Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Szép kis történetek (4.)
Szerelmem, Delphine
Balázs Attila
Szép kis történetek. A szerző, Balázs Attila ennyit ír beharangozóként könyvéről: „csupa szép kis történet”. Tavaszra jelenik meg a Zetna Könyvkiadó gondozásában. A Zetna székhelye Zenta, igazgatója Beszédes István, a kötet szerkesztője pedig Radics Viktória. A téma és a nevek önmagukért beszélnek. Az elkövetkező néhány kedden és csütörtökön – az író engedélyével – néhány részletet közlünk készülő könyvéből.
Gregory nem lakott messze a Mayflower sortól, egy bokros domboldalon, ahol a lentieknél kissé módosabb emberek éltek. Egyszer aztán fogta magát, s meghívott vendégségbe. Valamelyik szabadnap délutánján sétáltam fel hozzá, amikor a bokám már rendbejött. Barátom erre az alkalomra, mondhatni, elfelejtett nyakkendőt húzni. Egy szál gatyában fogadott, mentségére szolgáljon, akkora hőségben, amilyet ritkán látott a vidék, ráadásul ősszel. Erdőtüzek gyúltak mindenütt úgy, oly szaporán, hogy a tűzoltóságnak alvásra alig lehetett gondolnia. A világoskék alsónemű erős kontrasztban állt Gregory sötétre barnult szőrtelen bőrével, izmos alakjával. Valahogy egészen szép férfinak tűnt, mokánysága meg a kissé görbe orrának dacára, így egyáltalán nem zavart pőresége. Meg az sem, hogy egyik válla jóval lejjebb volt a másiknál. Nyugággyal és hideg koktéllal kínált a teraszon, hogy aztán mellém telepedjen, s a maga italát szürcsölgetve csakhamar a delfinek szerelmi életére terelje a szót. Mintegy magyarázatul annak a jelenetnek, amelynek óhatatlanul szemtanúja lehettem, és míg arról beszélt, hogy a kópé mosolyú delfinek nem csak szaporodás, bezzeg, puszta örömszerzés céljából is szeretkeznek, de még mennyire, egyik pillanatban előkapta fentebb már lefestett fakó alsónadrágjából hosszú, vékony, felfelé ágaskodó, a szemem láttára hizlalódó „virgoncka kukriját”, egyben elnézést kérve ezért a minden formalitást mellőző cselekedetért. Miként, mint mondta, másokat bosszantó örök infantilizmusáért is. Tettét magát azzal indokolta, így sokkal ihletettebben megy neki a mesélés, és hozzáfűzte, ha késztetést érzek, netalán én is megérinthetem a varázspálcáját. Esetleg előhúzhatom a magamét. De ha mindebből egyik sem történik meg, sebaj, ő nem fog neheztelni. Annyit se, mint az a kis kosz a körme alatt. Nos, én egyiket sem tettem meg, de valami egészen furcsa izgalom járt át, amíg Gregory Packet néztem és hallgattam. Az igazsághoz tartozik, a későbbiekben gyakorta felmerült bennem, vajon milyen számomra szokatlan fordulatot vehettek volna az események, ha nem bizonyulok ilyen gátlásosnak, ám ezzel sose jutottam sokra, barátom elgondolkodtató érzéki története a delfinekkel pedig a következő:
Megesett vele egyszer régebben, még delfines pályafutásának elején – ami általam említett derék angliai kollégájával is valószínűleg, azzal az Alan Cooper nevű, bajba keveredett idomárral –, hogy váratlanul nekirontott hátulról egy fiatal hím példány. Pék Gyurink, mint mondá, nem tudta mire vélni a dolgot mindaddig, amíg meg nem érezte kedvencének egyértelmű szándékát. Furcsa, de igaz, Ruddy szerelemre gerjedt iránta, és vágyát nem rejtette véka alá. Gyuri akkor és ott túl zavart volt, ezért gyorsan hárított, majd kimászott a medencéből, ám nem hagyta ennyiben a dolgot, Ruddy viselkedésére magyarázatot keresve mindenféle olvasmányhoz nyúlt, könyvtárakban kutatott, míg meg nem találta a „delfinember” szerelmi vallomását. Ez a valódi nevét elhallgató férfiú tollba mondása szerint neki szent meggyőződése régről, hogy a delfinek intelligensebbek nálunknál, etikusabbak mindenképp, ugyanakkor valamiért ténylegesen és odaadón ragaszkodnak hozzánk gyarló, számtalanszor bestiális mód az életükre törő emberekhez, s ha alkalom adódik, ezt az abszurd ragaszkodást ki is mutatják, akár szenvedélyes nemi aktusra való hajlam formájában. Vele gátlásos kamaszkorában történt egyik holdfényes este a közeli öbölben, midőn ott már aligha akadhatott fürdőző, hogy beúszott mélyebbre, amikor is váratlanul delfinek vették körül. Nagy rajongással ugráltak, viháncoltak a közelében, s játszadozás közben egy tapasztaltabb, ragyogó szemű nőstény példány különféle tárgyak, így végtagok megragadására és kitapogatására is alkalmas duzzadt szeméremajkaival húzni kezdte valahová a sekélybe. A fiú engedett, és ott aztán az történt a langy homokosban, akár az apróhalak csodálkozására, hogy ez a szerelemre lobbant delfinasszonyka a köldöke alatt kitáruló lucskos vaginájával kihívóan a meztelen fiúhoz nyomakodott, úgyhogy pillanatokon belül megtörtént a merevedés és a behatolás. – És rövidesen megtörtént más is, mert akik megtapasztalták – magyarázta Gregory Pack, rántva kettőt a farkán, majd nagyot sóhajtva, hogy visszatartsa magát, közben mintegy felhúzza agyába gerince mentén a szexuális energiát –, a nőstény delfinek belső izomzata olyan rafináltan működik, hogy azt bármely emberlány megirigyelheti.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >