Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Napi ajánló
Rövidital – versből
Gerold László
„ … mint egy kupica pálinka, amit ebben az esetben egy költő főzött s töltött ki, s az olvasó fogyasztja.” Gerold László kritikájából (Vajdaság Ma):
„Bármennyire is különbözik egymástól az európai és a japán kultúra, ez nem akadálya annak, hogy – mint évtizedek óta történik – az európai műveltség kapcsolatot keressen a távol-keleti nép/ország kultúrájával.” (…) „Ha viszont az irodalomban vizsgálódunk, akkor némileg más a helyzet, elsősorban a költészet terén, tovább szűkítve a kört: a haikuként ismert verstípus tekintetében. Ez az ősi japán forma Európában a huszadik századtól talál követőkre, többek között magyar költők közül is voltak/vannak kedvelői, művelői, a vajdasági magyar irodalomban is fel-feltűnt, tűnik elsősorban Pap József opusát gazdagító lírai forma, amely feltehetőleg szigorú szerkezetével kelt érdeklődést, vonzódást. Azzal provokál(hat), hogy a költői szabadságot mindössze három, kötelezően rímtelen sor tizenhét (5+7+5) szótagnyi terjedelemben kell kordába zárva kifejezésre juttatni. A haiku – ahogy a műfaj egyik fordítója jellemezte –: „Rövid, gyors és okos” vers. Olyan, mint az erős rövidital, mondjuk, maradjunk hazai pályán, mint egy kupica pálinka, amit ebben az esetben egy költő főzött s töltött ki, s az olvasó fogyasztja.” (…)
„Irodalmunkban ezt a sort folyatja az eddig publicistaként ismert Klemm József Kilencvenkilenc című, kizárólag haikukat tartalmazó kötete (Forum Könyvkiadó, 2013). Ezekben a szerző azzal, hogy természet ábrázolása helyett zömmel inkább a meditatív jegyeket preferálja, mind a japáni hagyomány, mind pedig az itteni gyakorlat (l. Pap József kert-haikujait!) ellenében, egyéni változatot szorgalmaz. Erre utal az ízléses kötet (tervező Léphaft Pál) négy fejezetcíme: Személytelen, Személyes, Istenes és Látomásos. Ennek megfelelően a Klemm-féle változatot nem a japán gyakorlatra jellemző gyors felismerés, hanem folyamat hívja életre, ahogy a Vers című, formát és irányvételt pontosító haiku középső sora fogalmaz: „tizenhét lassú lépés” eredménye. Erre készít fel a kötethez írt huszonegy darabból álló Előszó is, melyből megtudni, milyen köz- és lelkiállapot („lelkem férges”) hívta elő a könyvbe sorolt, a létezés pótesélyeként írt verseket, melyekben „ott / lesz helyben minden”, mit isten alkotott, „s melybe létünk / úgy épült bele // mint falba a kő, / kőbe a kövület, vagy / vízbe a béka, // hogyha befagy…”.
„Amint, vélem, az iménti sorok is utalnak rá, a szerzőt mindenekelőtt létbeli és lelki kérdések foglalkoztatják. Álljon itt legalább mutatóban néhány haikuba zárt Klemm-meditáció. Változatok az elmúlásra, ami majd lesz: „itt még kettesben: / csontos kézzel szorítja, / elmúlni készül (Öregek), ami vagyok: „mandulaágra / csöppent szappanbuborék: / mulandó, mint én” (Virág), tragikomikus variáció: „dioptriám négy, / fogam három, egykettő / elvisz már Kháron” (Kiszámolósdi), ami már bekövetkezett: „akár egy regény: / hosszú sorokba szedve / a nemlétezők” (Temető), ami megállíthatatlan: „kőangyal szárnyán / vadgalamb: emez elszáll, / amaz elenyész” (Szárnyak). Arról, ami volt, megszűnt, lehetetlen: „nyelvtelen kolomp, / béna kéz tapsolása, / pacsirtatetem” (Csönd), „akkor még jártak / felénk sárkányok, manók, / s megvolt még anyám” (Gyermekkor). Magánykép: „szék, szék előtt fal, / falon tükör, tükörben / arc, arcon halál” (Magány). Önkeresés, ki vagyok én: „füstös tükörben / megcsodálni a semmit…/ s belemerülni” (Meditáció), „honnan fúj a szél, / van-e a fénynek színe, / hová megyek én?” (Három kérdés), „hullám taraján / vén sirály: csak sodródik, / lám, olyan, mint én” (Hasonlat), a lehetőség: „mozdulat még nincs, / csak a szándék, indulni, / magamba térni” (Készülődés), önportré: „kiszáradt kertben, / romos kőfalnak dőlve /madárijesztő” (Küldetésem). Más: a küzdelem értelme(tlensége): „öröktől való, / óceánokkal harcolt, / aztán megrepedt” (Szikla), a megtisztulás: „jéghideg csermely / vizében megfürödni, / bűnöm feledni” (Tavasz). Istenről, istenhitről: „lajtorját támaszt / az égnek, felfut, lejő, / istent nem talál” (Tudós), „megérintettem / Isten ujját: hideg volt / mint a pléhkereszt” (Tapasztalás).”
„És végezetül számomra a két legszebb miniatűr: egy létszociográfiai tanulmány: „hol volt, hol nem volt / enni, négyet szoptatott, / míg meg nem haltak” (Mese), és egy szerelmi vallomás: „hajsátra alatt / szívem, felriadt madár, / újra elpihen” (Feleség).”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >