2025. április 2. Szerda
Ma Áron, Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A peremértelmiségi komplexusáról van szó

Végel László
Végel László
A peremértelmiségi komplexusáról van szó

Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre költözve az egész romániai magyar irodalmat és a román kultúrát nagy szeretettel hozta Budapestre a batyujában. Nem mellékes, hogy ő írta le, hogy a Szemben a bíróval című Sinkó-esszé a magyar esszéirodalom remekműve. Nem volt könnyű dolga a végletesen központosított magyar szellemi életben, amelyben minden Budapesten összpontosul. Nem könnyű újvidéki vagy kolozsvári, esetleg pozsonyi írónak lenni, állapítjuk meg R.P-vel, aki azzal „vigasztal”, hogy szegedinek, pécsinek vagy debreceninek lenni szintén sajnálatos hátrányt jelent és ebben igazat adok neki. Végel László:

 

2023. november 16., csütörtök
A Művész Kávéházban Sinkó Ervinről és Herceg Jánosról beszélgetek R.P-rel. Egyre inkább arra a következtetésre jutok, hogy együtt kell emlegetni a kettőt, csakis igy teljes a kép. Herceg Jánost még ma is félreértik, illetve egyoldalúan értelmezik, Sinkót pedig alig értik, illetve azzal a tudattal élnek, hogy dilemmáinak nincs helye a mi korunkban. Természetesen nem azokra gondolok, akik hivatásból foglalkoznak egyik vagy másik szerzővel, hanem az értelmiségi elitre, amely nem építi be saját gondolatvilágába egyikük életművét sem. Elmarad azoknak a dilemmáknak az értelmezése, amelyek őket kínozták. Miféle dilemmák és ellentmondások kínozták őket? Hogyan reflektálódnak ezek a napjainkban? Azt hiszem, hogy a peremértelmiségi komplexusáról van szó, amely úgy kíván megszabadulni a provincializmustól, hogy üres kézzel menekül a centrumba. A nosztalgián kívül nem visz magával semmit. Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre költözve az egész romániai magyar irodalmat és a román kultúrát nagy szeretettel hozta Budapestre a batyujában. Nem mellékes, hogy ő írta le, hogy a Szemben a bíróval című Sinkó-esszé a magyar esszéirodalom remekműve. Nem volt könnyű dolga a végletesen központosított magyar szellemi életben, amelyben minden Budapesten összpontosul. Nem könnyű újvidéki vagy kolozsvári, esetleg pozsonyi írónak lenn, állapítjuk meg R.P-vel, aki azzal „vigasztal”, hogy szegedinek, pécsinek vagy debreceninek lenni szintén sajnálatos hátrányt jelent és ebben igazat adok neki.

2023. november 16., csütörtök

A Művész Kávéházban Sinkó Ervinről és Herceg Jánosról beszélgetek R.P-rel. Egyre inkább arra a következtetésre jutok, hogy együtt kell emlegetni a kettőt, csakis igy teljes a kép. Herceg Jánost még ma is félreértik, illetve egyoldalúan értelmezik, Sinkót pedig alig értik, illetve azzal a tudattal élnek, hogy dilemmáinak nincs helye a mi korunkban. Természetesen nem azokra gondolok, akik hivatásból foglalkoznak egyik vagy másik szerzővel, hanem az értelmiségi elitre, amely nem építi be saját gondolatvilágába egyikük életművét sem. Elmarad azoknak a dilemmáknak az értelmezése, amelyek őket kínozták. Miféle dilemmák és ellentmondások kínozták őket? Hogyan reflektálódnak ezek a napjainkban? Azt hiszem, hogy a peremértelmiségi komplexusáról van szó, amely úgy kíván megszabadulni a provincializmustól, hogy üres kézzel menekül a centrumba. A nosztalgián kívül nem visz magával semmit. Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre költözve az egész romániai magyar irodalmat és a román kultúrát nagy szeretettel hozta Budapestre a batyujában. Nem mellékes, hogy ő írta le, hogy a Szemben a bíróval című Sinkó-esszé a magyar esszéirodalom remekműve. Nem volt könnyű dolga a végletesen központosított magyar szellemi életben, amelyben minden Budapesten összpontosul. Nem könnyű újvidéki vagy kolozsvári, esetleg pozsonyi írónak lenni, állapítjuk meg R.P-vel, aki azzal „vigasztal”, hogy szegedinek, pécsinek vagy debreceninek lenni szintén sajnálatos hátrányt jelent és ebben igazat adok neki.

 

2023. november 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Pásztor Bálint valljon színt!

A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >

Tovább

A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA

Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >

Tovább

Viszlát Ottó! Találkozunk!

1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >

Tovább

Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája

Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni.  Erre felálltam és >

Tovább

Nyilas Mihály bálozik

Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >

Tovább

KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN

Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >

Tovább

Szolidaritás és katarzis?

A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >

Tovább

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Tovább

Hősök emlékét ünneplik a gyávák

Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >

Tovább

A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >

Tovább

Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?

A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >

Tovább

A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását

A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >

Tovább