Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Topolyai történetek
Jegyrendszer korszaka
Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. Liszt, zsír már volt szabad eladásban, de cukrot még csak jegyre lehetett kapni. Minden család megkapta a jegyeket a családtagok száma alapján, azután amikor megtudtuk, hogy érkezik cukor az üzletbe, korán reggel mentünk, mert mire a nap felkelt, már végeláthatatlan sor kígyózott a főutcán. Beer Miksa:
A jegyrendszer nem jugoszláv „találmány”. A háború után, amíg fel nem újítottak elegendő gyárat, amíg a mezőgazdasági termelés nem stabilizálódott a lerombolt Európában szinte minden országban volt jegyrendszer, hogy amennyire lehet, biztosítsák, hogy mindenki minden élelmiszerből kapjon eleget. De nem csak a lebombázott gyárak küszködtek az ellátással. A háborúban részt vevő valamennyi országban idő kellett, amíg a hadiiparra átállt gyárak ismét elkezdtek megfelelően dolgozni. És persze, a mezőgazdaságnak is be kellett indulni, hisz a mezőgazdaság az élelmiszertermelés forrása, mozgatórugója. Sajnos, van amikor most a bőség zavarában ezt a politika elfelejti, amikor az árak és költségek aránya szinte kilátástalan helyzetbe hozza a mezőgazdaságot. De remélem, olyan már nem lesz, hogy jegyrendszert kell bevezetni. Pedig nem is olyan régen volt egy fajta jegyrendszer a vidékünkön is: bónokat kaptunk, hogy ki mennyi üzemanyagot, benzint, vagy dízelolajat vehet...
Topolyán abban az időben két nagyobb élelmiszerüzlet volt. Az egyik a Sremag, amely a nagy mozi és a színház között volt. Később ebben az épületben a topolyai könyvtár, majd a népi tánccsoportok, illetve a kiállítási terem kapott helyet. A másik az utca túloldalán egy ma is létező üzlet. Itt úgy oldották meg, hogy a cukor osztását akkor kezdték meg, amikor az üzlet is kinyitott. Az üzletbe vásárolni a főutcáról lehetett bemenni, míg a cukrot az üzlet udvarának nagykapujánál osztották, a kis mozi mellett. Persze a cukorért nem volt elegendő a jegy, fizetni is kellett érte. Azt is meghatározták, hogy jeggyel rendelkező ember hány kiló cukrot vihet el. Tehát hiába volt valakinél a tágabb családtagjainak a jegye is, ha egyedül volt, csak egy személyre, illetve családra való cukrot kapott. Ezért rendszeresen ketten mentünk a cukorosztásra. Én és a nagyapám, mivel ő külön háztartásban élt. Olyankor rendszerint már korán felkeltettek. Még sötét volt, amikor végig baktattunk az utcán, de olyanra soha nem emlékszem, hogy elsők lettünk volna. 10-15-en már ott ültek, vagy álltak előttünk. Nagyapám, aki egyébként a faragó kovács volt a Vadasból, mindig hozott magával egy háromlábú kis széket is. Azt letette az utolsó ott álló ember mögé és én ráültem. Nézelődtem, talán egy kicsit szunyókáltam is. Az idő nagyon lassan múlt. Nagyapám meg kicsit arrébb megállt a csoportba verődött emberekkel. És amíg körbejárt az üveg pálinka rendszerint arról beszéltek, hogy ki hogyan kapott cukrot jegy nélkül is. Akkoriban ezt még nem értettem, csak a beszédjükből értettem, hogy ez rossz és nem igazságos...
Következő cikk: Biden újraválasztási esélyei jobban, mint ahogy az látszik
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >