Ma Leonóra, Inez, Koletta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Vajdaság Szerbia kiáltvány
VAJDASÁG AUTONÓMIÁJÁNAK VÉGLEGES MEGSZÜNTETÉSE
Bozóki Antal
A Vučić-féle kiáltvány a teljes központosítást, a tartomány autonómiájának és nemzeti sokféleségének a végleges megszüntetését is jelenti. Ez pedig a volt Jugoszláviában a nemzeti kérdés megoldásának és a nemzeti közösségek/közösségi polgárok egyenrangúságának az alapját képezte a tartományban.
Az ilyen deklarációnak (ami nyilatkozatot vagy kijelentést jelent) jogi szempontból éppen semmi jelentősége nincsen. Uszításra azonban kitűnő. Valójában a Szerbiában zajló néplázadásról való figyelemelterelésre és újabb ellenségkeresésre szolgál. Bozóki Antal:
Erkölcsös ember számára kompromittáló,
hogy Vućić rendszere mellé álljon.
Kompromitujuće je za moralnog čoveka
da stane uz Vučićev režim.
Danas, 2025. január 28. 5.
2025. február 25-én Aleksandar Vučić szerb elnök „felhívására” a Szávaszentdemeterre [Sremska Mitrovicára] az ország államiságának napjára „buszoztatott” tömeg „akklamációval”/közfelkiáltással (már amennyire ezt egyáltalán annak lehet nevezni) elfogadta a Vajdaság Szerbia – Szerbia Vajdaság [Vojvodina je Srbija – Srbija je Vojvodina] – kiáltványt.
Vučić mítingjével párhuzamosan Kragujevacon az egyetemi hallgatók, a fiatalok, és a követeléseiket támogató, az ország különböző pontjairól érkező polgárok gyűltek össze, akik egy jobb, demokratikus, élhetőbb országért küzdenek, amelyben az intézmények működnek, és jogállam van.
– A Vajdaság Szerbia c. kiáltványban olvasható, hogy »az északi szerb tartományban a legújabb események, a szeparatista eszmék és mozgalmak újjáéledése, a „vajdasági nemzet”, nyelv és az ortodox egyház eszméjének nyílt propagálása, valamint egy bizonyos „Vajdasági platform” elfogadásának a bejelentése arra kötelez bennünket, hogy a társadalmi és politikai szférában aktív cselekvéssel védelmezzük a szerb állam területi integritását és egységét.
Ennek érdekében, a Szerbia polgárainak szuverén akaratából elfogadott alkotmányból kiindulva alapján, amelynek elvei kimondják, hogy Szerbia a szerb népnek és az itt élő valamennyi polgárnak az állama, valamint hogy Szerbia területe egységes és oszthatatlan, Szerbia polgárainak a következő népi nyilatkozatot javasoljuk...«.
A négy (számítógépes) oldal terjedelmű, 1551 szóból álló dokumentum bevezető része után az öt pontból álló nyilatkozat következik.
A dokumentumnak már a bevezetőjével is gond van, mert az ország alkotmányának az elveire hivatkozik ugyan, de nem közölte teljes egészében annak az első szakaszát (amit idéz), és amelyiknek a teljes szövege a következő: „A Szerb Köztársaság a szerb népnek és az itt élő valamennyi polgárnak a joguralmon és a szociális egyenlőségen, a polgári demokrácia elvein, az emberi és kisebbségi jogokon és szabadságon, valamint az európai elvekhez és értékekhez tartozáson alapuló állama”.
Vagyis a Vučićék mellőzték az olyan alkotmányos elveket, mint a jog uralma, a szociális egyenlőség, a polgári demokrácia, az emberi és kisebbségi jogok és szabadság, valamint az európai elvekhez és értékekhez tartozást. Ez az „apróság” a szerzőt, vagy a szerzőket nem érdekelte. Nem illettek ugyanis bele az elképzeléseikbe!
A nyilatkozat első pontja „a szerb Vajdaság történelmi fejlődését” taglalja, a középkortól 1918. november 25-ig, vagyis a szerbek, bunyevácok „és a többi szláv” Nagygyűléséig, amelynek a határozatával Bánát, Bácska és Baranya, valamint Szerémség (egy nappal korábban) csatlakoztak a Jugoszláv Királysághoz. (A felsorolásból is látható, hogy a magyarok ezen az eseményen nem vettek részt.)
A második pont „Vajdaság államosításának folyamatos kísérleteivel és a »vajdasági nemzet« eszméjének (más népekre – B. A.) erőltetése” címet kapta.
Abból indul ki, hogy „a jugoszláv kommunisták, a szerb etnikai, szellemi, művelődési, történelmi és politikai örökség tagadása mellett elfogadták a Komintern elveire alapozott álláspontot, miszerint az egykori Szerb Vajdaság területe külön állami alakulat, Szerbiával és a szerbséggel – a Szávától, valami a Dunától és Drinától délre és nyugatra – való lényegi kapcsolatok nélkül”. – A szerb nemzeti organizmus több évtizedes rombolása közben, nagyon átgondoltan és következetesen hirdették az eszmét a vajdasági politikai, szellemi és nemzeti identitásról. Történelmi megalapozottság, társadalmi, gazdasági és nemzeti indokoltság nélkül, mesterségesen létrehozták a vajdasági szeparatizmust, amit eufemisztikusan »autonómiásságnak« neveznek – írja a nyilatkozatnak ebben a pontjában.
A harmadik pontnak a bonyolult „Vajdaság alkotmányjogi helyzete a második világháború után – az autonóm tartománytól, amelynek autonómiája folyamatosan bővül, a kvázi föderatív egységen át a standard politikai-területi autonómia alkotmányos kereteihez való visszatérésig” címet adták.
Ez a pont valójában leszámolást jelent Szerbia és Vajdaság 1974-es alkotmányával, amikor is „jogilag befejeződött a föderáció föderalizálása, illetve a föderáció konföderációvá alakítása, és a két szerbiai autonóm tartománynak (Koszovónak és Vajdaságnak – B. A.) gyakorlatilag elismerték a köztársasági státust a köztársaság keretében”. Aláhúzza, hogy a tartományi alkotmány kimondja, „Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány egyesült/társult Szerbiával a Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság keretében”.
A továbbiakban kiemeli, hogy ezt a folyamatot 1988 (ún. joghurtforradalom) és 2000 (október 5. – Slobodan Milošević szerb elnök bukása) között „megállították”, „de politikai változások után ismét aktualizálták a »vajdasági kérdést«”.
A negyedik, mindössze egy bekezdésből (6 sorból) álló pont címe „a szeparatista tendenciák megállítása és Vajdaságnak a 2012–2014 közötti alkotmányos keretekbe való visszahelyezése”.
– A 2014. évi új (vajdasági – B. A.) statútumot az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatának tiszteletben tartásával hozták meg, mint a törvénynél alacsonyabb rendű aktust, és hangolták össze Szerbia 2006-os alkotmányával, valamint a hatályos törvényekkel. Az új statútumban Vajdaságot úgy határozták meg, mint „a Szerb Köztársaság elválaszthatatlan részét, melyben az európai elveket és értékeket ápolják”. Az ilyen statútum, a többi jogi aktussal összhangban és együtthatással Vajdaság autonómiájának az igazi mértékét fejezi ki, amelynek a határai a Szerb Köztársaság Alkotmányával vannak meghúzva – írja ebben a pontban.
A kiáltvány-szerzők a Statútum idézett 1. szakaszának az első bekezdését azonban nem említik, miszerint Vajdaság „a Szerb Köztársaság autonóm területi közössége, melyben a polgárok érvényesítik a tartományi autonómiához való jogukat az Alkotmánnyal és törvénnyel összhangban”.
A Vučić-kiáltvány utolsó, ötödik pontja „Vajdaságot sokkultúrájú, többnemzetiségű és vallású, az állampolgárok egyenlőségén alapuló közösségnek” nevezi.
A dokumentumnak valójában ez az érdemi része, ezért álljon itt teljes egészében:
– A szocialista Jugoszlávia ideje alatt az egyházmegyéknek Vajdaság területén, a hatalom hatalmas nyomása ellenére, sikerült megőrizniük a szerb nép liturgikus életét és hagyományait. Társadalmunk demokratizálása, a gazdasági és politikai válságok, valamit a háborús kihívások idején a Szerb Pravoszláv Egyház (SPC) egyesítő erőként és a szerb identitás kulcsfontosságú elemeként mutatkozott meg ezeken a vidékeken (vidékeken ?? – B. A.);
Vajdaság a szerb nép szabadságtörekvéseinek a gyümölcse a túloldali területeken (túloldali ?? – a szerbiaiak szempontjából a Dunán és a Száván túl levő/lakó/élő; vajdasági; a Drinán túl levő/lakó/élő; drinántúli – B. A.), és ugyanakkor otthon minden vallási, etnikai és nemzeti közösség számára, kultúrájuknak, anyanyelvüknek, szellemi értékeiknek és hagyományaiknak;
A reneszánsz(?? – B. A.), ami a szerb-magyar viszonyokban az utóbbi tíz évben bekövetkezett, a legjobb bizonyítéka annak, hogy Vajdaság autonómiás-etatista felépítse nem csak, hogy nem járult hozzá a nemzetek közötti viszonyok összhangjához, hanem ennek elvetése a nemzeti közösségek közötti megértés, egység és együttműködés fejlesztésének szükséges előfeltétele volt a tartományban (?? – B. A.); Vajdaság az európai értékek kifejezése, minden, az autonóm tartomány területén élő polgár közössége, ugyanúgy, mint ahogy a modern Szerbia nemzeti, politikai, alkotmányos és kulturális identitásának elszakíthatatlan része. Ezek a szellemi vertikálisok nem semmisítik meg egymást, hanem kiegészítik. Más, partikuláris, autonómiás, de szeparatista és szerbellenes tartalmak hirdetése szélsőséges korcsosítást jelent, és következésképpen azoknak a nagy eszméknek a tagadását, amelyekre Vajdaság épül;
Vajdaság nem csak Szerbia része, Vajdaság maga Szerbia, Vajdaság a keresztnév, Szerbia a vezetéknév, és ahogyan Szerbia nem létezik Vajdaság nélkül, úgy Vajdaság sem létezhet Szerbián kívül – áll a Vajdaságról szóló nemzeti nyilatkozat utolsó, ötödik pontjában.
Az Aleksandar Vučić szávaszentdemeteri (kontra)mitíngjén 2025. február 15-én, Szerbia államiságának napján odarendelt jelenlévők 99,999 százalékának fogalma sincs, hogy mit is tartalmaz az állítólagos közfelkiáltással elfogadott silány, történelemhamisító kiáltvány.
A kiáltvány Vučić nacionalista politikájának az újabb megnyilvánulása, a 2024. július 31-én, a szerb képviselőház rendkívüli ülésén elfogadtatott, A nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nép közös jövőjéről szóló nyilatkozatot egyenes folytatása. Ez a dokumentum már világosan mutatta „a nemzeti dominanciára és a nagyállami projektumok megvalósítására”, „a szerb világ” építésére irányuló szándékot, amelyben az autonómia nem létezik, a nemzeti kisebbségi közösségeknek és a kultúra sokszínűségének sincs helye].
Ennek a nacionalista politikának a direkt folytatása Vajdaság Szerbia – Szerbia Vajdaság kiáltvány. Ebben (is) szándékosan elferdítik a történelmi tényeket.
