Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán lefegő pisztoly, a hevenyészetten lógó kényszerítő eszközök, a hivatalban lévő személy indokolatlan fölénye, fölényessége. Ez lehet, hogy csak ráérésben, komótosságban nyilvánul meg. Egy keményebb hangnemben. A munkához való rossz viszonyulásban. A határt átlépni kívánó ember idejének lenézésében, méltóságának semmibevételében, és még mi vagyunk testvérek, ugye? Egy vérből valók? A lónak a vérbő, bozontos farkincáját vagyunk mi azok. Mi pontenciális cigarettacsempészek vagyunk, fél liter plusz pálinkával rontunk rá vicsorítva az anyaországra, és zúzzuk porrá, tesszük semmissé azt a sok jót. Azt a sok jót. Komáromi Ákos:
Bajmok jó lesz, nem létezik, hogy ott nagy legyen a tumultus a határon. Bajmok-Bácsalmás, ideális. Idefelé jövet egy autó volt előttünk, abból még a varázslatokra képes magyar vámosok, határőrök sem tudnak hosszú sort csinálni; Horgos messze van, így az autópálya is, nyugatról Béreg-Hercegszántó tűnik biztonságos távolságra lenni, tehát, Bajmok, semmi kétség. Nincs előjele a torlódásnak, tiszta a levegő, a határátkelő felé vezető úton sem szakadnak meg a gázfröccstől megrészegülten előző autók, de ott azok a pirosló féklámpák... Biztos csak egy traktort előz majd valaki, vadnyúl ugrott tán elé, de nem lehet tudni, közeledünk, már sok féklámpa piroslik, és - vége! Bő két kilométerre a határtól a sor vége.
Ez rengeteg. Négy óra a határ nyitva tartásának végéig, ez most tényleg határeset. És határ eset.
A mögöttünk megálló autó nyitott napfénytetején egy kislány mosolygó feje kandikál ki, odébb egy hasonló korú kislegény focizik, ügyesen dekázik a szemközti sávban, mely szabad, szinte senki sem megy most a Vajdaságba Magyarországról, vasárnap délután négy óra lesz mindjárt, megyünk vissza a sírok közül összesereglettek, visszük a bánatunkat, bizonytalanságunkat, maradék bűntudatunkat, gátlástalanul és rohamosan szépülő, arany gyöngy emlékeinket. Kishúgom nevetésétől remeg kicsit a keblem. Édesanyámékkal, drága sógorommal nyugszik egy kriptában. Api is velük, anyai nagyapám, de nagyanyám is, akiről lekéstem. Lekéstünk mind egy másmilyen életről, ám ezt nem fejtegetném most tovább. Jelenleg csempésznek látszó tárgy vagyok a sorban, ahol sok a magyar szó, rendszámtáblától függetlenül, elég gyakori a sötét, fekete ruhát hordó nő, bal karjuk keresztben, szorosan a derekuk előtt, jobb kézzel cigiznek. Otthon még sokan. Otthon? És onnan haza, ez megszokhatatlan, vagy nem.
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán lefegő pisztoly, a hevenyészetten lógó kényszerítő eszközök, a hivatalban lévő személy indokolatlan fölénye, fölényessége. Ez lehet, hogy csak ráérésben, komótosságban nyilvánul meg. Egy keményebb hangnemben. A munkához való rossz viszonyulásban. A határt átlépni kívánó ember idejének lenézésében, méltóságának semmibevételében, és még mi vagyunk testvérek, ugye? Egy vérből valók? A lónak a vérbő, bozontos farkincáját vagyunk mi azok. Mi potenciális cigarettacsempészek vagyunk, fél liter plusz pálinkával rontunk rá vicsorítva az anyaországra, és zúzzuk porrá, tesszük semmissé azt a sok jót. Azt a sok jót. De mi erre föl mit csinálunk? Most épp egy mankós ember pisilésében próbál segédkezni egy feketeruhás, ősz hajú valakije, a lámpaoszlopba kapaszkodva. A lámpaoszlop pedig a közvilágítás kelléke, tehát itt a szerb határ. Három sort csináltak, haladnánk, odaát még csak két sort alakítottak ki, a senki földjén, tehát valóban otthon, ezen az öt-hat méteres távon már kiderül, hogy a magyar oldal is három sorban gondolkodik, kettesével segítenek egymásnak gondolkodni a hatóságok. A vámos úr viszont gyors, expeditív. Segítsége most nincs, odébb áll, néz, és igaza van. A rendőr nő is aranyos, jó utat kíván. Indulunk. A police.hu szerint, a határinfón, ez fél óra volt, szerintünk pontosan két óra negyvenkét perc.
Most már a biztonságos, kedves Baján, a második otthonnak is tekinthető benzinkúton szokom, hogy ismét hazaértem. Otthonról.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >
Surányi Zoltán: A Stróman
Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái >
Félő, hogy civilizációs vákuumba kerülünk
A VMSz tíz körömmel a hatalom megtartásáért harcol és nem igazodik a korszellemhez, nem tervezi a >