Ma Regina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Háborúban és békében
El kéne mondania a valóságot. Azt, hogy Magyarország nem a világ legkülönlegesebb helye, amelynek minden aszfaltcsíkja és falusi temploma „csodálatos”, merthogy ez volt kampányállomásainak állandó jelzője a poros, falusi útaktól kezdve, a jelentéktelen és jellegtelen alig városkákon át – amelyekben soha nem alakult ki a nemzeti fejlődéshez nélkülözhetetlen polgári réteg -, egészen a bűzlő, takarítatlan, korszerűtlen fővárossal bezárólag. Egy kínosan elhanyagolt, hanyatló ország lett Magyarország, akkor is, ha milliókat heves érzelmek kötnek hozzá, hiszen itt vannak otthon, ez a hazájuk. A megbukott rezsim olyan volt, mint egy gyógyíthatatlan vírus, jog, ember, morál, törvény, gazdaság, igazság mind a vírus áldozatául esett, és most rengeteg velük az elszámolni valónk. Nem tudom, bíznak-e még bármiben is, de Magyar Péter csak egy esetben bukhat meg: ha az Orbán-kör tagjainak kezén nem kattan a bilincs, vagy ha mégis hat évet kéne várnunk rá. De nem kell majd, amire az egyik garancia, s erről az elmúlt néhány nap vele készült interjúi győztek meg, épp a Vagyonvédelmi Hivatal megválasztott elnöke lesz. Bruck András:
Tizenhat éven át éltem, nevezzük így, lelki egyensúlytalanságban. Voltak persze ennek egyéb okai is, mint a nyakunk köré font kizsákmányoló maffiarendszer: barátok, szülők halála, véget nem érő, életidegen gondok, a létezés nem csak számomra mind nehezedő feltételei – láttunk belőlük néhányat a nyáron –, de e poszt témája csupán az elsőként említett problémahalmaz: az országhatárok közé zárt szellemi és fizikai valóság. A környezet, ahol élünk, és ahol a legtöbbünk továbbra is élni fog.
Április 12-e éjszakája és a rákövetkező napok extatikus boldogsága már a múlt. Egy sötét, gonosz és nehezen kibírható hosszú időszak ért véget, s bár életed állandó szükségállapottá vált, mintha nem értékelnéd eléggé, hogy mitől menekültél meg, és hogy számodra is alapvetően új időszámítás kezdődött. Mindent tárgyilagosan számításba véve is egyetlen embernek köszönhetően. Hiszen egy olyan társadalomról van szó, amelynek túlnyomó többsége fülét-farkát behúzva csinálta végig az orbáni éveket. Szenvedve ugyan, mégis közönyösen adta meg magát a sorsnak és a kilátástalan jövőnek, amit a parlamentben ülő bűnözők főnökei szántak nekünk. Akkor remegő kiscicából miért váltak egyszer csak bősz tigrissé? Miért nem akkor, amikor minden pillanatban a nyakukon volt a kés?
A szurkolók állítják össze a futballcsapatot? A mozinézők döntenek a főszereplők személyéről? Akkor te miért akarsz dönteni egy-egy hivatal vezetőiről? A 99.9 százalékunk nem ért hozzá, nem a mi kompetenciánk. Való igaz, Magyar Péter túlígérte magát a kampánykörútjain, ráadásul mértéktelenül. Mindent megígért, mert tudta, hogy az őszinteség öngyilkosság volna, különösen egy olyan társadalomban, amelynek minden generációja hazugságokon nőtt fel egy évszázada. A cseh választóknak például inkább tudott volna racionálisan érvelni a tengernyi ígérettel szemben, nekünk nem. Kétféle ország, kétféle kultúra, szokás, beidegződés. Nyugati kontra keleti. Mi sajnos államfüggőkké váltunk. Ezzel vajon mit fog Magyar Péter kezdeni?
Lehetett volna őszintébb? Nem hiszem, nem volt választása. Ha Orbán szja mentességet ígért az 1-3 gyerekes nőknek, amihez még hasonló sincs sehol a világon, akkor ő nem mondhatta, hogy ez nonszensz, hiszen az adóinkból működik az ország. A kórház, a vasút, a BKV. Mi másból? Tehát csak ment, menetelt egyik lerobbant faluból, községből a másikba, én meg rosszkedvűen követtem útját a tévében, mert amit láttam, újra és újra megdöbbentett, de ezt kellett tennie, nem mondhatta el az igazságot.
Így azt sem, hogy bár az orbáni egyeduralomban semmiben nem volt társadalmi egyeztetés, a demokrácia sem válhat közkívánsággá. Az emberek meg vérszemet kaptak, mígnem a Ligeti-Unger ügy kiváltotta heves reakciók láttán Magyar Péter – számomra is meglepetésként – ezúttal felvette a kesztyűt, és nem visszakozott: „Ha minden személyi kérdésben közvetlenül a közvélemény döntene – mondta – akkor az ország kormányozhatatlanná válna”.
