Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ogoljavanje: 25 godina samoće
Bódis Gábor
25 év magány – a szerbiai fundamentális politikai változásról szól Srđan Kusovacnak, a podgoricai Pobjeda napilap főszerkesztőjének vezércikke:
„Pope, ako ćeš da se zanimaš politikom osnuj stranku” – jedna je od najčuvenijih javno izrečenih poruka jednog od najuspješnijih vladara Srbije, četvorostrukog predsjednika vlade, Nikole Pašića. Upućena je 1910. tadašnjem mitropolitu i arhiepiskopu beogradskom, kasnijem patrijarhu Dimitriju Pavloviću. Više od vijeka trebalo je da prođe da se onaj ko se pita i čija se u Srbiji sluša „drzne” da uputi identičnu više nego jasnu poruku Srpskoj crkvi. Učinio je to 25. aprila 2013, dan pred usvajanje u parlamentu Briselskog sporazuma sa Kosovom, najmoćniji političar Srbije, prvi vicepremijer Aleksandar Vučić rekavši na konferenciji za medije: „Nemam ništa protiv da gospodin Amfilofije izađe na izbore i pobedi, ali pre nego što se to desi neće voditi politiku ove zemlje”.
„Vučićeva poruka primljena je i shvaćena u vrhu Srpske crkve. Da nije tako ne bi patrijarh Irinej onako munjevito reagovao i to preko službene agencije Tanjug da se ogradi od Amfilohijeve molitve ili čega već za „upokojenje Vlade i Skupštine” Srbije. To uz činjenicu da je izjašnjavanje na ostale aktuelne teme, Kačavendu na primjer, bilo daleko sporije i umjerenije, da medij-služinče puca iz dana u dan na naslovnice dosijee tajne policije o vladikama ukazuje da onih nekoliko hiljada ljudi u subotu u Beogradu valja shvatiti samo kao rekvijem za viševjekovni džihad SPC.” (…)
„Dok se Vučić bavio Crkvom i Amfilohijem, predsjednik Srbije Tomislav Nikolić poslao je ništa manje važnu poruku. Odabran je intervju državnoj televiziji BiH da se obznani da današnji Beograd Srbe u Bosni i Hercegovini smatra „Bosancima”. To je ista ona od Zapada očekivana poruka koju je Stjepan Mesić poslao 2000, neposredno po preuzimanju predsjedničke dužnosti, Hrvatima iz Bosne i što je važnije Hercegovine: „Vaša adresa za dogovor je Sarajevo, a ne Zagreb”. (…)
„Na to koliko su u regionu jake predrasude prema Srbiji na kojima neke politike lako jašu, ukazuje činjenica da ovu fundamentalnu promjenu u Srbiji nijesu na vrijeme uočili analitičari vodećih državnika Slovenije, Hrvatske i BiH. Glupo su od početka zatezali sa Nikolićem, ponižavajući ga i omalovažavajući, te je sada više nego zanimljivo posmatrati kako Zagreb i Ljubljana pokušavaju da se iščupaju iz gliba u koji su se sami uvalili. Sarajevo je posipanje pepelom, Izetbegovićevom posjetom Beogradu i riječima uglavnom već obavilo.”
Következő cikk: The House of Árpád and nationalism
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >