Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Politika és erkölcs
A Pásztor(ok)nak, Lovasnak és Fremondnak fontosabb a hatalom és a pénz a tisztességnél!
Bozóki Antal
A vajdasági magyarság tíz év alatt 70.000 tagját veszítette el. Ekkora közösségrombolás itt még nem volt, a levegő „toxikus” – a Lovas-féle, palicsi „Nyárhangoló Fesztivál” ellenére. Minek kell történni ahhoz, hogy Pásztor István és fia, Bálint, valamint az élettársa, Lovas Ildikó és a VMSZ-katona Fremond lelkiismerete felébredjen, vastag arcbőre bepirosodjon? Nem volt elég a gátlástalan tolakodásból és mások taposásából? A közviszonyok mérgezéséből és a közpénzek „kezeléséből”? A nemzetáruló lakájpolitizálásból? Vagy a csúfos emlékmű-botrányból? Mi kell még ahhoz, hogy eltakarodjanak a politikából? Bozóki Antal:
O tempora, o mores! / Ó, idők, ó erkölcsök!
Cicero
A politika, pontosabban a politikusok és az erkölcs viszonyával a történelem során – az ókori filozófusoktól kezdve – sokan, sokrétűen és különböző szempontokból foglalkoztak.
A politika szó magyarul általában közéletet jelent. Ilyen értelemben tehát „mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat”.
Az erkölcs széles körben elfogadott fogalma alatt „egy adott társadalom által régebbi tapasztalatok alapján összegyűjtött és helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük. A jogon kívül a legerősebb normafajta”.
Kruciális kérdés, hogy a politikusok – vagyis, akik tevékenyen „részt vesznek a közéletben” – az adott helyzetben hogyan reagálnak, amikor a tetteikből, azok következményeiből eredő erkölcsi problémával/dilemmával kerülnek szembe. Ekkor mutatkozik meg valójában, hogy milyen emberek is.
Albert Einstein szerint, akit sokan a 20. század legnagyobb tudósának tartanak, „a legfontosabb emberi törekvés tevékenységünkben az erkölcsösségre való törekvés”.
Napóleon Bonaparte francia hadvezér úgy tartotta, „a legnagyobb erkölcstelenség az, amikor valaki olyan dologba fog, amihez nem ért”.
Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz-szovjet költő, drámaíró megfogalmazása, hogy „a forradalom akkor kezdődik, ha erkölcsi törvény nem létezik, az írott törvényeket pedig csak a szegényekre alkalmazzák, és ti szegények vagytok, polgárok!”
– Más dolog a vezetői rangot viselni, és más dolog valóban vezetőként viselkedni. Egy erények nélküli vezető a legjobb esetben egy lélektelen menedzser, rosszabb esetben viszont egy zsarnok. Az „erényes vezető” redundáns (felesleges vagy szükségtelen – B.A.) kifejezés: erények híján senki sem lehet igazi vezető – írja Christopher Dreisbach Az erényes vezető című írásában.
– A vezetőnek az a feladata, hogy az érintettek számára jobb helyzetet vagy feltételeket teremtsen, mint amilyenek a közbeavatkozása előtt fennálltak. A vezető csak úgy képes ezt elérni, ha tudja, hogy mi a helyes, és aszerint cselekszik. Ráadásul nem is egy-egy alkalommal kell így tennie, hanem rendszeresen: szokásává kell tennie a helyes megoldás felismerését és az a szerinti cselekvést. Arisztotelész szerint ez maga az erény definíciója, az erkölcstelenség pedig a jó felismerésének és az a szerinti cselekvésnek a hiánya – írja Dreisbach.
Kérdés tehát, hogy a politikusok mennyire tartják magukat az erkölcshöz, az erkölcsi normákhoz az egyes döntéseik meghozatalakor? Akarják-e, illetve meddig tudják vállalni és mikor már nem a tetteikkel vagy éppen a mulasztásaikkal járó, illetve azokat kísérő társadalmi következményeket?
A történelemben rengeteg példa akad, amikor a vezetőket (császárokat, hadvezéreket, államfőket stb.) az erkölcs és az ebből keletkező dilemmák egyáltalán nem érdekelték, átgázoltak mindenen csak hogy céljaikat megvalósítsák. Az ilyenek általában tragikusan fejezték be pályafutásukat és a társadalmi közutálat tárgyai lettek.
