Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„BELGRÁD NEM AKAR ELFOGADNI BENNÜNKET”
„Az albán közösség tovább nem hallgat, és nem tűri a repressziót”!
Bozóki Antal
Az „elégedetlenségtől forrongó Szerbiában” az albánok tiltakozásával most a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése is kiéleződött, napirendre került. A Szerb Haladó Párt nemzeti kisebbségi politikája már régen csődöt mondott. A magyarok vonatkozásában is. Ezt a „történelmi csúcson lévő szerb-magyar barátsággal” leplezik, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) feladata, hogy a kritikus hangokat elfojtsa demagóg propagandájával… Miközben a magyar közösség jogai sérülnek, „Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Aleksandar Vučić szerb nacionalista önkényúr „megkapta a magyar állam által adományozható legnagyobb kitüntetést”, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal. (A hírt 2024. augusztus 23-án tették közzé). Az a Vučić, „aki mintegy három évtizeddel ezelőtt, akkor még a Szerb Radikális Párt ifjú képviselőjeként, azt mondta a szerb parlamentben: „Egy megölt szerbért száz muzulmánt gyilkolunk meg!” Bozóki Antal:
Tiltakozást tartottak Bujanovacon (Szerbia) augusztus 12-én a preševói völgy albánjai Az identitásért és a méltóságért címmel. A vajdasági magyar sajtó az eseményről – ismereteim szerint – egy sort nem közölt. Annak dacára, hogy – szerbiai kisebbségekről lévén szó – mindez minket is érint, akik hasonló gondokkal küzdünk ugyanebben az országban.
A tiltakozásról azt üzenték, hogy „az albánoktól továbbra is megvonják az alapvető emberi jogokat”, és hogy a belgrádi hatalom „folytatja a legitim követelések ignorálását”. Azt is üzenték, hogy „az albán közösség tovább nem hallgat, és nem tűri a repressziót”.
Követelték a nemzetközi közösségtől, hogy gyakoroljon nyomást Szerbiára, hogy teljesítse az albánok követeléseit, de újabb tiltakozást nem jelentettek be.
A gyűlés végén nyilatkozatot fogadtak el, amellyel a belgrádi hatalomtól követelik a szerb kormány és az albánok képviselői által eddig aláírt három egyezmény megvalósítását és tiszteletben tartását, külön tekintettel az albánok integrációjáról szóló, hét pontból álló 2013. évi tervre.
A tiltakozásról küldött fő követelés az albán polgárok tartózkodási helye passzivizálásának megállítására (a dél-szerbiai külföldön munkát vállaló albánok lakhelyeit a szerb hatóságok törlik a nyilvántartásból), a Koszovón szerzett egyetemi diplomák elismerésére, a középiskolai tanulók anyanyelvi tankönyveinek biztosítására, az albánoknak az állami intézményekben és az állami vállalatokban való nagyobb részvételére, a nemzetközi közösség nagyobb figyelmére vonatkozott…
A gyülekezeten felszólalt Shaip Kamberi, a szerb képviselőház egyetlen albán képviselője, de a tiltakozáson részt vettek az albánok politikai vezetői, a civil szervezetek és az egyetemi hallgatók képviselői is.
Kamberi azt üzente, hogy nemzettársai „továbbra is a legelnyomottabb és a leginkább diszkriminált kisebbség az országban”.
– Azért vagyunk itt, mert a kormányunk Belgrádban nem ismeri el a jogainkat, nem ismeri el a diplomáinkat, passzivizálja a tartózkodási helyünket, nem akar integrálni bennünket – mondta Kamberi.
Az albán képviselő értékelése szerint a szerb hatalom sérti az Európai Unió alapjait, amelynek a képviselői közvetítettek három 2001. évi egyezmény elérésében.
– Miért történik ez a megkülönböztetés? Azért, mert a tegnapi pirománok mára tűzoltókká váltak. Belgrád dupla mércékkel játszik. A jogokban való szimmetria nélkül nincs stabilitás. Egyes európai központok, sajnos, Szerbiát az ujjaikon keresztül nézik – mondta az Egyesült Völgy – Demokratikus Akció Párt Szandzsák (SDA) párt képviselője.
Kamberi azt üzente, hogy ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni és hozzátette, hogy az albánok követelik a Kvinté-országok és egyéb nemzetközi mechanizmusok elkötelezettségét „a Szerbiára való nyomásgyakorlásban, hogy teljesítse a legitim követeléseket”.
Nevzad Lutfiu, az Albán Nemzeti Tanács (ANT) elnöke a tiltakozáson azt mondta, hogy az albánok a legdiszkrimináltabb közösség Európában.
– Szerbia 24 nemzeti közössége közül az albán van a legrosszabb helyzetben. Nem fogunk hallgatni, a tiltakozások folytatódnak, nem azért, mert akarjuk, hanem azért, mert nincsen más választásunk – üzente Lutfiu.
– A diplomáinkat nem ismerik el Szerbiában, de elismerik Németországban. Az állam euró milliókat költ a szerb iskolákra, a mieinkre egy centet se. A lakosság csökken, a fiataljaink elmennek. A lakcímeinket passzivizálják. Ennek meg kell szűnnie – mondta az ANT elnöke.
A gyűlésen felszólaltak még Lukman Misini preševói professzor és Enis Fejzulahu egyetemi hallgató, akik rámutattak, hogy milyen problémákkal szembesülnek az albánok az oktatásban, hangoztatva, hogy még mindig nincsenek albán nyelvű középiskolai tankönyvek, valamint, hogy továbbra sem ismerik el a koszovói egyetemeken szerzett diplomákat.
A tiltakozást a preševói Albán Nemzeti Tanács (KKSH) felhívására tartották a kialakult helyzet miatt, hogy a szerb hatalom passzivizálta az albánok lakcímeit.
Az albánok tiltakozására két héttel azután került sor, hogy leváltották a bujanovaci hatalmat, és hogy ellenzékbe vonultak a Nagip Arifi, Shaip Kamberi és Shqiprim Musliu által vezetett pártok. Ők támogatták és részt is vettek a gyűlés megszervezésében.
A bujanovaci téren összegyűlt tüntetők Albánia és az USA zászlait és transzparenseket vittek, amelyeken olyan parolák voltak, mint „stop a passzivizálásnak”, „albán nyelvű tankönyveket akarunk”.
A tiltakozás az albán himnusszal és a preševói, medveđei és bujanovaci felszabadító hadsereg (UÇPMB/OVPMB) elhunyt tagjai emlékének szentelt egyperces hallgatással kezdődött – közölte a Danas belgrádi napilap.
A szerbiai kormány Preševo, Bujanovac és Medveđa községekbéli koordinációs testületének értékelése szerint „a bujanovaci gyűlés a dél szerbiai albánokkal való visszaélést jelent. Ahogy mondják, a cél új feszültségek keltése és a régió destabilizálása” – írta a Tanjug a tiltakozás napján.
– Shaip Kamberi népképviselő a gyűlésen Szerbiát az albánok hátrányos megkülönböztetésével vádolta meg, állítva, hogy elégtelenül vannak képviselve az állami intézményekben, ami nem pontos állítás, mivel, például a 2023-as évben a bujanovaci egészségházban a 45 új alkalmazott közül 25-en albánok voltak, a vranjei egészségügyi központban tavaly két doktornőt alkalmaztak – írja a koordinációs testület közleményében.
Amikor az oktatásról van szó, áll tovább a közleményben, az általános iskolai oktatáshoz komplett albán nyelvű tankönyvek vannak biztosítva, az Albán Nemzeti Tanács egyetértésére van szükség a középiskolai tankönyvek nyomtatásának elkezdéséhez, Szerbia Kormánya záradékot fogadott el a Bujanovac községbeli lučanei Sami Frashëri (török nevén Semszeddin Számi – B.A.) általános iskola felújításáról.
– A hétpontos terv, amit Szerbia Kormánya 2013 júniusában fogadott el, és amelyik előlátta a preševói és bujanováci albán képviselőkkel való tárgyalásokat, Riza Haljimi, Szerbia Népképviselőházának akkori népképviselője által szakadt meg még az év novemberében, aki az albánok politikai képviselője volt – írja a közleményben.
A Szerb Kormány preševói, bujanováci és medveđai koordinációs testülete a párbeszéd folytatását több sikertelen felhívásban kezdeményezte. Az albánok nem válaszoltak, de időközben Preševóban felépült a kórházon kívüli szülészet és 2015-ben a szabadkai Közgazdasági Kar bujanováci épülete, ami a Hétpontos tervbe foglalt követelésük volt – áll a közleményben.
