2025. május 24. szombat
Ma Eszter, Eliza, Vanessza névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

A köpönyeg

Adalékok a szerbiai "független" sajtó történetéhez

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Dragan Kojadinović, a Studio B elnevezésű belgrádi helyi, minded­dig egyesek által függetlennek vélt tévéállomás igazgató-főszerkesztője lemondta az ellenzék által kez­deményezett tiltakozó nagygyűlést. Az előzmények: néhány héttel ezelőtt a szerbiai, de a nemzetközi sajtó is krokodilkönnyeket hullatott a Studio B hányatott sorsa miatt, mert a szerbiai hatóságok – ezt állította Ko­jadinović úr – nem voltak hajlandók bejegyezni a vállalatot, magyarán: törvényen kívül helyezték a csak Belgrádban nézhető műsort.

Megindult a nagy nemzetközi ak­ció a Studio B (egyébként a szerbiai Soros Alapítvány egyik legbüszkéb­ben hangoztatott kegyeltje) meg­mentéséért, kommentárok íródtak a sajtószabadság szerbiai elnyomá­sáról. Az attraktív tévéállomás „betil­tásának” árnyékában közben helyi lapokat zárattak tényleg be, újság­írókat tartóztattak le. Erről egy szó sem jelent meg. Brüsszelben az Európai Unió illetékes bizottsága is igyekezett tetemes összeggel tá­mogatni a Studio B-t és a független napilapot, a Borbát. Az azóta már Naša Borbaként megjelenő kitűnő napilapnak természetesen semmi köze sincs ehhez a történethez. Valószínűleg emiatt nem is számít­hat az itteni alapítványok hatható­sabb támogatására.

Az egyébként idült apátiában szenvedő szerbiai ellenzék az ügyben jó ürügyet látott, hogy végre utcára szólíthassa az embereket. Más kérdés, hogy ez a felszólítás milyen vissz­hangra talált volna. A három jobb­oldali (értsd: nacionalista) párt: a Šešelj csetnik vajda vezette radi­kálisok, a Đinđić-féle demokraták és a Koštunica-féle szerb demokraták szövetségre léptek a Studio B „meg­mentéséért”. Egyedül a Vuk Draš­ković vezette Szerb Megújhodási Mozgalom nem csatlakozott a „szö­vetséghez”, valószínűleg tudván, hogy kár a buzgalomért. Vagy mert – és ez sokkal valószínűbb – ezekkel az úriemberekkel nem nagyon akarózik neki egy kólót járni. Még ha az ütem és a lépések ugyanazok is.

Jól értesült belgrádi megfigyelők, akik nap nap után nézhették a Stu­dio B adásait, figyelmeztettek arra, hogy a szerkesztéspolitika már hónapokkal ezelőtt megváltozott. A tévéállomás leggyakoribb vendége az Arkan fedőnevű köztörvényes bű­nöző, aki a horvátországi és a bosz­niai háború „szerb hőseként” vonul

be a történelembe. Ha addig el nem kapják, gazdája segédletével. Talán nem elhanyagolható körülmény, hogy ugyanez az úr egy újvidéki, szintén „független” hetilap gyakori in­terjúalanya. Azt már nem is említem, hogy a lap emiatt önzetlen tá­mogatásban részesül a nyitott tár­sadalmat propagáló alapítványtól. Talán azért, mert ha megvalósul a teljes nyitottság, akkor könnyebb lesz elkapni az újdonsült férj-banditát. Én más magyarázatot nem látok.

De maradjunk mások szennye­sénél. Arkan miatt a szerkesztőség néhány legismertebb újságírója már régen elhagyta a Studio B-t. Az utób­bi hónapokban, amióta Milošević el­nök szakított Radovan Karadžićtyal, a boszniai szerbek szintén mennyei vezetőjével, ez utóbbi Kojadinović úr leggyakrabban szerepeltetett vendé­gévé vált. A látszat tökéletes volt, mert a Studio B mottója – „amit ők (vagyis a az állami tévé) nem jelen­tet meg, azt megtesszük mi” – be­vált.

Nos, a „független” tévéállomás, amelynek betiltásáról már nem esik szó – igazgató-főszerkesztője tárgyalt a szerbiai privatizációs bizottság igaz­gatójával, és közvetlenül utána, a hét végén bejelentette: nem tart igényt az ellenzéki pártok támogatására. Önökre bízom, hogy kitalálják: ezen a tárgyaláson ki kinek ígért, és mit. Továbbá: szokott-e egy állam (ez pedig nem is akármilyen, hiszen Kertes Misi szedi a vámot) pénzelni olyant, aki nem tetszik neki? El­herdálni arra a Misi izzadságával összekuporgatott sarcot, ami nem egészen a szívügye? Ha most azt ál­lítják, hogy a feltett kérdésemre az utólagos magyarázó mondatokkal előre befolyásoltam a válaszukat, ak­kor – igazuk van.

És akkor most, jól bevált szokás szerint, azt várnák tőlem, hogy tér­jek ki a „mi” kis médiaügyünkre. Ezekre azonban talán kár is szót vesztegetni. Az Újvidéki Televízió, amely kínálkozik mindenfelé (Ma­gyar Televízió, Duna Tv) már az árnyéka sem önmagának. Nem azért, mert – látom, olvasom a saját újságomban is – a „tehetségesek” elmentek és csak a „ruskaja” ma­radt (ahogyan az R. J. barátom klasszikus megfogalmazásában el­hangzott többször). Nem, hölgyeim és uraim, az elmenni vagy maradni örök dilemmájához ehhez semmi köze sincs. Azt a kis függetlenséget vették el először tőlünk, amit a régi rendszer véletlenül meghagyott. De akik távoztak, nem azért tették, mert ez a magasztos függetlenség hiány­zott nekik, bármennyire is ezzel nyugtatják lelkiismeretüket egyesek az emigrációban. De nem ám. Számtalan egyedi esetről van szó, ezért hát a függetlenség, amiről fen­tebb szó volt, nem illik össze a ma­radás és megmaradás elvével. Legalábbis a mi esetünkben nem.

1995. március 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Francisco, írta: 2009. szeptember 16. 23:54:00

Gábor barátom,

Ez pont így igaz, ahogyan az utolsó soraidban leírtad. Még 18 év után is.

Sáfrány Ferenc

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

SZERBIA EGYRE TÁVOLABB BRÜSSZELTŐL!

 Vicsek és Kovács, a VMSZ két sokéves, de eredménytelen megélhetési lakájpolitikusa – a néhai Pásztor István >

Tovább

A VMSZ, a civil szervezetek és az egyházak összefonódása

A két esemény, illetve cikk alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vajdasági magyar civil >

Tovább

Viharfelhők Szerbia égboltján

Hónapokkal ezelőtt Vučić nagylelkűen ígérgette, hogy bármikor kiírhatja a rendkívüli választásokat, moszkvai üzenetében azonban nem mondott >

Tovább

Szerbia a csonka rendszerváltási múzeumba kényszerült

Amit most a szemünk előtt zajlik, az a múzeumból való kiútkeresésről szólnak. Az elmúlt harminc évben >

Tovább

Megszűnt az utolsó független nyomtatott vajdasági magyar nyelvű újság!

A Családi Kör megváltozásával nemcsak a lap, de a vajdasági magyar nyomtatott sajtó történetében is új >

Tovább

AZ ÚJSÁGÍRÁS LEZÜLLESZTÉSE, AZ OLVASÓK MEGALÁZÁSA

A VMSZ tisztségviselői és az anyaországi vendégek ezúttal is „eligazították” az MNT „alapítású” médiák „újságíróit”, hogy >

Tovább

BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT

A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >

Tovább

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább