Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Die Welt – Ungváry: „nagyon nehéz volt nem rasszistává lenni”
„A tetteseknek teljesen mindegy volt, hová deportálják az illetőket. Nekik csak az számított, hogy az emberektől megszabadultak, és a vagyonuk itt maradt.” Galamuscsoport:
„A Die Welt Nem Hitler volt, mi voltunk címmel közölte Boris Kalnoky Ungváry Krisztiánnal készült interjúját. Ungváry Krisztián magyar sztártörténész új könyvében erős tételeket állít fel a magyar antiszemitizmus geneziséről: a német befolyás csekély volt, a holokauszt tetteseinek mozgatórugói nem voltak irracionálisak, és egyedülállóak sem voltak, a tragédia megismétlődhet.”
„Die Welt: – A Horthy-rendszer mérlege című könyvében, amely németül még nem jelent meg, Ön meglepő tételeket állít fel a magyar antiszemitizmus keletkezéséről. Azt mondja, racionálisan értelmezhető motivációból keletkezett.”
„Ungváry Krisztián: – Pontosan. De ez nem mentség semmire. A bűn csak akkor válik felfoghatóvá, ha elemezzük a tettesek indíttatásait. A „racionális” nem azt jelenti, hogy „jogos”, hanem hogy „felfogható”, és ez fontos. Ha irracionális volt valami, az talán csak véletlen volt, és egyszeri eset. De nem az volt. Megismételhető.”
– Ön konkrétan azzal érvel, hogy a kapitalista átalakítást Magyarországon szinte kizárólag a zsidók és a németek valósították meg, és hogy ezért a korai kapitalizmus negatív következményei ellen a tiltakozás a zsidók, de egyben a németek iránti gyűlöletté vált.
– Igen. Ez különösen a mezőgazdaság feudális struktúrája miatt volt így. A régi magyar elitek megakadályozták a parasztság mozgósítását, amely parasztságból kialakulhatott volna a modernizálást véghezvivő új réteg. Így nem tudott kialakulni hazai városi lakosság, ellentétben például Németországgal. Mindenesetre bizonyos, hogy a magyar polgárságnak több mint a fele asszimilánsokból állt, mindenekelőtt zsidókból, de németekből is. Ez rendkívül magas arány.
– Ezek az asszimilánsok voltak a népi vagyon legnagyobb részének tulajdonosai is – de a nép „idegeneknek” tekintette őket. Ez szülte az ellenérzéseket?
– Teljesen világos. A vagyon egyenlőtlen elosztását tovább élezte, hogy kezdetben csak egy íratlan „szerződés” volt a zsidó asszimilánsok és a hazaiak között: az asszimilált zsidók szabadon mozoghattak a gazdaságban és a szabad foglalkozásokban, a magyar elitnek maradt az abszolút elsőbbség az államigazgatásban és a hadseregben. Az alapítás korának gazdasági gyümölcseit azonban nem feltétlenül az állami tisztviselők, hanem mindenekelőtt a magángazdaság szereplői élvezték. Ez már az első világháború előtt, de különösen utána táptalajt teremtett annak, hogy „új alkut” (new deal), a természetellenesnek érzékelt vagyonelosztás korrekcióját követeljék.
– Az aránytalan gazdagság újraelosztásának ügye más országokban „szociális kérdéssé” vált, de Magyarországon az említett okokból „zsidókérdés” lett belőle?
– Magyarországon is jelentős mértékben szociálpolitikai kérdés volt, de mint Ernst Nolte érvelt 1963-ban: a zsidók azért váltak abszolút célcsoporttá, mert egy károsnak érzékelt fejlődés hordozóiként lehetett azonosítani őket. Ezen a kapitalizmust értették, amelyet sok ember érzékelt károsnak a XIX. század végén, a XX. század elején. Nem ok nélkül: ezek az emberek nem bolondok voltak, hanem egzisztenciálisan megszenvedték a megváltozott körülményeket, vagy a modernitás negatív jelenségei más módon sújtották őket.
– Ön nagyon plasztikusan írja le, hogyan vettek fel elszegényedett parasztok tömegesen minimális hiteleket uzsorásoktól heti 10 százalékos kamatra, és hogyan vonszolták őket bíróság elé fizetésképtelenség miatt és tették nincstelenné mohó ügyvédek. Az uzsorások és az ügyvédek mind zsidók voltak, az áldozatok többnyire magyarok. Áldozatként nem kellett az embernek szükségszerűen antiszemitává válnia?
– Ilyen körülmények között nagyon nehéz volt nem rasszistává lenni. Ennek bizonyos képzettségi szint lett volna az előfeltétele, amellyel ezek az emberek nem rendelkeztek. Sajnos a természetes reflex az, hogy az embereket a külső attribútumok szerint ítélik meg, és zsidónak élték meg azt, aki a hitelt adta, még akkor is, ha esetleg nem is volt az. Az átlagember számára túlságosan nagy kihívás volt – és ma is az –, hogy e mögé a kategorizálás mögé nézzen.
– Ön azt írja, hogy a náciknak semmi közük nem volt az 1938-tól megjelenő magyar zsidótörvényekhez. Ön szerint a magyar társadalom volt az, amely követelte ezt a repressziót. Ez az elfogadott nézet?
– Ez a felismerés nem új, de még a tudományos-ismeretterjesztő irodalomban sem ismerik be, a politikáról nem is szólva. Ezért ez sokak számára új és sokkoló felismerés.
– De Magyarországon a németeket is azonosítani lehetett a modernizáció szereplőiként, és üldözni lehetett őket, akárcsak a zsidókat?
– Az antiszemitáknak, mint ahogy a magyar rasszistáknak is, a németek előretörésében is a magyarságot fenyegető „rasszista” veszélyt kellett látni, és azt is láttak benne.
– Az antifasizmus-kutatás messze nem foglalkozik eleget azzal a ténnyel, hogy a nácik legtöbb magyar ellenfele rasszista alapon németellenes beállítottságú volt. Ilyen értelemben a magyarországi németek kitelepítése a második világháború után hasonlíthat a zsidóknak a holokausztban történt deportálásához?
– Igen, noha a zsidók és a magyarországi németek integrációja korábban párját ritkító sikertörténet volt. Hiszen a kultúrák a mai napig egészen csodálatosan kiegészítik egymást. De a magyarországi németek kitelepítése valóban ugyanazokból a gyökerekből táplálkozik, mint a zsidók deportálása. Mindezt annak teljes tudatában mondom, hogy az érintettek sorsa alapvetően különbözött. Az egyikeket halálgyárakba küldték, a másikakat egy lebombázott Németországba. A tetteseknek teljesen mindegy volt, hová deportálják az illetőket. Nekik csak az számított, hogy az emberektől megszabadultak, és a vagyonuk itt maradt.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >