Ma Mária, Adrienn névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Újhold
Hazafelé láttam ám, hogy nemigen látom a felkelő holdat, csak a vékony karimáját, a sejtelmes kiflit: újhold van. Hát emiatt evett ma a hal ilyen vehemensen, gondolhattam volna, hogy valami szolunáris izé van a dologban. Emiatt, vagy ennek ellenére. Komáromi Ákos:
A kuttyogató hagjára emlékeztetett, amit az imént hallottam. "Kutty", de inkább "blutty" - minden a csuklón múlik, mondta a barátom akkor, amikor tanított a vizet ütni -, ám leginkább olyan tompa "plutty" volt ez, mint a tenyérrel szájon csapott tejes cserépköcsög, amilyent fejjel lefelé a kerítésre tűzve szárítanak. - Harcsa! - rázott meg a sejtéssel járó döbbenet, hirtelen visszanéztem a közelben horgonyzó vadkacsa társaságra, és alighanem hiányzott egy. Hűlt helyén csillapodó burvány terült szét, néhány túl nagy buborék kíséretében; nem, vélhetően nem a tófenék lélegzik így...
Élt a víz, evett a hal, rendkívüli étvágy szállta meg a felszínen bulizó küszöket is, eső nem csinál annyi karikát a felszínen mint amit ezek önfeledten kirajzoltak, mindaddig, amig legyezőszerűen, szinte hangtalanul szét nem rebbentek, ahogyan a süllő befigyelt közéjük. Fodros, csipkés rablás, csapkodás nélkül, nem mint pár perc múlva a balin, csattanva, mintha egy féltéglát dobott volna az ember a vízbe, úgy rúgta be a kocsmaajtót, és csapott le az apróságra. Balin, vagyis a ragadozó őn. Felesleges megkérdezni, hogy "Elnézést, ragadozó őn, vagyis ön?", mert nyilvánvaló. És előfordult még ezen az estén agresszív, szintén csobbanó rablás, de szétspriccelő, menekülő bodorkákkal, snecikkel, karikákkal, tehát éhes volt a csuka is, és a tóparti horgászok a szokásosnál gyakrabban emeltek ki egy-egy szebb dévért, izmozó ezüstkárászt, nemrég telepített, tehát meglepett pontyot a kék tóból, a házak alatt, mely nagyon bent van a városban.
Odébb félkörben görbülő - ilyen a C-akció -, és biztatóan lassan bólogató botot szorított a hasához egy horgász a Deckkel szemben, "Nagy" -, csak ennyit mondott az odasiető kollégának a szomszéd stégről, nem akartam mögöttük ácsorogni a fárasztás kockázatos pillanataiban, majd ha egy kör után ismét visszaérek ide, akkor rákérdezek a kimenetelre, így kalkuláltam. Megint csak szemben, tehát félúton, megtudtam, hogy Laci bá, aki mindig a vendéglő mellett tanyázik, a múlt héten egy hat és fél kilós pontyot fogott, csak ne mondta volna, hogy vissza is eresztette, istenem!, hogy mennyire el tud kedvetleníteni az ilyesmi, ennyire öreg vagyok. Más már a módi. Apám!, visszaengedte. Az imént fárasztott hal viszont meg lett szákolva, és meg is lett tartva, négy és fél kilós mivoltában, tudtam meg amikor körbeértem.
Még egy körre kitartott az erőm, így a rámtörő gondolatra is, hogy miért nem jövök ide ki néha horgászni, hisz annyira kézenfekvő volna, itt van a városban, sétálnak a pajkos népek, itt készülnek nyárelőn a bikinis testformák, nincs unalom, de van sokféle kocogó, kutyát sétáltató, tilosban kerékpározó, esküvőt fotózó, urbánus természetbarát. Nem is tudom.
Félek, hogy fejbe talál egy túl nagy örömmel elhajított menyasszonyi csokor. Az nagyon tömény tud lenni. Vagy felkap és a bokorba szalad velem egy fóliázott könyveken nevelkedett, vérben úszó szemű vőlegény. Na jó, túlzás, túlzás hátán, de a nagy forgalom árt a jó peca intimitásának.
Hazafelé láttam ám, hogy nemigen látom a felkelő holdat, csak a vékony karimáját, a sejtelmes kiflit: újhold van. Hát emiatt evett ma a hal ilyen vehemensen, gondolhattam volna, hogy valami szolunáris izé van a dologban. Emiatt, vagy ennek ellenére.
Következő cikk: Orbán csak „Trump sakkfigurája”?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >
Gazdátlan telefonfülkék
Feltették-e a kérdést a helyi vezetők, hogy mi szükség van a falu központjában két gazdátlan, használaton >
„BELGRÁD NEM AKAR ELFOGADNI BENNÜNKET”
Az „elégedetlenségtől forrongó Szerbiában” az albánok tiltakozásával most a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése is kiéleződött, napirendre >
FIDESZ JANICSÁRKÉPZŐ VAJDASÁGBAN IS?
Hogyhogy az MCC mint „tehetséggondozó intézmény” „partnere” nem a Magyar Nemzeti Tanács, vagy valamelyik szakmailag érintett >
Tisza Pártra várunk!
A probléma a közösséggel az, hogy nincsen egyetlen olyan politikai párt vagy civil szervezet sem, amely >