– A mai gyülekezés igazi oka nem az albánok jogainak veszélyeztetése, hanem Shaip Kamberi Nagip Arifi és Shqiprim Musliu ellenzékbe kerülése Bujanovac községben. Amíg hatalmon voltak, nem mutattak érdeklődést a polgártársaik helyi problémáinak megoldása iránt. Ez az összejövetel tehát a térség destabilizálásának még egy kísérlete, a pristinai rendszer szervezésében, Albin Kurti (koszovói kormányfő – B.A.) közvetlen patronálása alatt – írja a közleményben, amely szerint a kormány koordinációs testülete „folytatja a munkáját ezeknek a községeknek a fejlődése és az összes polgár érdekében, tekintet nélkül azok vallási és politikai hovatartozására” (a nemzeti hovatartozás említése viszont kimaradt.)
A 2000. december 16-án alakult szerb kormánytestület közleményéből is látszik, hogy az albán közösség helyzetének javítására elfogadott Hétpontos tervből több mint egy évtized alatt alig valósult meg valami.
A testület jelenlegi elnöke Aleksandar Martinović (1976, Bród/Horvátország), Szerbia mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztere (2022-2024-ben közigazgatási és helyi önkormányzati miniszter), a Szerb Radikális Párt (SRS) volt alelnöke (2010-2012), aki most a Szerb Haladó Pártot (SNS) „erősíti”. Nem tudni, mennyire alkalmas erre a szerepre, hisz nem a nemzeti kisebbségeket pártoló, hanem éppenséggel nacionalista hangvételű felszólalásairól elhíresült politikus. Majd éppen Martinović fog dolgozni a dél-szerbiai albánok társadalmi integrációján, részarányos foglalkoztatásán az állami szervekben, az igazságügyben?
Az „elégedetlenségtől forrongó Szerbiában” az albánok tiltakozásával most a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése is kiéleződött, napirendre került.
A Szerb Haladó Párt nemzeti kisebbségi politikája már régen csődöt mondott. A magyarok vonatkozásában is. Ezt a „történelmi csúcson lévő szerb-magyar barátsággal” leplezik, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) feladata, hogy a kritikus hangokat elfojtsa demagóg propagandájával.
A bel- és külpolitikai problémákkal terhelt Szerbia nem költ a nemzeti közösségek helyzetének javítására, fejlesztésére. Ha nem lenne az anyaország sokmilliárdos anyagi támogatása (még iskolai kerítésre is), már beomlott volna a magyar nyelvű oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, stb.
Augusztus 29-én dönt a tartományi parlament – Juhász Bálint VMSZ-es elnök irányításával –„a tartományi kasszát 3,2 milliárd dinárral csökkentő költségvetés-módosításról”. Kihatással lesz ez (is) a tartomány összlakosságának egyébként sem irigylésre méltó életkörülményeire!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) zombori tagszervezete augusztus 22-én közleményben ellenezte Jelena Karleuša szerb turbofolk énekesnő 2024. augusztus 24-i fellépését Zomborban.
– Eddig türelmesen vártunk, de ezek után felszólítjuk Zombor Város polgármesterét, Antonio Ratković urat, valamint a hatalomban részt vevő VMSZ politikusokat, válaszolják meg nyilvánosan, miért nincs pénz a magyar nyelvű „dekoratív” (helységnév – B.A.) táblára, miközben két kézzel szórják a pénzt egy levitézlett művésznő koncertjére? – írja egyebek mellett a párt közleményben.
Miközben a magyar közösség jogai sérülnek, „Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Aleksandar Vučić szerb nacionalista önkényúr „megkapta a magyar állam által adományozható legnagyobb kitüntetést”, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal. (A hírt 2024. augusztus 23-án tették közzé). Az a Vučić, „aki mintegy három évtizeddel ezelőtt, akkor még a Szerb Radikális Párt ifjú képviselőjeként, azt mondta a szerb parlamentben: „Egy megölt szerbért száz muzulmánt gyilkolunk meg!”
Következő cikk: Immár csupán idő kérdése, mikor bukik meg Putyin
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >