Ma Gertrúd, Patrik névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
FREMOND ÁRPÁD ÉS A TUDOMÁNY
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
Bozóki Antal
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ által irányított elnöke a KMKF Szakpolitikai munkacsoportjának ülésén. Nyilvánosságra kell hozni! Az ott elhangzottak alapján a Magyar Nemzeti Tanácsnak sürgősen a napirendjére kellene tűznie a vajdasági magyar közösség megmaradásának, a tudományosság és az intézmények helyzete kérdéseinek megvitatását! Fennáll azonban a gyanú, hogy az egypárti (VMSZ-es) nemzeti tanács erre (is) képtelen! Minek egyáltalán az ilyen tehetetlen MNT? Bozóki Antal:
Március 4-én, Budapesten ülést tartott az Országházban a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Szakpolitikai munkacsoportja (vagyis az Országgyűlés testületének testületének a testülete).
Napirenden két pont szerepelt: a schengeni bővítés (kihívások és lehetőségek), valamint a határon túli magyar tudományosság külhoni perspektívából.
Az ülésen vajdasági részvevők is voltak.
Mi is a KMKF és mi hangzott, illetve nem hangzott el a vajdasági magyar tudományosságról?
A KMKF 2004 decemberében Budapesten azzal a céllal alakult meg, hogy „tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját”.
A magyar törvényhozás 2008. március 5-én határozatot fogadott el, amelyben „a Statútum alapján – konzultatív testületként – saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből (pontosabban: a magyar adófizetők pénzéből – B. A.) biztosítja annak működését”.
A tanácsadó testület Statútumának a 2011. március 11-i plenáris ülésen elfogadott módosítása szerint „a KMKF több állam törvényhozói közötti együttműködés. A KMKF olyan hasonló problémákkal, egybeeső érdekekkel is rendelkező magyar szervezetek képviselőinek konzultációs fóruma, akik között a legfőbb összekapcsoló erő a magyarsághoz tartozásuk, illetve a térség népei és országai közötti együttműködés előmozdításának szándéka. A KMKF ajánlásokat fogalmazhat meg magyarországi intézmények számára…”.
Ebből a túlságosan általános, ködös és következetlen fogalmazásból nem lehet megállapítani, hogy a KMKF mely államok „törvényhozói” illetve képviselőházai közötti együttműködés fóruma, hogy ki, vagy melyik szervezet meghatározza meg, melyek azok a „hasonló problémákkal, egybeeső érdekekkel is rendelkező magyar szervezetek”, amelyek képviselői a tagjai, vagy lehetnek a tagjai a fórumnak.
Ezeket a dilemmákat a testületről szóló Ismertető oszlatja el, amelyben azt írja, hogy a KMKF „tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői”.
Ezt az összetételt azonban nem alkalmazzák következetesen. Furcsa módon ugyanis – a KMKF „teljes jogú tagjai” a magyarországi és a környező országok magyar megjelölésű pártjai, Ukrajnából pedig a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Tagként egyedül Szlovéniából van feltüntetve a magyarság parlamenti képviselője. Szerbiából tagnak a Vajdasági Magyar Szövetség lett kijelölve[6].
Ha a KMKF tagjai választott képviselők kellene, hogy legyenek, akkor a tagjai miért pártok és művelődési szervezetek?
Ne legyünk kicsinyesek, a KMKF úgyis azokat hívja meg az üléseire, akiket – Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökét parafrazálva – éppen „a szája ízének” megfelelőnek tart, ezek pedig a Fideszhez közeli, annak az utasításai alapján működő szatellit pártok vagy pénzelt szervezetek képviselői – tisztelet a ritka kivételnek, ha ilyen van. Hogy a többi magyar képviselő és szervezet mit gondol a magyarság helyzetéről, illetve „a térség népei és országai közötti együttműködés előmozdításáról”, az a magyarországi hatalmi pártot már régen nem érdekli.
A KMKF Szakpolitikai munkacsoportjának 4-i üléséről a Magyar Szó nevű pártközlöny összesen 8 soros (91 szóból álló) cikkben számolt be, amelyből 4 sor (43 szó) A Pásztor István által MNT elnöknek installált Fremond Árpád bejegyzését idézi: „Az anyaországi és határon túli testületi tagok között én is beszámoltam tudományos intézményrendszerünk működéséről, a vajdasági magyar közösség fejlődésében betöltött szerepéről. Az ülésen a schengeni bővítésről is szó esett – a vele járó kihívások és lehetőségek tükrében”.
Fremondnak ezt a semmitmondó bejegyezését a Facebookon 349 (!!) bérlájkoló lájkolta! Az sem tudják, hogy mit! Dr. Huszár Elvira ráadásul még „szívből gratulált a munkásságához”. Bravó!
Fremond Árpád nem parlamenti képviselő. A Facebbook oldalán az írja, „politikus” (megélhetési – B. A.).
Emellett tudományos munkával soha nem is foglalkozott, „a tanügyben osztálytanítói minőségben Szabadkán és Pacséron dolgozott”. Az sem képesíti tudományos munkára, hogy „2000 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek”.
Tetejében tudományos ügyekben az MNT sem illetékes. Pontosabban, az MNT – a nemzeti tanácsokról szóló törvény 1. és 2. szakasza szerint „a kultúrát, oktatást, tájékoztatást és hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben” dönthet.
Az idézett törvény 10. szakaszának 14. pontja értelmében azonban az MNT „állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”. Csak nem teszi! A törvénynek ezt a pontját a MNT VMSZ-es elnökei mindeddig nem alkalmazták. Azt is lehetne mondani, hogy „kerülték, mint ördög a tömjént”.
Érdekes lenne tehát betekintés nyerni abba, hogy mit is mondott az MNT „politikus” elnöke a (vajdasági) „magyar tudományos intézményrendszer működéséről, annak a vajdasági magyar közösség fejlődésében betöltött szerepéről”, csak nem lehet, mert erről semmit nem közölt a sajtó! Nekünk nincs is jogunk ezt megtudni?
Hogyan lehetséges az, hogy a Magyar Szó, VMSZ napilapja nem közölte az MNT elnök felszólalásának teljes szövegét? Hogyhogy Varjú Márta vagy Pesevszki Evelyn nem késztett vele kilométeres interjút? Pásztor Bálint VMSZ elnök akármit is mond a Szabadkai Magyar Rádióban, azt a lap teljes egészében lemásolja? A VMSZ vezetője fontosabb, mint az MNT elnöke? Vagy azért, mert Fremond az ülésen nem mondott semmi érdemlegeset? Minek is volt akkor Budapesten? Hogy felvegye a napidíjat?
KMKF Szakpolitikai munkacsoportjának üléséről A vajdasági magyarok megmaradását az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása veszélyezteti című, a Szabad Magyar Szó független közéleti portálon március 9-én közölt írásból tud(hat)tunk meg többet.
A schengeni kihívásokról és lehetőségekről két előadás hangzott el, éspedig magyarországi tudományos kutatók által, de az idézett cikkből sem derül, hogy mit mondtak.
Ezzel a témával kapcsolatban vajdasági felszólaló nem volt, pedig fontos lett volna az itteni magyar közösség helyzetének rendezésével, Szerbia Európai Uniós csatlakozásával kapcsolatosan.
A VMSZ és a Fidesz által az Európai Parlamentbe juttatott magyar képviselők (előbb Deli Andor, most Vicsek Annamária) Szerbiának az Európai Unióba (EU) való mielőbbi és feltétel nélküli felvételét sürgetik. Az Aleksandar Vučićot kitüntetésre javasló Orbán Viktor március 14-én a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt találta mondani, hogy „Szerbiát holnap reggel fel lehetne venni” az EU tagságába, és az „óriási előnyökkel járna az egész Európai Uniónak, de Magyarországnak különösen”.
Felvehetné ugyan az EU Szerbiát a tagságába, csak éppen Szerbia nincs felkészülve erre, nem teljesítette a felvételi követelményeket. Most éli a második világháború utáni legnagyobb belpolitikai válságát és folyamatban van Vajdaság még megmaradt önkormányzatának a teljes megszüntetése, a nemzeti közösségi jogok csökkentése. Orbán Viktor és a KMKF nem értesültek erről?
A határon túli magyar tudományosság külhoni perspektívából napirendi pont alatt – az idézett cikk szerint – Csernicskó István, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elnöke, Csányi Erzsébet, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Elnöke és Juhász György, a szlovákiai Selye János Egyetem rektorhelyettese foglalta össze a saját régiójában uralkodó jelenlegi helyzetet.
– Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke beszámolójában emlékeztetett arra, hogy Vajdaságban az intézményesítés (Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem, ill. Magyar Kisebbségkutató Intézet létesítése) elmaradt a magyar nyelvű felsőoktatás és a tudomány terén, mert az akadémiai szférában dolgozók határozott figyelmeztetéseit 2015-16-ban a vajdasági magyar politikum ignorálta.
Ennek következményei súlyosak. A korábbi jóslat, miszerint a vajdasági magyar közösség nem tud megmaradni komplex felsőoktatási rendszer kiépítése nélkül, beigazolódni látszik.
Érvényesek maradtak a korábbi megállapítások:
1. A vajdasági magyarságnak a tudományos életben dezorganizált szigetei vannak, főleg (elöregedő) civil szervezetek formájában.
2. A vajdasági magyar tudományosságban hiányos a stratégiai gondolkodás: az intézményesítés nem jött létre.
3. Vajdasági magyar/multietnikus egyetem híján a vajdasági magyarság rendelkezik a legszegényesebb magyar felsőoktatási szakkínálattal a Kárpát-medencében, ezért a fiataljaink tömegesen távoznak külföldre tanulni, ahonnan elvétve térnek vissza.
4. A vajdasági magyar kisebbség megmaradását az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása veszélyezteti, az elmúlt 10 évben 70.000-rel lettünk kevesebben, a lejtőn elkezdődött egy szabadesés, negatív spirálba került a vajdasági magyarság – írja a cikkben.
Súlyos megállapítások ezek a vajdasági magyar közösség helyzetéről és az itteni tudomány állapotáról.
A közösséggel kapcsolatos, negyedik tételt azzal is ki lehetne még egészíteni, hogy a megmaradásunkat veszélyezteti – az 1988. évi ún. joghurt forradalomtól kezdve – a szinte folyamatosan tartó társadalmi feszültség és (lét)bizonytalanság, az életkörülmények állandó rosszabbodása, a nemzeti közösségi jogok leépítése, gyakori nyílt vagy burkolt megsértése, valamint, de nem utolsó sorban az illetéktelen, alkalmatlan, tehetségtelen és vízió nélküli, vezető pozícióban lévő pártkatonák!
A KMKF nemzetpolitikai állásfoglalásai állítólag „orientálják Magyarország politikáját a határon túli magyarok vonatkozásában”. Kérdés, hogy az ülésen elhangzottak alapján javasoltak-e egyáltalán bármit a KMKF-nek, és ha igen, lesz-e annak akármilyen foganatja is, vagy csak újabb látszattevékenységről értesültünk? Újabb ülésezés volt az ülésezésért?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ által irányított elnöke a KMKF Szakpolitikai munkacsoportjának ülésén. Nyilvánosságra kell hozni!
Az ott elhangzottak alapján a Magyar Nemzeti Tanácsnak sürgősen a napirendjére kellene tűznie a vajdasági magyar közösség megmaradásának, a tudományosság és az intézmények helyzete kérdéseinek megvitatását! Fennáll azonban a gyanú, hogy az egypárti (VMSZ-es) nemzeti tanács erre (is) képtelen! Minek egyáltalán az ilyen tehetetlen MNT?
Következő cikk: Egyre nagyobb nyomás nehezedik a boszniai szerbek vezérére
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >
A VMSZ SZÉGYENPÁRT
A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >
Barbárság vagy demokrácia?
„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >
A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják
Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >
Egy országot elveszejteni
A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >
ÚJVIDÉK: „A DEMOKRÁCIA HALÁLA”
Az újvidéki polgármester (Miloš Vučević bukott kormányfő meghosszabbított keze) antidemokratikus módon való megválasztásával a SZHP és >
Remek, nagyon remek fiúk a fogyatkozó magyarok
Szerbiának többé nincs oka aggódni. A vajdasági magyarok lélekszáma 2011 és 2022 között 70 ezerrel csökkent, >
Az egyetemisták a jelenlegi „apolitikus” programmal elmentek a falig
Az egyetemisták mindeddig nem foglalkoztak a civilszervezetek elleni hajszával, továbbra is távol tartják magukat a „pártpolitikától” >
Az MNT alapítású sajtót fel kell szabadítani!
A Magyar Szónak a szakmaiságot, sokszínűséget és pluralizmust mellőző, a tájékoztatási jogot sértő lapszerkesztéséhez (szándékos) politikailag >
Egyre jobban aggódok Boszniáért
Mikor robbannak az ellentétek? Miután a bosznia-hercegovinai bíróság egy év börtönre ítélte, valamint hat évre eltiltotta a >