Van azonban számos példa arra is, amikor a vezetők vállalták a tetteik – enyhébb vagy súlyosabb – következményeit, még akkor is, ha azokat nem is a közvetlenül okozták – a tevékenységükkel/tisztségükkel járó objektív felelősség elve alapján.
2023. június 9.: „Azonnali hatállyal lemondott alsóházi képviselői mandátumáról Boris Johnson volt konzervatív párti brit miniszterelnök, miután kézhez kapta az arról szóló vizsgálati jelentést, hogy a koronavírus-járvány elleni korlátozások idején tartott partik ügyében félrevezette-e a parlamentet”.
2021. május 19.: Lemondott Franziska Giffey német nő- és családügyi miniszter, miután a berlini Freie Universität bejelentette, hogy befejezte Giffey doktorijának vizsgálatát, amit plágium gyanúja miatt indítottak.
2012. április 2.: Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke lemondott hivataláról az Országgyűlésben, miután március 29-én a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának nagy többsége olyan döntést hozott, hogy kezdeményezik a doktori cím visszavonását, amellyel az egyetem szenátusa még aznap délután szintén elsöprő többséggel megfosztotta Schmitt Pált a doktori címétől. Ezt megelőzően a vizsgálóbizottság úgy fogalmazott, hogy Schmitt Pál disszertációja „nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul”.
A 2011. évi népszámlás idején a magyarok száma Szerbiában 253.899 volt, 2022-ben pedig 184.442-en vallották magukat magyarnak (Vajdaságban 182.321-en), ami bizony csaknem egyharmados (27,36 százalékos) lakosságcsökkenést jelent!
Pásztor István az elszerbesedett Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nevű párt elnöke a magyar közösség drámai megfogyatkozását és folyamatos leépülését nem tartotta elegendő oknak arra, hogy távozzon tisztségéből, amit 2007 óta egyfolytában ellát. Sőt, a párt május 20-ai kishegyesi közgyűlésén ötödször is újraválasztatta magát! Pedig a magyar közösség ilyen drasztikus fogyása és a közhangulat romlása sokkal súlyosabb eset, mint egy kerti parti, vagy a doktori értekezés plagizálása! Egy elnyúló, sikertelen politizálás koronája!
A senior Pásztor lemondhatott volna a pártelnöki tisztségéről, az általa nagyra tartott Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök példáját követve is, akit sok mindenben imitál, de nem tette meg. Így pártelnöki és tartományi képviselőházi elnöki tisztségben is tetszeleg, attól függően, hogy mikor mi felel meg neki jobban.
Vučić 2023. május 27-én – igaz, többszöri ígérgetése és sokéves huzavona után – lemondani kényszerült a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöki posztjáról. A szerb alkotmány 115. szakasza szerint ugyanis „a köztársasági elnök nem tölthet be más közéleti tisztséget, és nem végezhet hivatásos tevékenységet”. Vučićot 2017-ben választották köztársasági elnöknek. Már akkor meg kellett volna válnia a pártelnöki tisztségtől.
Pásztor Istvánnal a kettős elnöki tisztség sem elég, a Palics Park Kft. közgyűlésének is (és ki tudja, minek még) az elnöke! Persze anyagi szempontból érthető, hisz „a létesítmény az egyik legnagyobb idegenforgalmi beruházásnak számít Vajdaságban.”
Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma 36. szakaszában azt írja, hogy „az elnök képviseli a Képviselőházat bel- és külföldön, a képviselőházi üléseken elnököl és vezeti azokat, kiírja a képviselői választást, aláírja a Képviselőház által meghozott aktusokat, valamint a Statútumban és a Képviselőház ügyrendjében meghatározott egyéb feladatokat is ellát”.
Az Alapszabály egy szóval nem említi, hogy a testület elnöke egy kft. közgyűlésének is az elnöke lehet. Nincs itt valami érdekütközés? A Tartományi Képviselőházban nem kellene feltenni a kérdést, Pásztor István mennyi munkahelyen valósította meg a jövedelmét, amiből még új Mercédeszre és versenyló tartására is jutott?
A Mozgalom a fordulatért [Pokret za preokret] szabadkai városi szervezete követeli a helyi hatalomtól, hogy „vizsgálja ki, ki a felelős a („2018 óta épülő”, eddig 1,6 milliárd dinárba került”) palicsi aquapark kártékony és korrupt projektumáért”.