A kiáltvány szövegében a magyar nemzeti közösség, a többi vajdasági őshonos nemzeti közösség és a Magyarország szó egyáltalán nem található meg. Azt még csak nem is említi, hogy Vajdaság Magyarország része volt, a „magyarok” szó pedig csak egyetlen alkalommal jelenik meg a szövegében. Akkor is csak az „utóbbi tíz év” eseményeivel összefüggésben, amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Pásztor Istvánnal, a VMSZ elhunyt elnökével ölelkezett, mulatozott, miközben a vajdasági magyar közösség lélekszáma 70 ezerrel lett kevesebb.
Szégyen, hogy Magyarország vezetősége minderre nem reagált, sőt két nappal később a Magyar Érdemrend nagykeresztje a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal tüntette ki Vučićot. A „Duna vize nem mossa le” róluk ezt a gyalázatot!
A radikálisból haladóvá lett Vučić a hágai elítélt Vojislav Šešelj pártjának főtitkára/inasa volt, aki a kilencvenes években a vajdasági falvakban sétált és üldözte a kisebbségieket, a magyarokat pedig „egy szendviccsel” akarta kiűzni az országból.
Február 8-án – amikor már tervezte a Vajdaság Szerbia elnevezésű kiáltványt – Vučić bejelentette, hogy erről „egyeztetni fog Szerbia partnereivel”.
Két nappal később, a Pink Televízióban vendégeskedve az államfő azt mondta, hogy „a VMSZ-szel, a Szerb Haladó Párt koalíciós partnerével egyeztetnek majd”.
Február 11-én, ugyancsak Pink TV-ben azt mondta, „megkérdezi a VMSZ-es barátait, mit szeretnének beilleszteni a nyilatkozatba, vagy esetleg mit szeretnének törölni belőle”.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Hét Nap Plusz podcast február 20-i műsorában nyilatkozva azt mondta „a VMSZ-nek semmiféle szerepe nem volt és nincs, hogy ez a szöveg elfogadásra került”.
– A köztársasági elnök beszélt arról, hogy elképzelhető, hogy ezt a szerb parlamenttel is elfogadtatják, és a VMSZ-el egyeztet majd erről előtte. Ha esetleg majd napirendre kerül, ami egyáltalán nem biztos, a VMSZ semmilyen olyan vajdasági deklarációt nem szavaz meg, ami szembemegy a történelmi tényekkel. Az meg, hogy a magukat függetlennek, meg oknyomozónak nevező újságírók úgy próbálják beállítani, mintha ez a VMSZ jóváhagyásával történt volna, lelkük rajta. Semmi olyat nem is fogunk támogatni, ami a magyarok önbecsülését sértené – szögezte le a VMSZ elnöke[.
Pásztor Bálint magáról a kiáltványról nem mondott semmit, nem ítélte el, hanem ködösen fogalmazott. Ez már önmagában is szégyen!
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga – VOJVOĐANI és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége február 23-án közös közleményen szólította fel „Vučić inasát, Pásztor Bálintot, hogy kérjen bocsánatot a vajdasági polgároktól és vonuljon ki a politikából, mert a tevékenységével a tartomány ellen dolgozik, ahol maga is él”.
– Pásztor Bálint esküdözhet, hogy semmi köze Vučić Vajdaságról szóló nyilatkozatához, de sem a vajdasági magyarok, sem Vajdaság többi polgára nem hisz neki többé.
A vajdasági települések utcáin hömpölygő tömegek és a hallgatói követelések széleskörű támogatottsága egyértelműen jelzik, hogy Vučić és Pásztor is súlyos politikai vereség felé tart – írja a közleményben.
Sebők Róbert, a Szabadság és Igazságosság Párt (SSP) tartományi frakcióvezetője Pásztorhoz címzett közleményében írja, hogy „az elítélt háborús bűnös Vojislava Šešelj pártjával megkötött választások előtti koalícióval előre támogatást nyújtott minden olyan ártalmas deklarációnak, ami az ő (vagyis Šešelj – B. A.) Vajdasággal kapcsolatos eszméin alapul”. Pásztor Bálintnak „emiatt nincs legitim joga arra, hogy a vajdasági magyar nemzeti közösség védelmezőjeként nyilvánuljon meg – olvasható a közleményben.
