Ma János, Teodor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Napi ajánló
Terék Anna: külFÖLD
A Puskinban sírtam először
Pesten,
valami buta filmre ültem be,
nevetséges vígjátékra,
másra nem volt már jegy,
másra nem volt már pénzem,
és nevetett a moziban ülő másik hat ember.
Hosszú könnyeim
lecsúsztak arcomon, a nyakamon végig
egészen a dekoltázsomba.
már sírva kértem a jegyet,
a kasszánál a nő nem nézett a
szemembe,
s ennek először végre örültem,
mert akkor még kerestem a tekinteteket
Pesten.
Szerettem volna, ha bárki megkérdezi az utcán,
hogy mégis mi fáj?
Vagy ha legalább néznek rám.
nekem évek kellettek, hogy
rájöjjek
itt még csak vendég sem vagyok,
hanem csak társadalmi probléma
vagy egy nemzeti zűrzavar tartozéka.
S egy problémának jobb ha
nincsenek könnyei, szemei.
Tűrni kell. (?)
A villamoson,
ha kanyarodik vagy ha finoman fékez,
itt nem simulnak a nőkhöz a férfiak,
nem érintik a vállukat,
nincsenek véletlen egymáshoz hajlások.
Pesten nem nézik a férfiak a nőket
pont úgy lesnek ránk,
mintha szégyellni kéne magukat,
mintha a nők nem tudnák,
mintha a nőket nem is kéne nézni,
s csak a munkások füttyentenek
kötelességből
a nők után. Pesten
furcsák a férfiak és furcsák a nők.
Aztán sírtam én szinte
mindenütt Pesten:
a Várban, a jégpályán, a Hűvösvölgyben
a metrón, a Libegőn, a Moszkva téren,
a Lánc-hídon, Zuglóban és Kőbányán,
az Astoriánál esőben,
a Városligetben napsütésben.
A tekintetek mindig elsiklottak mellettem.
ebben a városban nincsenek tekintetek,
ebből a városból nem lehet kitekinteni.
Menekülni kéne,
de látni sem lehet innét a kiutakat.
Aztán lassan a hosszú könnyek
egészen rövidek lettek,
ma már úgy nézek szemekbe, hogy
nem keresek válaszul
tekinteteket,
már nem nevetek ki
„leszerbezéseket”,
megelőzendő:
nem mondom honnan jöttem,
mert nem tudom hová tartsak
és hogy kihez tartozzak.
ők szeretnek folyton választani,
lehet, én mégsem vagyok
magyar?
Nekem már nincs szép
középzárt e betűm,
kezd eltűnni az akcentusom,
csak pár beékelt
szerb szó és káromkodás
jelzi, hogy nem vagyok
„teljesen magyar”,
rajtam már nem látszik,
hogy „szakadt júgó” vagyok,
rólam nem tudja senki, hogy
nem tudok vízum nélkül utazni,
s hogy az országhatáron
az összehajtogatott
alsóneműmet
is darabonként átnézik.
Már nem tudok belesimulni a szabadkai tájba.
a lábnyomaimat a sár is visszadobja,
már nem ismerem a főtér minden négyzetméterét,
már nem az enyém a kiserdő, a puha levélsusogás,
már nem tudom hány dinárba kerül egy vekni kenyér
egy liter tej,
itthon nem tudok örülni a szerb üvöltözésnek
és félek ha férfiak egymást verik az utcán.
Már zavar, ha nem tudok hajnalban fél ötkor
bárhol sós perecet venni,
hogy a városi buszokra több mint 10 percet kell várni,
hogy az épületek nem is olyan magasak,
engem itthon is bántanak: már egy másik akcentus miatt.
Nekem nincs saját hivatalos nyelvem,
és csak kevert kultúrám van.
itthon már idegen vagyok,
odaát mindig szerb maradok.
Nekem már mindegy milyen nyelven
kérem a kenyeret a boltban,
s hogy a szeretőm magyarul mondja-e
hogy kellenék neki.
Nekem már mindegy, hogy decemberben
van-e karácsony,
s hogy hanyadikára esik újév.
nekem már mindegy,
nemzetileg hova sorolnak.
Pedig jó lenne végre valahol
valóban külföldinek lenni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása
Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >
Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát
William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >
Az egyetemistáknak ismét igaza van
Nem szabadulok a gondolattól, hogy napjaink egyetemistáinak sokkal nagyobb akadályokkal kell megküzdeniük, mint nekünk. 68-ban az >
Előre hozott választás Szlovákiában?
Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Sinkó dilemmái manapság is aktuálisak
A szélsőjobb erősödik, az európai politika egyre inkább jobboldali irányt vesz, ami nem jelentene veszélyt, ha >
„VÉRES A KEZETEK”!
Szerbiában az egyetemi hallgatók már öt egyetem 62 karát vették blokád alá. A támogatottságuk a lakosság >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
A komplex nemzeti identitás „kísérleti egerei”
Könnyű azoknak, akik úgy védekeznek a másság ellen, hogy bezárkóznak az egyidentitású kuckóba. Azoknak a kozmopolitáknak >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >