Ma Gyöngyvér, Szeverinusz, Szörény névnap van.
Fiók
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Hoffmann Rózsa harca az idegen nyelvű oktatás ellen
A Véleményvezér szerint az Orbán kormány forradalmi hevületének legújabb áldozatai a két tannyelvű iskolák:
„Az oktatási kormányzat újraszabályozná a két tannyelvű iskolák működését: a jelenleg egyeztetési fázisban lévő tervezet szigorúan meghatározná, hogy mely évfolyamokon milyen tantárgyakat lehet idegen nyelven oktatni és milyeneket nem. Az ügy első látásra részletkérdésnek látszik, mégis igen súlyos problémákra világít rá: a jelenlegi oktatáspolitika elképesztő inkompetenciájára és a kormányt jellemző forradalmi „mindent megváltoztatás" kártékonyságára.
A központosítási mániában szenvedő oktatáspolitika indoklása nem csupán azért abszurd, mert az állítólagos színvonalbeli problémákat automatikusan állami (túl)szabályozással akarja megoldani. Hanem azért is, mert láthatóan a szabályozni kívánt terület legalapvetőbb jellemzőivel sincsen tisztában: a kéttannyelvű iskolák köztudottan az ország legszínvonalasabb intézményei között találhatóak, és eddig tradicionálisan az elitoktatás részei voltak.”…
„De nemcsak a probléma felvetése, hanem a megoldás is abszurd. Úgy tűnik, Hoffmann Rózsa például arról sem hallott, hogy ezekben az intézményekben meglepő módon sok idegen anyanyelvű tanár is dolgozik. Egy rádióinterjúban ugyanis arról beszélt, hogy „aki idegen nyelven tudja tanítani az adott tantárgyat, annak magyarul is menni fog". A Véleményvezért igen csak érdekelné, hogyan is gondolja ezt az államtitkár asszony: talán a natív spanyol tanár tanuljon meg gyorsan magyarul? De egyáltalán: mi azt sem látjuk, vajon miért is lenne jó a diákoknak, ha mondjuk egy tíz éve tanító osztrák lektor helyére innentől egy magyar anyanyelvű tanár kerülne. Miért emelné ez az oktatás színvonalát éppen egy két tannyelvű gimnáziumban?”
„Az indoklás komolyan vehetőségére és az egész újraszabályozás átgondolatlanságára talán a legjobb példa a történelemoktatás kötelezően magyar nyelvűvé tétele. Hoffmann Rózsa ugyanis itt már arról beszél, hogy a történelem mint „a hazafias nevelést szolgáló, szemléletformáló tárgy magyarul tanítható." Mi tényleg nem értjük, mitől lenne alacsonyabb színvonalú történelemtudása egy diáknak, aki idegen nyelven (vagy magyarul és idegen nyelven egyaránt) tanulja a történelmet, vagy miért lenne ő attól majd kevésbé „hazafias". És egyébként is: belegondolt vajon Hoffmann Rózsa, hogy a Külügyminisztérium hogyan fogja tudni védeni holnaptól a magyar nyelvű oktatás ügyét a határainkon túl, amikor ő Magyarországon ilyen magyarázattal akarja szűkíteni a nem magyar nyelvű oktatást?”
Következő cikk: A Nő és A Férfi kellett hozzá – 70 éves a Casablanca
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (2.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >
Remény és félelem
Ezekben a zűrzavaros napokban kéz a kézben jár a remény és a félelem. Az egyik nap >
A 2024-es év magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (1.)
Ilyenkor, év elején szokásos számot vetni az elmúlt év eseményeivel, értékelni azokat és megfogalmazni az újévtől >
Leleplezték az eltitkolt félelmet
Az értelmiségiek nem győzték hangoztatni, hogy őket nem érdekli a politika. Most pedig az egyetemisták kimondták >
Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk
Valamiképpen így volt ez 1968-ban is, az egyetemista tüntetések idején. Csakhogy akkor akadt egy Bosnyák István, >
Hihetetlen, de élmény
Szirupos most a lelkem, kicsit meg van nyugodva; volt, ami volt és lesz, ami lesz. Jó >
A nagyapák lázadó szelleme ébredezik a fiatal nemzedékben
Bárhogyan is végződjék komoly szellemi felfrissülés kezdetét jelzi. Természetesen a hatalom minden létező eszközt felhasznál ellenük, >
Bekövetkezett egy nagy közérzeti fordulat
Kilenc évvel ezelőtt eléggé komor volt a kritikusan gondolkodó értelmiségiek hangulata. Most viszont sokkal bizakodóbbak voltak. >
VITA NINCS, MINDEN VIRÁGZIK
A menesztésre érett, VMSZ-es MNT érdemi hozzászólás, vita nélkül működik. A testület egy pitiáner, VMSZ-es szavazógép, >
A változás
Szélsebesen terjedt a hír és egymás után több belgrádi és vidéki kar csatlakozott a színművészekhez. Verik >
SZEMBEN A MAGYAR KÖZÖSSÉG ÉRDEKEIVEL
Az adófizetők pénzéből eltartott Magyar Szó december 1-je és 25-e között 20 alkalommal jelent meg. Pásztor >
Az egyetemistáknak ismét igaza van
Nem szabadulok a gondolattól, hogy napjaink egyetemistáinak sokkal nagyobb akadályokkal kell megküzdeniük, mint nekünk. 68-ban az >