Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Nem a kisebbségi gettóra
Végel László
„Végel nemcsak a vajdasági magyar kisebbség múltjáról beszél, hanem a közös múltunkról: az anyaországi magyarok, sőt egész Kelet-Európa temetetlen múltjáról, sőt sivár jelenéről és reménytelen jövőjéről is”. Ennek a megállapításnak azért is örvendek, mert sosem kívántam íróként egyféle „kisebbségi gettóban” maradni, nem volt szándékomban a vajdasági róna magyar egzotikumának írója lenne, habár legnagyobb meglepetésemre sokszor ilyesféle skatulyába gyömöszöltek volna be, ami nem véletlen, hiszen ez olyan publicisztikai sztereotípia, amelyet könnyelműen jellemzik a kisebbségben élő írót. Nem, engem a kisebbségi létben az egyetemes emberi vonatkozások és drámák érdekelnek. Végel László:
2023. augusztus 8., kedd
Fenn a boszniai hegyvilágban, vagy 1000 méternyi tengerszint feletti magasságban értesültem arról, hogy Cserna-Szabó András nagyon szépen nyilatkozott rólam. A hírhez tartozik, hogy éppen ezekben a napokban fejeztem be a Zerkó – Attila törpéje című vaskos regényének olvasását és nem győztem csodálkozni a (számomra) fiatal író vakmerő képzeletvilágán. Úgymond a véres és baljós 5. századi regény főhőse Zerkó ezeregy alakban jelenik meg, amit az író izgalmasan tud előadni. Modern próza – és rendkívül olvasmányos, ami a magyar irodalomban szinte ritkaságnak számít, hiszen gyakran észrevettem, hogy a modernitás hosszú ősz szakállú nagy tiszteletnek örvendő írásművek szülőatyja. Fejezetről-fejezetre haladva időnként az a felismerés környékezett meg, hogy ez a regény cervantesi köntösben rólunk is szól, csakhogy az író rendkívül tapintatos és ezt cseppet sem erőlteti. Úgy tesz, mintha ez a szándék legkevésbé érdekelné. Valójában azt az ártatlan látásmódot ismerem fel benne, amit én éreztem az Egy makró emlékiratainak megírása közben. Csakhogy engem ettől az ártatlanságtól eltávolított a több évtizednyi tapasztalat, túl sok nehéz súly telepedett a vállamra és a képzeletemre, úgyhogy idős korban nem tudtam visszanyerni ifjúkori képzeletvilágomat. Nem tudtam, de hozzátenném: nem is lett volna szabad, hiszen minden életkornak megvan a saját „stílusa”. Nincs szánalmasabb a koravén, higgadt, számító és bölcs fiatalnál, de nincs sajnálatra méltóbb az ifjúságot mímelő, úgymond kísérletező koros írótól. Ilyesféle gondokkal vergődve olvastam Cserna-Szabó András nyilatkozatát a Litera honlapon, amelyben a Temetetlen múltunk kapcsán kimondja azt, amit egyszer ki kellett mondani. Temetetlen múltunk című könyve is regény, az elmúlt bő száz év regénye: a családregénynek, az önéletírásnak és a történelmi-politikai esszének sajátos, végeli vegyüléke. Pontos a címben a „múltunk” kifejezés, mert Végel nemcsak a vajdasági magyar kisebbség múltjáról beszél, hanem a közös múltunkról: az anyaországi magyarok, sőt egész Kelet-Európa temetetlen múltjáról, sőt sivár jelenéről és reménytelen jövőjéről is”. Ennek a megállapításnak azért is örvendek, mert sosem kívántam íróként egyféle „kisebbségi gettóban” maradni, nem volt szándékomban a vajdasági róna magyar egzotikumának írója lenne, habár legnagyobb meglepetésemre sokszor ilyesféle skatulyába gyömöszöltek volna be, ami nem véletlen, hiszen ez olyan publicisztikai sztereotípia, amelyet könnyelműen jellemzik a kisebbségben élő írót. Nem, engem a kisebbségi létben az egyetemes emberi vonatkozások és drámák érdekelnek.
Következő cikk: A „sikeres” párt csődünnepe
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >