Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a depresszió, a letargia és az országból való távozási kényszer; – az 1941. évi csaknem félmillió (473.241) magyarból, ami akkor a lakosság 28,5 százaléka volt, 2022-re a magyarok száma Vajdaságban 182.321-re csökkent, ami most már csak a lakosság 10,47 százaléka. A lakosság drámai, drasztikus fogyása is a nemzeti kisebbségi politizálás és érdekképviselet újragondolását teszi szükségessé; – ezidáig elmaradt a néhai Pásztor István, a VMSZ volt elnöke (2007-2023) idején és a párt új vezetősége alatti közösség- és identitásromboló, megosztó, közéletmérgező és korrumpálódó politizálás mérlegét és megállapítani az ezzel járó politikai és egyéb felelősséget stb... Szükséges lenne, tehát, hogy a politikai és/vagy civil szervezetek napirendre tűzzék a valós problémákat, vitát nyissanak a közösség helyzetének és jogainak érvényesítéséről, valamint megfogalmazzák a javaslataikat, amit aztán egy új, valós problémákkal szembenéző Magyar Nemzeti Tanács elé lehetne terjeszteni. A magyar közösség további leépítésének, hanyatlásának elkerülése érdekében mielőbb utat kell nyitni a helyzetének rendezésére, a szülőföldjén való (meg)maradásának. Az alábbi dokumentumtervezet egy olyan vitaindító, amely kiindulópontként szolgálhat. Bozóki Antal:

Az elnök ez alkalommal nem hazudott.

Demokráciaellenes forradalmat kezdett.

Predsednik ovog puta nije lagao.

Preduzeo je kontrademokratsku revoluciju.

Dušan Rankov Lončar

 

A szerb képviselőházban Đuro Mаcut kormányfő-jelölt expozéjával április 15-én kezdődött el a vita az „új” (pontosabban újított) kormány megalakításáról, ami másnap a megválasztásával fejeződött be.

Az akkor még kormányfő-jelölt a „nemzeti kisebbségek” jogairól – ahogyan a nemzeti közösségeket nevezi – a 34 oldal terjedelmű expozéjának csaknem a legvégén, az utolsó előtti, a sportról szóló rész előtt (!!), „az emberi jogokról, a nők jogairól és a nemzeti kisebbségek jogairól” című fejezetben beszélt – nagy általánosságban. Ez is jól mutatja, hogy milyen fontosságot tulajdonít a nemzeti közösségi jogoknak, és hogy mennyire ért ehhez.

 

Macut az expozéjában – a nemzeti kisebbségekről a magyarokat a szerbek és a bosnyákok viszonyának függvényében (!!) említette:

– Őszintén remélem, hogy lehetséges történelmi egyezségre jutni a szerbek és a bosnyákok között. A harmónia, amit a raškai kerületben, vagy Sandžakban – ahogy a bosnyák polgártársaink nevezik – kiépítettünk, az egység és a közösség erőteljes példáját jelentik.

Célunk a közös jövőteremtés, és hogy Szerbia minden polgárának a hazája legyen.

Ugyanezt a közelséget és megértést kívánjuk a magyar nemzetiségű polgárainkkal is. Az elmúlt évtized során Szerbia történelmi eredményeket valósított meg a szerbek és a magyarok ezeréves közös történelmének áttekintésében és megértésében. A Szerbiában élő magyarok értékes kapcsot jelentenek magyar partneri állammal, amellyel stratégiai partnerséget építünk, ami érett gyümölcsöket hoz majd művelődési, gazdasági, katonai és minden más téren – olvasta expozéjából Macut.

 

A továbbiakban, a kormányprogram előterjesztésében a „roma közösséggel” és az „albán nemzeti kisebbséggel” kapcsolatosan három-három sor található.

– Nem fogunk megfeledkezni a kisebb létszámú nemzeti közösségek jogairól és szükségleteiről, mint amilyenek a szlovákok, a horvátok, románok, bunyevácok, vlahok, macedónok, goranacok, ruszinok és a többiek, akik közös országunk nemzeti különbözőségek mozaikját alkotják – írja az expozé emberi jogokról, a nők jogairól és a nemzeti kisebbségek jogairól szóló fejezetének végén.

