Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Az ismeretlen szegény költő halálára
Gulyás József emlékére: 1937. február 14. – 2014. október 31.
"Várom megjelenő könyveit, aztán Isten nyugosztalja – ha hitt benne."
„Gy. János, Irénke és Stefi, /
én meg Gulyás József vagyok, / igaz, hiába / (ezt akárki meg sem értheti) /
fölöttem csillag nem ragyog.”
A minap, péntek este, a halottak napja előtt csöndesen távozott közülünk Gulyás József költő.
Hajdújáráson született, naplójegyzeteiből úgy tudjuk, Ludason töltötte igen nehéz gyermekkorát, mélyszegénységben, a tudás, a könyvek után és elvágyódva.
Úgy ment el, ahogyan élt: valahol a margínán, a széleken, és most is két napba telt, míg megtudtuk, elosont.
Költőként sem volt benn a főáramban, pedig mindig annak közelében sertepertélt, de aztán mégsem került be a nagy vajdasági magyar kánonba (ami nincs is). Néha ugyan hallottuk hangját, de hangos se volt, inkább karakán, vitatkozó, véleménnyel bíró – annyira nem ismertem, és nem is így marad meg emlékezetemben a figurája.
Még csak nem is verseiről, mindet nem is olvastam. Felfedezésére majd vagy sor kerül, vagy nem.
Egy viszont maradandó lesz – ezek naplójegyzetei. Nem érhette meg, hogy nemsoká két kötetben fognak megjelenni, s igen értékes kordokumentumok. Többet érnek, mint az újságcikkek, riportok, szociográfiák. Mert ezek maguk – szociográfiák.
Az első naplójegyzetek arról tanúskodnak, még írni is igen későn tanult meg, vagyis a szimpla fogalmazás sem ment könnyen. A tanyavilágban, lámpa és papír nélkül tengődhettek, olvasnivaló sem akadt, majd csak az ötvenes évektől. Szoba-konyhás tanyasoron tengődött a család, éhezve, fázva, nélkülözve. Amikor predvojnicskára került – a katonaság előtti katonai kiképzés-félére -, legalább jóllakott.
Karriert sem csinált, sem költőként, sem bármi más módon. Végig azt mondta, hogy ő baloldali, az maradt végképp. Egy szegénygyerek ugyan hogyan is lehetne konzervatív, jobboldali, mélyen istenhívő, ha isten őt oda taszította, ahová (az emberek által).
Emlékszem, amikor folyóiratokban a naplójegyzeteit olvastam, mindig fázni kezdtem, éhes lettem – akárha olyanokat olvastam, mint Knut Hamsun Éhségét, vagy akár Ottlik Iskola a határon-ját. Hihetetlen módon fogta meg, avagy tükrözik ezek a naplójegyzetek a korabeli hangulatot.
Várom megjelenő könyveit, aztán Isten nyugosztalja – ha hitt benne. A költészetben sem hitt úgy, hogy az majd jobbá teszi az embereket. És ez nem részletkérdés – hisz küzdeni azért mindig küzdött. Egyedül, egyes egyedül - ezért írtam e nyúlfarknyi megemlékezés címeként, hogy ismeretlen költő. És lám, mégsem volt az.
Szerbhorváth György
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT
A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >