Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Djokovics nem létezik
Avagy: Mit tegyünk a szerbekkel?
„Helyesen akkor járunk el, ha a latin ábécés Đinđić és Đoković alakot használjuk.” Póla Gergely (MNO):
Milosevics, Milosevity vagy Milošević formában kell írni a legismertebb szerb politikus nevét? Szigorúan véve a háromból csak egy helyes. A leghíresebb szerb sportoló nevében pedig még egyértelműbb hibát ejt a fél magyar sajtó.
Az alapvető kérdés, hogy latin vagy cirill ábécés nyelvnek tekintjük a szerbet és a montenegróit. Szerbiában az alkotmány értelmében a cirill ábécé az elsődleges, de mindkettő hivatalosnak számít, és ma már többen használják a latint. Egyes újságokat, honlapokat latin, másokat cirill betűvel írnak, a parlament, a kormány, az államfő és az alkotmánybíróság hivatalos oldalán váltani lehet a két írásmód között. A montenegrói alaptörvény egyenlő státust biztosít a két ábécének, de a latint használók száma jelentős növekedést mutat, s a parlament, az államfő és a bíróságok honlapján már nem is szerepel cirill betűs szöveg. Mindkét országban az önazonosság, az értékrend, a politikai hovatartozás kifejezésének egyik eszköze az ábécéhasználat.
Ha szeretnénk leírni egy szerb vagy montenegrói ember nevét, minden amellett szól, hogy a latin betűs alakot vegyük alapul. Az idegen betűs nevek átírása kényszermegoldás, sokszor körülményes, és a hibalehetőséget is magában hordozza. Ráadásul a magyar ábécé a magyar hangkészlet betűit tartalmazza, és számtalan olyan hang van az idegen nyelvekben, amelyeket csak jobb híján tudunk valamelyik betűnkkel jelölni.
Mindjárt itt van az az emberemlékezet óta folyó vita, hogy a latin (horvát) ábécében Ć/ć, a cirillben Ћ/ћ betűvel jelölt hang a ty-hez vagy a cs-hez áll közelebb. Tény, hogy különbözik a Č/č, illetve Ч/ч betűvel jelölt, a magyar cs-vel szinte megegyező hangtól, a ty-pártiak az – időközben elillant – akadémiai állásfoglalás mellett épp erre hivatkoznak, valamint arra, hogy a magyar ty-t is ezzel a betűvel írják át szerbre (például Káty település szerb neve Kać/ Каћ). Az ellentábor tagjai viszont azt állítják, hogy a hang bár nem tiszta cs, még mindig közelebb áll hozzá, mint a ty-hez. A helyzetet remekül illusztrálják a magyarosodott nevek: egy részük ty-re (Jelasity Radován, Sztevanovity Dusán), egy részük cs-re (Filipovics Vladan, Vujicsics Tihamér) végződik, és ott vannak még a régies írásmódú nevek is (Damjanich János, Milosevits Mirkó). Magyarországi szerb ismerősöm egyértelműen a ty mellett áll ki, egykori délvidéki kollégám ugyanilyen határozottan a cs mellett érvel, egy mostani délvidéki munkatársamnak pedig szerb ismerőse azt tanácsolta, hogy próbáljon tj-t mondani a tökéletes kiejtéshez. Ember legyen a talpán, aki itt eligazodik…
A cs és ty körüli vitát elegánsan kikerülhetjük a latin betűs alakkal. Ez esetben csak a teljes hasonulás hozhat minket kényelmetlen helyzetbe, ilyenkor muszáj állást foglalni. A helyesírási szabályzat 11. kiadása még világosan a ty mellett teszi le a voksot (Andrićtyal), az új kiadásban azonban már nem kapunk fogódzót, hogy a Miloševićtyel vagy a Miloševićcsel változatot írjuk.
Az, hogy számos sajtótermékben a cirill írást veszik alapul, csak a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy gyakran helytelenül. A gy hangot jelölő Đ/đ, illetve Ђ/ђ betűt sokan valamilyen érthetetlen okból nem gy-nek, hanem dj-nek írják át, azaz Zoran Gyingyics (vagy Gyingyity) helyett rendre Zoran Djindjics, Novak Gyokovics (vagy Gyokovity) helyett Novak Djokovics szerepel. A gyakorlat érthetetlen, de nem megmagyarázhatatlan. A zavart valószínűleg az okozza, hogy a délszlávok dj-t írnak, ha nincs đ betűjük – minden egyéb esetben viszont elhagyják a mellékjelet: azaz a ž-ből z, a ć-ből és a č-ből c, az š-ből s lesz. De mindennek semmi köze az átíráshoz. A Djindjics és a Djokovics alak kétféle írásmód kotyvaléka, és épp olyan hibás, mintha Szingapúr alapítójának nevét Lee Kuan Yew vagy Li Kuang-jao helyett Li Kuang Yew vagy Lee Kuan-jao formában írnánk.
Helyesen akkor járunk el, ha a latin ábécés Đinđić és Đoković alakot használjuk. Ha valamilyen ok miatt a mellékjeleket nem lehet kitenni, akkor választhatunk, hogy Dindic és Dokovic vagy Djindjic és Djokovic szimpatikusabb – azaz a magyar gyakorlatnak megfelelően elhagyjuk a mellékjeleket, vagy pedig a szerbek áthidaló megoldásához folyamodunk.
Sokan éppen azért választják az átírást, mert nem tudják kitenni a mellékjeleket, vagy egész egyszerűen nem akarnak bajlódni velük. És – mint a példák is mutatják – sokszor a kis gödröt elkerülve szakadékba hajtanak.
A latin betűs alak átvétele még mellékjelek nélkül is jobb választás. Ha szigorúan vesszük a helyesírási szabályzatunkat, nem is tehetünk másképp: „A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot. [...] Így járunk el akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak.” „A tulajdonneveknek azonosító, egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik, hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül, eredeti formájukban használjuk.” Attól még, hogy a szerbek, montenegróiak a cirill ábécét is használják, nem tehetünk úgy, mintha a nyelvüknek nem lenne hivatalos latin írása.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT
A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >