2025. március 20. csütörtök
Ma Klaudia, Alexandra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Ha létezne egy igazi államférfi

Végel László
Végel László
Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott az uralkodó hatalom elvárásához, most bevallja, hogy az egyetemisták megszabadították őket a félelemtől. A fiatal nemzedék nem annyira pragmatikus, sokkal inkább idealista. Az a szó, hogy szabadság, újra visszanyerte mozgósító jellegét, Poétikus, metaforikus aurára tett szert. Még azok is azonosulnak vele, akik némi szkepszissel tekintenek a végeredményre. A jelenlegi helyzetben azonban a holnap kiszámíthatatlan. Egyelőre az tudható, hogy folynak a letartóztatások, az egyetemisták pedig kinyilatkoztatták, hogy folytatják a blokádokat.

Ha létezne igazi államférfi, az szálfaegyenesen a gyalogló egyetemista menetoszlop élére állna. Erre azonban egyelőre nem lehet számítani. Abszurd naivitás lenne. Egy biztos: a szerbiai történet ezzel nem ért véget. Végel László:

2025. március 16., vasárnap

Egy biztos: az egyetemista mozgalom jelentősen átformálta  a szerbiai közvéleményt és egyelőre nehéz meghatározni, hogy a továbbiakban milyen irányba tereli. Főképpen azt nem merném leszögezni, hogy sikerrel jár-e? Bizonyára a mostanság világszerte kicsírázó szellemi mozgalmakhoz a kapcsolódik, amit én a minap új idealizmusnak neveztem. Lehet, hogy naiv vagyok, lehet, hogy túl korán köszöntött be, hiszen a mai zűrzavaros világhelyzet nem kedvez az új idealizmusnak, amelyet az egyetemisták képviselnek. Viszont az sem zárható ki, hogy éppen ez kényszeríti az embereket a kiútkeresésre. Ahogyan Hölderlin írta: „De ahol veszély fenyeget, / fölmagaslik a menedék is”. Az a kérdés izgat legjobban, hogy miért éppen Szerbiában bukkan fel ilyen erőteljesen. A magyarázat talán Szerbia három évtizedes balszerencsés történetében rejlik. Ez sürgette a sokakat sokkoló megjelenését. Az új nemzedéknek nincs ideje kivárni. Az új évezredben született fiatalok nem élték át a kilencvenes évek traumáit, nem azokban az években szocializálódtak, nem nyomják a vállát azok a vétségek, amelyeket az idősebbek elkövettek vagy tanúi voltak. Nem azok a dilemmák foglalkoztatják, amelyek az előző nemzedékeket megosztották és az ország haladását lefékezték. Az „ártatlan nemzedék” előítéletektől mentesen lépett a közéletbe.  Ez már nem az „embargós nemzedék”, amelynek nem volt alkalma időben  „világot látni”, hanem vízum nélkül szabadon utazhatott a nagyvilágba és előítéletek nélkül ismerkedett meg azzal. Ez a nemzedék  nincs kiszolgáltatva a hatalomnak, ha más kiutat nem talál, akkor fogja a vándorbotot. Tájékozott és szakképzett, ezért feltalálja magát a nagyvilágban. A digitális kor nemzedéke önállóbban tájékozódik, nincs kiszolgáltatva az állam által pártfogolt médiumoknak. Ez a nemzedék, könnyen találja fel magát a nagyvilágban, viszont – a legnagyobb meglepetésre -  saját országában akar boldogulni. 

A digitális kor nemzedékének egy nagy szakadékot kellett „átugrani”. Más nyelvet beszél, mint a jelenleg uralkodó elit, amelynek megannyi vezetője a kilencvenes években, Šešelj és Milošević korában politikusként szocializálódott. Azzal a szótárral is él. A jelenlegi kormánypártok vezető tisztségviselőinek jelentős része pályafutását a politikai tisztségekkel kezdte és több mint egy évtizede a politikai lombikban tevékenykedik. A valós élettel nincs eleven kapcsolata, mindent a politikai szemüvegen át érzékel és mindent politikai rostán keresztül szelektál. A tüntető egyetemisták narratívája lényegesen különbözik a mai uralkodó politikai elit narratívájától. Az is világos, hogy az idősebb úgynevezett „apolitikus polgárok” miért üdvözölik őket olyan lelkesen és miért nevezik őket felszabadítóknak. Azért, mert felszabadították az apolitikus bilincsektől.  

A politikusok sziklaszilárdan bizonygatják, hogy teljesítették az egyetemisták követelését, Tegyük fel, hogy őszintén gondolják, de hiába: egyszerűen nem értik az új nemzedék nyelvét. Ők puccsról beszélnek, külföldi kémhálózatokról, bolsevikokról, napi politikai harcokról és érdekekről, a fiatalok pedig morális megújulásról, új demokratikus értékrendek megteremtéséről, amelyet a független intézmények működése garantál. Az uralkodó elit szemrehányón emlegeti, lám még a kormányfőt is feláldoztuk, s ti nem elégedtek meg ezzel sem. Nem képesek felfogni, hogy a fiatalok szeme előtt nem a kormánybuktatás lebeg, hanem egy másik világ, amely egy jobb kormányt, nemesebb intézményeket  szül.

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott az uralkodó hatalom elvárásához, most bevallja, hogy az egyetemisták megszabadították őket a félelemtől. A fiatal nemzedék nem annyira pragmatikus, sokkal inkább idealista. Az a szó, hogy szabadság, újra visszanyerte mozgósító jellegét, Poétikus, metaforikus aurára tett szert. Még azok is azonosulnak vele, akik némi szkepszissel tekintenek a végeredményre. A jelenlegi helyzetben azonban a holnap kiszámíthatatlan. Egyelőre az tudható, hogy folynak a letartóztatások, az egyetemisták pedig kinyilatkoztatták, hogy folytatják a blokádokat.

Ha létezne igazi államférfi, az szálfaegyenesen a gyalogló egyetemista menetoszlop élére állna. Erre azonban egyelőre nem lehet számítani. Abszurd naivitás lenne. Egy biztos: a szerbiai történet ezzel nem ért véget.

2025. március 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Tovább

Hősök emlékét ünneplik a gyávák

Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >

Tovább

A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >

Tovább

Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?

A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >

Tovább

A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását

A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >

Tovább

Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal

Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >

Tovább

A VMSZ SZÉGYENPÁRT

A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >

Tovább

Barbárság vagy demokrácia?

„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >

Tovább

A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják

Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >

Tovább

Egy országot elveszejteni

A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >

Tovább

ÚJVIDÉK: „A DEMOKRÁCIA HALÁLA”

Az újvidéki polgármester (Miloš Vučević bukott kormányfő meghosszabbított keze) antidemokratikus módon való megválasztásával a SZHP és >

Tovább

Remek, nagyon remek fiúk a fogyatkozó magyarok

Szerbiának többé nincs oka aggódni. A vajdasági magyarok lélekszáma 2011 és 2022 között 70 ezerrel csökkent, >

Tovább