Továbbra is jól lavíroz, a tőle megszokott tehetséggel, szokatlan parlamenti purparléit pedig minek ellene fordítani? Aki azért szavazott rá, mert „olyan” volt, és azzal győzte le a legyőzhetetlent, az most hiába vár tőle másik személyiséget. Viszont a háború után a békét is meg kell nyernie, amihez a teljes igazságot ki kéne bontania. Mert mi ugyan túléltük Orbánékat, az emberi természet már csak ilyen, de az ország – képletesen szólva – nem. Sok évtizedesre nőtt az elmaradásunk, kivétel nélkül mindenben, ráadásul még most is csak részleteket tudunk. Magyar Péter nyolc év múlva úgy fogja utódjának átadni a hatalmat, hogy a lemaradásunk még mindig hatalmas lesz.
El kéne mondania a valóságot. Azt, hogy Magyarország nem a világ legkülönlegesebb helye, amelynek minden aszfaltcsíkja és falusi temploma „csodálatos”, merthogy ez volt kampányállomásainak állandó jelzője a poros, falusi útaktól kezdve, a jelentéktelen és jellegtelen alig városkákon át – amelyekben soha nem alakult ki a nemzeti fejlődéshez nélkülözhetetlen polgári réteg -, egészen a bűzlő, takarítatlan, korszerűtlen fővárossal bezárólag. Egy kínosan elhanyagolt, hanyatló ország lett Magyarország, akkor is, ha milliókat heves érzelmek kötnek hozzá, hiszen itt vannak otthon, ez a hazájuk.
A megbukott rezsim olyan volt, mint egy gyógyíthatatlan vírus, jog, ember, morál, törvény, gazdaság, igazság mind a vírus áldozatául esett, és most rengeteg velük az elszámolni valónk. Nem tudom, bíznak-e még bármiben is, de Magyar Péter csak egy esetben bukhat meg: ha az Orbán-kör tagjainak kezén nem kattan a bilincs, vagy ha mégis hat évet kéne várnunk rá. De nem kell majd, amire az egyik garancia, s erről az elmúlt néhány nap vele készült interjúi győztek meg, épp a Vagyonvédelmi Hivatal megválasztott elnöke lesz.
Következő cikk: Hova lett a vajdasági magyarok pénze?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Iskolatáskaosztás propagandával
A Magyar Nemzeti Tanács elnöke és tisztségviselői, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusai évről évre, >
VMDK: MIÉRT SZÉGYELLIK A PÁSZTORÉK VUČIĆOT❓
A VMDK Szabadka Helyi Szervezete logikus kérdést tesz fel: vajon a VMSZ távolmaradása annak a jele, >
AKI A VMSZ-RE SZAVAZ, ERRE IS SZAVAZ
Most Pásztor Bálintnak és Gyivánovity Dánielnek válaszolnia kell: Elfogadhatónak tartják-e, hogy Szabadkát egy jogerősen elítélt polgármester vezesse? Követelik-e >
A támogatás, amelyből árok lett
Őszintén el kellene mondani az anyaországi társadalomnak, miért fontos Magyarországnak, hogy a határain kívül élő magyar >
A délvidéki magyarság Vajdaságban (még) létező része már régóta a nemzet(i kisebbségi)halál előszobájában toporog!
Nem merem azt írni, hogy tisztelt, mert fogalmam sincs kihez (és miért pont őhozzá?) érkezik majd >
Hova lett a vajdasági magyarok pénze?
Ezért számomra a Prosperitati történetének legnagyobb kérdése nem az, hogy mennyi pénzt osztottak szét. Hanem az, >
Háborúban és békében
El kéne mondania a valóságot. Azt, hogy Magyarország nem a világ legkülönlegesebb helye, amelynek minden aszfaltcsíkja >
Hova lett a vajdasági magyarok pénze? 2.0
A Prosperitati Alapítvány tíz éve azért működik, hogy gazdaságilag megerősítse a vajdasági magyar közösséget. A saját >
A magyar irodalom nagy korszakától búcsúzunk
Esterházy Péter halálakor azt írtam, hogy elveszett egy fiatal írónemzedék kompasza, Nádas Péter halála pedig számomra >
A VMDK válasza Robert Yugovich bejegyzésére
És igen, együttműködésre szükség van. De együttműködés nem egyenlő önfelszámolással. Végül pedig: mi nem egy „erősebb >
Miért hallgattatok?
A kérdés az, hogyan lehetne lelket önteni az elvándorló, válságba kerülő vajdasági közösségbe? Hogyan lehetne megerősíteni >
Szakmailag hiányos és megalapozatlan a nyelvi stratégia tervezete
„A magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését” inkább a nyelv- és íráshasználatra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának vizsgálata >