A Vučić-féle kiáltvány a teljes központosítást, a tartomány autonómiájának és nemzeti sokféleségének a végleges megszüntetését is jelenti. Ez pedig a volt Jugoszláviában a nemzeti kérdés megoldásának és a nemzeti közösségek/közösségi polgárok egyenrangúságának az alapját képezte a tartományban.
Az ilyen deklarációnak (ami nyilatkozatot vagy kijelentést jelent) jogi szempontból éppen semmi jelentősége nincsen. Uszításra azonban kitűnő. Valójában a Szerbiában zajló néplázadásról való figyelemelterelésre és újabb ellenségkeresésre szolgál.
Végezetül, de nem utolsó sorban, Vučić kiáltványa szembe megy (az akkori) Szerbia és Montenegró 1992. évi londoni Jugoszlávia konferencián vállalt nemzetközi kötelezettségével is, miszerint „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaadnak minden polgári és alkotmányos jogot és Sandžak lakosai számára biztosítják a polgári jogok tiszteletben tartását”.
Erről azonban a fércművet gyártó Vučićék megfeledkeztek. A haladó elnök számára most az uszítás és a feszültségek gerjesztése a lényeg, fantazmagóriákat dob be, hogy uralkodhasson a félrevezetettek élén!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az MNT alapítású sajtót fel kell szabadítani!
A Magyar Szónak a szakmaiságot, sokszínűséget és pluralizmust mellőző, a tájékoztatási jogot sértő lapszerkesztéséhez (szándékos) politikailag >
Egyre jobban aggódok Boszniáért
Mikor robbannak az ellentétek? Miután a bosznia-hercegovinai bíróság egy év börtönre ítélte, valamint hat évre eltiltotta a >
Ki a képmutató?
Az ellenzéki magyar politikus újvidéki megjelenésében Vicsek a VMSZ politikai ellenfelét látja, nem is alaptalanul, aki >
A Nagy Átrendezési Zűrzavar
Az átrendeződési nagy pókerjáték tanújaként azzal a gyanúval élek, hogy a „játék” végét még azok a >
Ébresztő, vajdasági magyarok!
Kovács Elvira cinikusan megjátssza, hogy 20 év politikai tapasztalat után sem látja, a Vučić-Dačić-Pásztor rendszernek annyi. >
A lítium fontosabb a demokráciánál
Kifejezetten EU párti vagyok, mégis igazat kell adnom Žižeknek, hiszen jól emlékszem Olaf Scholz és Emmanuel >
Sírva vigadás Szerbiában
Ha a szerb(iai) egyetemisták ötösre vizsgáznak ma, úgy a vajdasági magyarok ma inkább egyest érdemelnek. No >
VAJDASÁG AUTONÓMIÁJÁNAK VÉGLEGES MEGSZÜNTETÉSE
A Vučić-féle kiáltvány a teljes központosítást, a tartomány autonómiájának és nemzeti sokféleségének a végleges megszüntetését is >
A szerbiai ellenzék felelőtlen narratívja
Az ellenzéki pártok fanyalognak, s azt hajtogatják, hogy a civil mozgalmak nem váltják le a kormányt. >
A szecesszió nincs napirenden
Én legalább is nem tudok róla. A szecesszió elleni közdelem arra a bokszolóra emlékeztet, aki egyedül >
A romosodó Amerika-mítosz láttán
Summa summarum a szabadság csak az osztálynélküli társadalomban valósítható meg, írja az egyik legnagyobb osztrák író, >
Vučić kitüntetése – a (vajdasági) magyarság megalázása
Vučić kisebbségellenes, szerb világot építő, uszító nacionalista politikáját lehetne hosszasan elemezni, de önmagáért beszél a tény, >