 

– A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szavazatával támogatni fogja a dr. Đuro Mаcut vezette kormányt – jelentette be Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági frakcióvezetője a vitában és azt üzente a leendő miniszterelnöknek és a minisztereknek, hogy „a VMSZ tagjaira partnerként tekinthetnek”.

– Mi, a VMSZ részéről az ész hangját szeretnénk képviselni, építő módon részt venni a munkában, és azt kívánom Önöknek, a leendő kormány tagjainak, hogy tudják: ránk, a VMSZ tagjaira, partnerként számíthatnak – mondta egyebek mellett Pásztor Bálint.

– Támogatom azt is, amit a nemzeti kisebbségek – a horvátok, a romák, a bosnyákok, a magyarok – helyzetéről mondott – tette hozzá.

 

Macutnak a Vučić-féle Mozgalom a nemzetért és államért [Pokret za narod i državu] néhány alapítójából (Đuro Macut, Bálint Béla, Demo Beriša), valamint a bizalmasaiból álló 31 tagú kormányát (amelyben csak 10 új miniszter van) az április 16-án – a 250 képviselő közül – a Szerb Haladó Párt (SNS) körüli koalíció, köztük a VMSZ-es képviselők – 153 szavazatával (46-an nemmel szavaztak, 51 képviselő távollétében) választották meg.

Ez a Szerb Haladó Párt (SNS) körüli koalíció, köztük a VMSZ hatalmának folytonosságát is jelenti, amely már eddig is katasztrofális volt az egész országra nézve, az egyetemisták és a hozzájuk csatalakozó néptömegek tiltakozásaihoz, lázadásához vezetett.

Nyilvánvaló, hogy ez a kormány sem fogja kivezetni az országot a mély politikai, erkölcsi és intézményes válságból. Az ország irányításában, az emberi jogok és a nemzeti közösségi jogok érvényesítésében – az elnyomás fokozásán kívül – semmilyen kedvező változás nem várható!

 

Az őshonos vajdasági magyar közösség helyzetéről, jogainak érvényességéről – amióta e közösséget a VMSZ és az általa irányított Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „képviseli” – nem készült alaposabb felmérés és vita sem folyt. Csak azt tudjuk, hogy a közösség létszáma jelentősen megcsappant, jogainak gyakorlati alkalmazása szűkült, számos akadályba ütközik, és hogy nem ritkák a jogsérelmek sem.

 

Pásztor Bálint felszólalása a köztársasági parlamentben azt mutatja, hogy pártja a továbbiakban is gátlástalanul kiszolgálja a Szerb Haladó Pártot (SNS), amelyet a nemzeti közösségi jogok nem is érdeklik. Ők a szerb világot építik, amelyben a nemzeti közösségek szerepe kimerül a díszletezésben, a látszatdemokrácia biztosításában egy kis adag folklórprogram által. Az sem érdekli, hogy a közösség erről mit gondol.

A VMSZ valóságtól eltávolodott vezetői a közösség helyzetét nem kívánják ismerni, a nemzeti tanács pedig nem a vonatkozó törvénnyel összhangban végzi tevékenységét, nagy ívben kerüli a problémák megvitatását és rendezését.

 

Szükséges lenne, tehát, hogy a politikai és/vagy civil szervezetek napirendre tűzzék a valós problémákat, vitát nyissanak a közösség helyzetének és jogainak érvényesítéséről, valamint megfogalmazzák a javaslataikat, amit aztán egy új, valós problémákkal szembenéző Magyar Nemzeti Tanács elé lehetne terjeszteni.

A magyar közösség további leépítésének, hanyatlásának elkerülése érdekében mielőbb utat kell nyitni a helyzetének rendezésére, a szülőföldjén való (meg)maradásának.

Az alábbi dokumentumtervezet egy olyan vitaindító, amely kiindulópontként szolgálhat:

 

 

 

Tervezet

 

A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése

 

Abból a megállapításból kiindulva, hogy

– a vajdasági magyar közösség őshonos nemzeti közösség és a nemzetközi valamint a belső jog által meghatározott minden jog megilleti;

– Szerbiában az 1988. évi ún. joghurtforradalomtól szinte folyamatos a társadalmi feszültség és a (lét)bizonytalanság;

– az országban mély társadalmi, gazdasági, politikai és intézményes válság van, amelyben a rendszer nem riad vissza attól sem, hogy a hatalma védelmében minden eszközt bevessen;

– folyamatosan rosszabbodnak az életkörülmények; jelentősen gyengült a mezőgazdaság és az állattenyésztés helyzete, ami csak növeli a közösség elszegényedését;

– a magyar közösségben elmaradtak a nagyobb befektetések, ami miatt szűkültek a munkavállalási lehetőségek;

– rosszabbodtak a közlekedési viszonyok a magyar települések között (vasúti jártatok szűntek meg, a Suboticatrans magánosítása után megszűnt a Szabadka és Zenta, Orom, illetve Újfalu közötti autóbuszjárat, stb.);

– a közösség megmaradását veszélyezteti az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása is (csak az utóbbi két népszámlálás között 70.000-rel lettünk kevesebben és negatív népességi spirálba került a vajdasági magyarság);

– nem valósultak meg a döntéshozatalban való részvételre és az arányos foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok, ami miatt a magyarok mind jobban kiszorulnak a közéletből, a döntéshozatali, az államigazgatási és igazságügyi szervekből;

– folyamatban van a nemzeti közösségi jogok leépítése, különösen a nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás vonatkozásában;

– gyakori a nemzeti közösségi jogok nyílt vagy burkolt megsértése;

– a magyar politikai és közélet megmérgeződött, elsivatagosodott, egyhangúvá szürkült, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) diktatórikus vezetői megosztották a közösséget, kiirtották a (kritikai) gondolkodást és kisajátították maguknak a közösség kérdéseiben való döntéshozatalt, a tartományi és anyaországi pályázati forrásokat; leigázták és megalázták az intézményeket, a médiát, a civil szervezeteket, az MNT-alapítással zsarológépezetet vezettek be;

– kialakítottak egy Prosperitatis oligarcha-réteget, szociális éket vágva a közösség tagjai közé;

– az egypárti (VMSZ-es) Magyar Nemzeti Tanács nem a működését rendező törvény alapján tevékenykedik, kínosan kerüli a közösség létfontosságú kérdéseit, elbürokratizálódott és többnyire csak a Magyarországból befolyó pénzek elosztásával, valamit „káderezéssel” törődik;

– minden szinten főleg illetéktelen, alkalmatlan, tehetségtelen és vízió nélküli, de karrierista képviselők és vezető pozícióban lévő szürke pártkatonák, megélhetési politikusok képviselik a közösséget, ezzel veszélyeztetik a közösség megmaradását, valamint jogainak érvényesítését a szülőföldjén, stb.;

– a Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a depresszió, a letargia és az országból való távozási kényszer;

– az 1941. évi csaknem félmillió (473.241) magyarból, ami akkor a lakosság 28,5 százaléka volt, 2022-re a magyarok száma Vajdaságban 182.321-re csökkent, ami most már csak a lakosság 10,47 százaléka. A lakosság drámai, drasztikus fogyása is a nemzeti kisebbségi politizálás és érdekképviselet újragondolását teszi szükségessé;

– ezidáig elmaradt a néhai Pásztor István, a VMSZ volt elnöke (2007-2023) idején és a párt új vezetősége alatti közösség- és identitásromboló, megosztó, közéletmérgező és korrumpálódó politizálás mérlegét és megállapítani az ezzel járó politikai és egyéb felelősséget stb.

 

Felelősséget érezve a közösség, önmagunk és gyermekeink jövője iránt, maradéktalanul támogatva a zárlatokat fenntartó egyetemi hallgatók és a tiltakozó/sztrájkoló néptömegek követeléseit – ugyanakkor visszatekintve és integrálva a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetőinek, valamint magánszemélyeknek az Újvidéken, 2012. szeptember 27-én megtartott értekezletén elfogadott, a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez Felhívásba foglaltakat is –

 

k ö v e t e l j ü k

 

1. olyan demokratikus előfeltételek megteremtését az egész országban, amelyek parancsuralmi önkényrendszer és bűnözői társadalmi gépezetek helyett biztosítják a jogállamiságot, a jogrend működését;

 

2. az elmúlt időszakban elkövetett visszaélésekért felelősek bíróság elé állíttatását;

 

3. olyan vajdasági magyar politikai közéletre való esélyt, amely a hamisan csengő, demagóg „egység” szólama helyett biztosítja a kritikai önreflexiót, a sokszínűséget, a pluralizmust, ami egy közösség életképességének az előfeltétele (akárcsak a természetben a diverzitás);

 

4. a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiájának, területi és személyi elvű autonómiájának biztosítását; a nemzeti tanácsokról szóló törvény mielőbbi módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát; új, demokratikus nemzeti tanácsi választások megtartását az állam által elkészített és kezelt teljes választói névjegyzék alapján, olyan választási rendszer alkalmazásával, amely figyelembe venné a lakosság területi megoszlását is;

 

5. Szerbia valódi decentralizálását és EU-kompatibilis (nem statisztikai) régiókra való átszervezését; a régiók kialakításánál a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elvek figyelembe vételét; a délvidéki magyarság tömbben élő részének egy közigazgatási egységben, régióban tartását; a közigazgatási reform részeként a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatok létrehozását, ideértve a pénzügyi önállóságuk megteremtését is;

 

6. Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását, beleértve a törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is;

 

7. a szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítését a választási törvénybe, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállalatokban, valamint a belügyi szervekben – minden szinten; új törvény meghozatalát a népképviselők választásáról, amely lehetővé teszi a listákra és az egyénekre való szavazást is, minek alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül;

 

8. Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatását és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését;

 

9. a községi bíróságok visszaállítását Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán; a bíróságok és ügyészségek dolgozóinak, valamint a közjegyzők nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát és arányos nemzetiségi foglalkoztatásának biztosítását, csakúgy, mint a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, valamint a magyar nyelv hivatalos használatának érvényesítését ezekben a szervekben, valamint egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát;

 

10. a magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig; a szerb mint nem anyanyelv oktatásának átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket megbélyegző tartalmak törlését; a magyar felsőoktatási intézményesítés (Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem és Magyar Kisebbségkutató Intézet létesítése) elmaradása okozta károk csökkentését; a vajdasági magyar közösség megmaradásához szükséges komplex felsőoktatási rendszer kiépítését (a vajdasági magyarság rendelkezik a legszegényesebb magyar felsőoktatási szakkínálattal a Kárpát-medencében);

 

11. a szerbiai és az anyaországi pályázati források pártpolitikától való felszabadítását;

 

12. a sajtó szabadságát és a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatás garantálását (a Magyar Szó, a Pannon RTV, a Hét Nap és a Vajdaság Ma felszabadítását);

 

13. a Magyar Nemzeti Tanács által alapított ill. kiemelt intézmények (iskolák, médiaházak, kiadóházak, művelődési központok stb.) autonómiájának sérthetetlenségét, pártideológiától való mentességét;

 

14. a magyar civil szervezetekben – az összeférhetetlenség miatt – a pártirányítás megszüntetését;

 

15. a szabadkai Népszínház építésének befejezését és a felelősség megállapítását, az építkezés elhúzódásának (17 év) okának kikutatását, ami a vajdasági magyar kultúra óriási károsodásához vezetett, valamint követeljük vizsgálat indítását annak megállapítására, hogy voltak-e pénzügyi visszaélések;

 

16. a második világháború áldozatainak szentelt emlékművek emelését minden településen, ahol tömegsír van, a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, kutatását, valamint a besúgók névsorához való hozzáférést, eljárás indítását az atrocitások életben lévő elkövetői ellen;

 

17. a Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre költöztetésének megszüntetését, ezzel a lakosság etnikai arányainak megbontását és a közbiztonság kikezdését;

 

18. az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását;

 

19. az őshonos magyar nemzeti kisebbség kérdéseinek mint Szerbia uniós csatlakozása előfeltételeként való kezelését, megnyugtató rendezését; a szerb–magyar, illetve magyar–szerb kapcsolatokat terhelő kérdések tisztázását, valamint a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság működésének helyreállítását.

 

A fenti követelések megvalósításáért való határozott kiállást – minden szinten – figyelemmel kísérjük és számon kérjük a magyar képviselőktől.

 

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette

A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >

A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése

A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >

Egy új nemzedéki mítosz

Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >

MAGYAR TYACIK

Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >

A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét

A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >

A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag

Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >

AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI

Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >

A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták

Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus?  A választ keresve egyre >

Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan

A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >

Roletták mögött…

A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >

A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI

Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >

„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"

Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |