettnek? Vagy talán úgy gondolták, mint a rendkívüli állapotok minisztere, Velimir Ilić, hogy eshet az eső, úgyis kitartanak a milliós költséggel tavaly épített gátak? Ki tudja.

Hasonló ciklon ügyi könyörgésnek voltunk tanúi a 2014-ben történt áradás idején is, ezt állítólag teljes siker koronázta. Már másnap elállt az eső és kiderült az ég. A szinódus örömmel nyugtázta a hírt, annak jeleként, hogy lám, mégiscsak meghallgatják őket odafönt. Csak a rosszmájúak állították, hogy az időváltozás úgyis bekövetkezett volna, ha nem imádkoznak, mert a meteorológusok azt már korábban megjósolták. A főpapok úgyszólván biztosra mentek, ráadásul saját érdemüknek tulajdonították az esőfelhők elvonulását.

Mi is lenne ennek az országnak a népével, ha nem lenne ilyen intenzív kapcsolatunk a mennyeiekkel!

Ám nem csak a SPC ápolja ezt az ájtatos együttműködést, hanem az elnök is. Nemzetközi viszonylatban sem találunk még egy vezető államférfit, aki ekkora áhítattal gondoskodik országa és népe lelki boldogságáról, mint a szerb vezető. Nem véletlenül kapta meg a pravoszláv népek egységének megszilárdításáért járó díjat, amivel az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka tüntette ki múlt heti moszkvai látogatása során. Amikor is a következő magvas gondolatot hallhattuk a kitüntetettől: „Még jobban és még intenzívebben kell együttműködnünk (mármint a pravoszláv népeknek), hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy ismét a katakombákban kelljen hirdetnünk a kereszténységet”.

Miután pedig arról értesült, hogy az orosz egyház hárommillió euróval támogatja a belgrádi ortodox katedrális (tudjuk: ez lesz a legnagyobb az egész Balkánon!) freskóinak elkészítését, ezekkel a szavakkal mondott köszönetet: „Tudom, hogy Oroszország is mekkora válsággal küszködik, ám ha megállapodásunk van a Mindenhatóval, akkor nem sokat törődünk a válsággal”.

Amiből egyenesen következik, hogy Tomislav Nikolićnak is sikerült ilyen megállapodásra jutnia, mert – válság ide, válság oda – ő se törődik túlságosan az ország helyzetével, és sokkal fontosabb számára a bazilika kifestése, mint mondjuk a mizerábilis keresetű hívők sorsa, vagy az, hogy hol találnak menedéket az árvízkárosultak.

Reméljük, nem kell katakombákban meghúzniuk magukat. Ahol majd Nikolić hirdeti nekik a kereszténységet.

PRAGMATIKA. Nagyítóval is nehéz találni olyan választót, aki eszmei alapon dönti el, hogy melyik pártra adja voksát. Ha lenne is ilyen igénye, akkor se tudna különbséget tenni a vezető szerbiai formációk között. Nem úgy, mint mondjuk, Németországban, ahol azért vannak kereszténydemokraták és vannak szociáldemokraták, akik között határozott ideológiai választóvonal húzódik, bár most – a nyugati demokrácia sikerét bizonyítandó – éppen nagykoalíciót alkotva együtt kormányoznak szövetségi szinten. Hasonlóképpen van ez a többi nyugat-európai országban is. Nálunk viszont mindegyik párt a nemzettudatos, konzervatív jobbközép irányvonalat tartja üdvözítőnek, még akkor is, ha névlegesen baloldalinak deklarálja magát, mint például a szocialisták.

Mellesleg, nincs ez másképpen a mi pártjaink esetében sem, itt is mindenki a jobbközéphez tartozónak vallja magát (legfeljebb vannak, akik anyaországi mintára jobban „jobbközépesek” a riválisoknál), és ha a vetélytársaikat meg akarják bélyegezni, akkor (ugyancsak anyaországi mintára) balliberálisnak kiáltják ki őket. Ha rászolgáltak erre a minősítésre, ha nem. Amolyan szitokszó lett ez a balliberális mostanában, és a büszke jobbközépesek nyomban ki is egyenlítik őket a szélsőjobbal.

Ám nemcsak ezzel a mostani „jobbra tarts!” divattal magyarázható, hogy a választók nem ideológiai, hanem pragmatikus szempontokat helyeznek előtérbe. Zoran Anđelković belgrádi elemző szerint ebben a nyomor közeli állapotban, amiben jelenleg leledzik társadalmunk, elsődleges szemponttá lépett elő az, hogy melyik párttal juthatnak álláshoz vagy valamilyen kedvezményhez. A legfrissebb felmérések is ezt az állítását támasztják alá: ezek szerint a polgárok kétharmada meg van győződve róla, hogy a párttagság a legjobb út a munkahelyszerzéséhez vagy a szakmai előmenetelhez, és csak alig 2,3 százalék vélekedik úgy, hogy fennkölt ideálok vezérlik őket a belépésnél. Minden ötödik szerbiai polgár hiszi azt, hogy a pártok között jelentősebb különbségek vannak, és 60 százalék nem reménykedik abban, hogy a választások eredményeként kedvező fordulat következhet be.

Kíváncsi lennék, hogy a mi esetünkben mit mutatna ki egy ilyen felmérés. Tartok tőle, hogy nálunk is hasonló eredményre jutnánk, főleg a párttagsággal járó anyagi haszon tekintetében. (…)

 

2016. március 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább

Egyoldalú politikai oktatás

Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >

Tovább

Miféle nyitás?!

Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >

Tovább

A politikai felelősség elkerülésének kísérlete

II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >

Tovább

„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!

“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >

Tovább