Pásztor István Bálint (1979, Szabadka) nevű fia, a VMSZ (egyik) alelnöke, 2007. február 14-től a párt szerbiai parlamenti frakcióvezetője, egyetemi docens az újvidéki Gazdasági Akadémia Univerzitás Gazdasági és Igazságügyi Jogi Karán, 2021 áprilisától az Újvidéki Egyetem Tanácsának tagja, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke (is).
Hogyan tudja ellátni mindezeket a tisztségeket? Ez fizikai képtelenség. A szerb parlament minapi ülésén nem is jelen meg. „Távolmaradását azzal indokolta, hogy nemzetközi tanácskozást nyitott meg Palicson, amire büszke.” Mennyi helyen és milyen jövedelmet valósít meg?
A junior Pásztor egyik nagy politikai baklövése az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatoknak tervezett emlékmű-állítási botrányban való részvétele.
Ennek az a lényege, hogy a VMSZ 2017. évi emlékmű-állítási kezdeményezésében „egy oldal és néhány sornyi dokumentum, két internetes link szerepel az összes áldozatra vonatkozóan” (Pásztor Bálint tévés nyilatkozata szerint – B.A.). A két listáról utóbb kiderült, hogy azokon „elítélt háborús bűnösök is vannak, aki részt vettek az újvidéki razziában”.
A szoborállítás heves politikai vitát és feszültséget keltett nem csak a tartományi fővárosban, de a köztársági parlamentben is.
A (vég)kimenetele ennek az lett, hogy „a vállalkozó (kivitelező – B. A.) szerződésbontást kért, mert az állandó fennakadások miatt nem tudja befejezni a munkát, veszélyeztetve érzi magát az építkezést és dolgozóinak biztonságát, így a szerződést felbontották” – közölték 2022. december 28-án.
Az Október 23. Antifasiszta Front (AF23X) 2023. május 9-én, amikor a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte, amely Európában egyben a béke napja is, egy nagy ötágú csillagot helyezett el arra a talapzatra, amely az 1944/45 évi újvidéki „ártatlan áldozatok” (ellentmondásos) emlékművének volt előlátva.
Az újvidéki magyaroknak továbbra sincs lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására.
Felszólalásában a szerb parlament június 15-ei ülésén a junior Pásztor – szerb nyelven, a jól ismert pökhendi stílusú felszólalásában – „kiemelte, a VMSZ képviselőcsoportja teljes mértékben támogatja Bratislav Gašić belügyminisztert, mint ahogyan az Ana Brnabić által irányított teljes kormányt is, ezért nem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt”.
Sikerült ezzel ismét magára és a pártjára haragítani – reméljük nem a vajdasági magyar közösségre is – az ellenzéki parlamenti képviselőket.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének június 16-ai közleménye szerint a VMSZ „haladó magyar hang" szintre süllyedt, nem a magyar érdekeket képviseli, hanem csakis a saját egyéni, és a szűk pártérdekek a fontosak!”
Az ifjú Pásztornak eszébe nem jutna, hogy levonja káros politikai tevékenységnek erkölcsi következményeit és távozzon a politikából! Továbbra is úgy tesz, mintha semmi sem történt volna! Az esetleges hatalomváltás után azonban a politikai karrierjének alighanem befellegzett!
A Pásztor trió harmadik tagja Lovas Ildikó (párt)írónő, Pásztor István élettársa, tagja a VMSZ elnökségének, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tagja és a testület Művelődési Bizottságának az elnöke, a Vajdasági Magyar Képző, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) nevű (a Magyarországról befolyó támogatási pénzeket elnyelő) szabadkai kulturális intézet „koordinátora” (ténylegesen igazgatója) stb., miközben a Szabadkai Városi könyvtár dolgozója.
A „szürke eminenciásnak” is nevezett Lovas – a Magyar Narancs adatközlői szerint – „a különböző funkcióin keresztül, illetve magánéleti pozíciójából kifolyólag egyedülálló befolyással bír a magyar kisebbség kulturális viszonyaira”, „élet és halál ura a vajdasági kultúrában”.
Normális-e, hogy valakinek ennyi köztisztsége legyen, amelyek egymással még összeférhetetlenségi viszonyban is vannak? Lovas az MNT-ben arról is dönt, hogy az általa „koordinált” VM4K mennyi pénzt kap! Önmagának fog elszámolni?
Normális az, hogy a VMSZ Elnökségi tagja egyúttal az MNT tagja is? Köztudott ugyan, hogy az MNT a VMSZ fiókszervezete, játékszere, de a tisztségek közötti érdekütközés törvényellenes, nem fogadható el! Lovasnak le kell mondania a VMSZ-ben és a VM4K-ban, vagy az MNT-ben!
Fremond Árpádban, akit a VMSZ (2022. december 16-án) az egypárti testület elnöki székébe ültetett, volt annyi tisztesség, hogy „lemondott köztársasági képviselői mandátumáról” és a VMSZ-ben betöltött összes funkciójáról”, így a pártalelnöki pozíciójáról is.
Más dolog, hogy Fremond a gyakorlatban is bizonyította, amit már előre borítékolni lehetett, hogy a testület elnöki tisztségére alkalmatlan, részben mert felkészületlen, részben pedig mert csupán pártparancsok teljesítője.
Fremond vezetésével az MNT fél év alatt sem foglalkozott a magyar közösség érdemi problémáival, mint például a népességfogyás okaival, a magyar nyelv hivatalos használatának problémáival, a foglalkoztatási aránytalanságok növekedésével az állami szervekben és a közszolgálatokban, a közösséget ért jogsérelmekkel stb.
A testület ülései a demokrácia torzképére hasonlítanak, amelyen a Véemeszes tagok beintésre tapsolnak és egyhangúan szavaznak. Fremondnak is távoznia kellene a politikából!
Szerbiában nem divatos a politikusi felelősségvállalás. Itt mindenki addig marad a tisztségében – ha alkalmas arra, ha nem – ameddig a pártjának az elnöke támogatja!
Aleksandar Vučić azt mondja: „nem adom Bata Gašićot (a szerb belügyminisztert – B.A.), se nem írom alá az átmeneti kormányt, ha meg is öltök”.
A belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában (május 3-án történtek után), amelyben kilenc gyerek és a biztonsági őr vesztette életét, további hét személy súlyosan megsérült, és a Mladenovac környéki falvakban történt tömeggyilkosság után (május 4-én), amelyben 8-an meghaltak és legalább 13-an megsérültek, mi sem lett volna természetesebb, mint a belügyminiszter azonnali távozása. [A szerb képviselőházban éppen Gašić és Aleksandar Vulin a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség (Bezbednosno-informativna agencija) igazgatói tisztségéről való visszahívásáról vitáznak.]
Branko Ružić szerb oktatási miniszter lemondására is csak négy nappal a belgrádi iskolában történt tömeggyilkosság után (2023. május 7-én) került sor. A javára legyen mondva, hogy mégis lemondott, és hogy „a döntését személyes és egyben politikai indíttatásúnak nevezte.
A belgrádi Állami Tudományegyetem Szenátusa 2021. december 22-én megsemmisítette Siniša Mali doktorátusát, amit a Szervezéstudományi Karon (FON) szerzett 2013-ban. Ennek ellenére Ana Brnabić kormányának pénzügyminisztere lett.
Vučić se mondott volna le a SNS elnöki tisztségéről, amivel az utóbbi választásokon vastagon visszaélt, ha ez nem lenne szöges ellentétben az alkotmánnyal, és ha a belgrádi tömegtüntetések nem kényszerítik erre.
A vajdasági magyarság tíz év alatt 70.000 tagját veszítette el. Ekkora közösségrombolás itt még nem volt, a levegő „toxikus” – a Lovas-féle, palicsi „Nyárhangoló Fesztivál” ellenére. Minek kell történni ahhoz, hogy Pásztor István és fia, Bálint, valamint az élettársa, Lovas Ildikó és a VMSZ-katona Fremond lelkiismerete felébredjen, vastag arcbőre bepirosodjon? Nem volt elég a gátlástalan tolakodásból és mások taposásából? A közviszonyok mérgezéséből és a közpénzek „kezeléséből”? A nemzetáruló lakájpolitizálásból? Vagy a csúfos emlékmű-botrányból? Mi kell még ahhoz, hogy eltakarodjanak a politikából?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >