Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Távol Európától, hadiiparosodva
Avagy: Orbán és Kusturica
Szerbhorváth György
A két géniusz „szellemi” közeledése nem új keletű, és a magyar közvélemény legfeljebb azért hiheti, hogy az, mert tájékozatlan. Kusturicáról még mindig a macskajajos kép él.
A háborúskodós-dorbézolós-csajozós-felelőtlen Balkánról alkotott Kusturica-hit miatt sokáig azt hittem, a magyar rajongók szimplán félreértik a „mestert” és alkotásait. De nem, be kell látnom, hogy ez a Kusturica felel meg „a zsákutcás magyar történelemnek”, a magyar alkatnak, habitusnak. Vagyis a felelőtlen polgáré (mit polgáré, szimpla kispolgáré), aki ugyan azt hajtogatja, hogy szeret és tud dolgozni, aztán mégsem. Az örökös ellenállóé, aki szembe megy az egész világgal, hogy végül az összes háborút, forradalmat elbukja. A mulatozós-pálinkázós vidéki suttyóé, a dzsentrié, aki felél mindent és elveri a saját vagyonát, de másokét is, mint Orbánék. Aki Európát, Amerikát szidja, az egész világot – leszámítva az ázsiai diktatúrákat, mert arra szottyan kedve.
Nem véletlen, hogy a muzulmán származásúból szélsőjobboldali szerb nacionalistává váló Kusturica is oroszimádóvá vált, az ex-szovjet köztársaságok filmszemléinek jeles díszvendége, melyeken európaiként ünneplik. S aki, miközben arról hadovál, hogy a pénz lett az Isten, Szerbiát és a boszniai szerbek (kvázi)köztársaságát is lehúzta, nemzeti parkokat privatizált és úgy szórja az eurómillákat, mint egy igazi magyar nábob. Most kissé kegyvesztett lett, hja, elfogyott a lóvé, ilyenkor rohan Moszkváig, hogy épp Európát (és az általa is oly kedvelt eurót) szidalmazza – akárcsak Orbán. Érdekes, hogy „érveik” mennyire hasonlítanak. Orbán szerint csak „mi, magyarok” tudjuk a válságot kezelni, Európa meg rohan a vesztébe. Kusturica sem mást állít: Európa mély rendszerszintű válságban van, mert a hadipari komplexum nem dolgozik teljes erő bedobássál.
Nabakker – gyártsunk fegyvert, adjuk el Afrikában, Ázsiában, lőjék halomra egymást a feketék, a sárgák, és íme, Európa felvirágzik. Akár Viktor, Nemanja-Emir is úgy mentené meg Európát, hogy saját tökkelütött, unortodox vízióit erőltetné rá az EU-ra (mert Európán ők ezt értik, ill. az euróövezetet). Illetve mégsem, nem akarják ők megmondani, szóltak ők időben, hogy gáz van – illetve nincs, mert az igazi gáz Oroszországban, Keleten van, oda kell fordulni, plusz Kína, oszt mindjárt még jobb lesz minden itt, Közép-Kelet-Európában, a Balkánon. És teljes káosz, ami nekik pont megfelel.
Ehhez képest Kusturica Szerbiájához Magyarországnak csak azért nem sikerül lesüllyednie, mert Szerbia még tovább zuhan, egyenest a semmibe. A fiatalok mindkét országból elhúznak, épp abba az Európába, mely emezek szerint tönkremegy. Az én személyes tapasztalataim persze nem mérvadóak, és azt se tagadjuk, hogy az EU-Európa pénzügyi-gazdasági válságban van, de az emberek mégis jobban élhetnek, mint errefelé. Most idézzem be, hogy még a legegyszerűbb fizikai munkás haverok is mennyit kaszálnak Bécsben, Németbe’, Londonban, a magasan kvalifikáltakról nem is beszélve? Hozzak fel effajta „populista” érveket?
Mert igen, pont az érvekről lenne szó. Ahogy Orbán kijelentette: csakis a magyar érvek a jó érvek. És ide züllöttünk, ez a félelmetes, nem csak a gazdasági csőd: hogy Viktor-Emir épp a klasszikus európai demokratikus értékeket tagadja meg naponta. Viktor egyenesen viccesnek tartja a nyugat-európai kritikákat, azaz az érveket, de pont ő az, aki nem hajlandó a társadalmi nyilvánosság modern szabályai szerint játszani. Pedig ez Európa másik fele, a jobbik arca (ha már a kapitalizmus a rosszabbik..) Mert válság ide vagy oda, az európai államok többsége még mindig kőkemény demokrácia, a magyarhoz és a szerbhez képest pláne, ahol a racionális érvelésnek még van szerepe (és jövője is). Ahol a vitapartnert a parlamentben vagy a nyilvános életben nem azzal söprik el és le, hogy ja, barátom, te el se olvastad azt, amit én firkáltam, te eleve viccelsz itt nekem, amúgy is hülye vagy, rosszakaratú, béna, balek, egy nagy marha, ahogy falun mondanák. Én vagyok az igazi európai, a demokrata, nem te, és amit mondasz, azt meg sem halljuk.
S innentől kezdve tényleg nincs mit megbeszélni, se Orbánékkal, se a Kusturicákkal. Akik élből és helyből magukat nevezik demokratáknak, européereknek, s így értelemszerűen a többiek akkor meg már nem azok. És ahol ők ezt naponta elmondják (a köz- és saját pártmédiában), ott nyilván mások ezt nem cáfolhatják, mert az alapstratégia egyszerűen már csak az, hogy mindenki másba belefojtsák a szót, miközben papagájmódra szajkózzák azt is, hogy igenis, a másként gondolkodók (valahol másutt) elmondhatják a véleményüket.
Bár persze már ennek sincs épp sok értelme. Mert mit lehet az ellen érvelni, amikor Orbán ilyen-olyan gyáravatásokon kijelenti, hogy termelni kell, iparosítani? Mert hogyne – termeljünk, legyünk ismét a vas és acél országa, rakjunk oda a hortobágyi puszta közepére kohókat, narancsligetet az árnyékába, elfér az ott, úgysincs ott más semmi. Az írók meg alkossanak remekműveket, az újságírók meg lesznek szívesek a kormányzat álláspontját közvetíteni a dolgozók, a munkások és parasztok széles tömegei felé. Az értelmiség meg legyen tisztességes, vagy mehet gyapotot szedni.
Ismerős, ugye? Csak hát az a projekt is elbukott, nagyon, és Magyarország, akárcsak az egész keleti blokk, negyven évig az iparosítás rögös útján ment tönkre. Felturbózva a hadiipart, amibe végül teljesen belebuktak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >