Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ki lesz a következő?
Szerbhorváth György
Az elmúlt héten legalább két embert sikerült kizárni a magyar társadalomból: Kertész Imrét és Dusev-Janics Natasát – írja Szerbhorváth György a Paraméteren:
Ebből is látszik, milyen gazdag nemzet vagyunk: simán megtagadunk egy Nobel-díjas írót és egy olimpikont, csak azért, mert ki merték jelenteni, hogy nem érzik jól magukat Magyarországon. Kertész régóta él Berlinben, Dusev-Janics majd most utazik vissza szülőhazájába vagy épp Bulgáriába. Kertésztől nem más, mint a közmédia, az MTVA-nak nevezett csődtömeg vonta meg magyarságát, magyar származásúnak nevezve őt, Natasától meg aki csak érte.
Ehhez képest Orbán legutóbb ifjúgazdák előtt jelentette ki, hogy: „Ha a következő választáson kapunk még négy évre lehetőséget, akkor itt hat év múlva olyan ország lesz, hogy mindenki haza akar jönni.” (Hja, az ifjú gazdák előtt fejtegette ezt, akiket ide köt a föld, másutt azt meg úgysem igen tudnának venni.)
Egyelőre azonban nagyon nem ez a helyzet, nem tér ide senki vissza, aki elment, és reménykedhet Orbán akár a jóistenben, akár a földönkívüliekben, per pillanat Magyarország olyan hajóhoz hasonlít, amely süllyed, és aki tud, menekül. Nincs olyan hónap, hogy közeli ismerőseim közül ne távozna valaki, és még többeknél merül fel a távozás ötlete. És csak azért nem mennek el, mert már idősebbek, akárcsak én. Negyven körül nem szívesen ugrabugrál az ember, de Kertész példája is azt mutatja, van az a taszító erő, ami emigrálásra késztet valakit. Ilyen az antiszemitizmus, ami újabban egyre gyakrabban vált át igazi fizikai erőszakká.
Az az újabb gyűlölethullám, amely a magyarok egy jó részét elöntötte a kajakozó ügyében, szintúgy rémisztő. Hirtelen kiderült, hogy nem minden magyar állampolgár jó állampolgár, sőt, az áruló címkét is fél perc alatt megkaphatja. Akitől meg kell vonni az életjáradékot is (amit egyébként én a sportolók esetében különben túlzásnak tartok, mert más sikeres polgároknak ilyen alapon nem jár semmi, főleg nem 35 éves koruk után, noha saját szakterületükön meglehet, maguk is világelsők). Ha ez így megy tovább, végül bevezetésre kerül a hazafias mérce: akiről egy magát magyarnak valló idióta kijelenti, hogy nem igazi magyar hazafi, sőt, nem is magyar – ámde egy logikai bukfenc révén mégis a magyar nemzet árulója –, attól majd megvonják a nyugdíjat, a szociális segélyt, nem járhat orvoshoz és nem szállhat fel a BKV járműveire, se a MÁV vonataira. Még hajléktalan sem lehet Magyarországon, hanem átzsuppolják valamelyik határon. Vagy internálják, és Orbánék kőbányájában vagy L. Simon államtitkár szőlejében dolgozhat.
Miközben a minősíthetetlen magyar focicsapatok játékosai közt számos, már magyar állampolgársággal bíró szerb játékos szerepel (akik hazájukban alig is vitték valamire), illetve afrikai származásúak, addig a Magyarországot elhagyó állampolgárnak (legyen sportoló vagy kétkezi munkás, mindegy) eleve szembesülnie kell a gyanúsítgatással. Orbán már idézett mondata ugyan optimizmust sugall, hisz a Kánaán eljövetelét ígéri, amennyiben ő marad hatalmon (bátran kijelenthetjük, kész tény, hogy Orbánon elhatalmasodott a cezarománia), addig, ha megkapargatjuk e mondat felszínét, rögtön elővillan az a gyűlölet az országot elhagyók iránt. Akik el merték hagyni az országot – az ő engedélye nélkül! Akik egyéni döntést hoztak. No de nem lesz ez mindig így, íme, látjuk is magunk előtt Orbán fenyegető ujját: majd haza akartok ti még jönni!
De abban sem lesz köszönet, a Fideszt ismerve az, aki visszavándorol, nyilván valamiféle retorzióra számíthat majd. Nincs az a különadó, amit nem találnak ki újabban, s ami meghaladja már a legdurvább hadisarcot is, így nem nehéz elképzelni, hogy a hazatérőkre is kitalálják majd a hazatérési különadót (ha már a távozók megadóztatása nem lehetséges): utólag megfizettetik majd az egészségügyi- és nyugdíjjáradékot (még ha külföldön azt rendesen fizették is), s ha véletlenül hazahozzák a spórpénzüket, azt is megvágják. Hisz a cár bumaskája nélkül távoztak külföldre.
Természetesen Orbán meg abban is téved, miszerint elképzelhető még egy olyan Magyarország, amely mindenki számára vonzó lesz, aki távozott. Mert egyszerűen a migrációnak más a logikája, és itt nincs különbség magyarok és nem magyarok közt. Van, aki házastársa után megy, mint Dusev-Janics Natasa, aki jobb körülményekre is számít. Van, aki ugyan csak pár évet tervezett külföldön tölteni vendégmunkásként, aztán ott ragad, és már megszokásból sem tud és akar visszatérni, hisz beilleszkedett az adott társadalomba, és 40-50 évesen nem akarja újrakezdeni, még ha a hazáról, az otthonról is van szó. És sorolhatnánk az okokat tovább.
De minek? Orbánék annyira elvesztették a realitásérzéküket, hogy vitatkozni sem érdemes velük, hisz tudhatjuk, úgyis legyintenek minden érvre. Nincs más, mint kivárni a két vagy hat évet, vagy akár többet is, ha sikerül teljes mértékben kiépíteniük azt a diktatúrát, amelyben ugyan többpártrendszer van (az volt néhány szocialista országban is formálisan), csak épp az uralkodó pártot nem lehet megdönteni a választásokon, hisz olyan szabályokat hoznak létre.
Szóval, marad a két vagy hat év, vagy még több. Itt(hon) vagy külföldön.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >