Ma Virgil, Virgínia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!
Radics Viktória: „Szent Száva az iskolások, tanítók, tanárok védőszentje.”
Bozóki Antal
Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva napját. Nem fogadható el azonban, hogy a szekuláris szerbiai oktatási intézmények a katolikus és protestáns vagy egyéb vallású délvidéki magyarokkal és a többi nemzeti közösségek tagjaival is megünnepeltetik a Száva-napot. Az oktatási minisztériumnak sürgősen rendezni kellene ennek a kereteit, különösen a nemzeti kisebbségi iskolákban és azokban az iskolákban, amelyekben több nyelven folyik az oktatás. Alapvető elvnek kellene lennie, hogy senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre. Az egypárti (Véemeszes) Magyar Nemzeti Tanácsnak is sürgősen állást kell foglalnia ebben a vallási és nemzeti közösségi jogokat is sértő ügyben. Ha egyáltalán képes erre… Bozóki Antal:
Amivel a gyakorlatban a Nagy Szerbián keresztül kísérleteztek,
most jelképesen a szerb világon át valósul meg.
Ivan Živkov szociológus, Nagybecskerek
Sveti Sava [Szent Száva, Stefan Nemanja nagyzsupán Rastko nevű fia, aki pravoszláv szerzetesként felvette a Sava (Száva) nevet], az állami és egyéb ünnepekről szóló 2001. évi törvény (5. cikke) értelmében a szerb oktatás és kultúra védőszentje lett.
Szent Szávát „a nagyszerb nacionalista körök a nagyszerb ideológia úttörőjének tekintik”.
A szerbiai iskolákban minden évben január 27-én, az iskolanap keretében, Szent Szávára [Savindan], vagyis a „szellemiség napjára” [Dan duhovnosti], emlékeznek, „ünnepelik és munkával töltik” azt [praznuje se i obeležava radno]. A törvénycikk azonban éppen semmit nem mond arról, hogy pontosan mit is jelent az ilyen fogalmazás.
A Száva-nap kötelező ünneplése (a többnemzetiségű, illetve többnyelvű vajdasági iskolákban is) – amit Vojislav Koštunica szerb nacionalista, a JSZK utolsó elnök ideje alatt vezettek be – megosztja nem csak a szerb, de a magyar közösséget is.
Az alkotmány 11. szakasza szerint „a Szerb Köztársaság világi jellegű állam. Az egyházak és a vallásközösségek az államtól elválasztva működnek. Egyetlen vallás sem nyilvánítható államinak vagy kötelezőnek.”
Ez azonban a gyakorlatban nem így van.
A hitoktatást és alternatíváját, a polgári nevelést, 2001 őszén rendelettel vezette be a néhai Zoran Đinđić kormánya, mint választható tantárgyat az általános- és középiskolák első osztályos tanulói számára.
A 2002/2003-as iskolaévben kötelezővé vált az egyik vagy a másik tantárgy választása.
A Danas nevű belgrádi napilap írása szerint a hitoktatás és a polgári nevelés tantárgyak minőségéről és az előadók alkalmasságáról készült utolsó (2012/2013. évi) tanulmány szerint a tanulók 60 százaléka részesült hitoktatásban 40 százaléka pedig polgári nevelésben. Arról viszont nem találni adatot, hogy ez az arány most hogyan is alakul.
A Száva-nap kötelező ünneplésével kapcsolatosan ismét felvetődik a kérdés, hogy a hitoktatásnak és a vallási szertartásnak van-e helye az iskolákban? Az alkotmány szerint nincs.
A Danas január 27-i cikke szerint az Alkotmánybíróságnak létezik egy 2003. évi határozata, miszerint „a hitoktatás bevezetésével nem sérült az alkotmány 11. szakasza az állam és a vallás elválasztásának az elve”.
Figyelembe kell venni azonban, hogy az Alkotmánybíróság a határozatot ugyanabban az évben hozta meg, amelyikben kötelezővé vált a hitoktatás, illetve a polgári nevelés választása. Azt is, hogy az ország és a vezetősége egyre inkább a Szerb Pravoszláv Egyház (SZPE) befolyása alá kerül(t). A hívőkre való befolyásolás terén a katolikus egyház is igyekszik lépést tartani.
Az iskolában újabban nem csak Száva-napkor, de más alkalmakkor is tartanak vallási szertartást, iskolaszentelést is, mint például 2020-ban Temerinben „a községi tanács tagjai, a katolikus egyház lelkipásztorainak és más vendégek részvételével”.
A Danas idézett írása szerint „a tanügyi dolgozók véleménye ezzel kapcsolatosan megoszlik” és a jelenlegi helyzetben „a vallási szertartás az iskolában nem alkotmányellenes, de nem is kötelező”.
A (torontál)szécsányi Aleksa Šantić Általános Iskolában január 27-én Olivera Marjanović igazgatónő „körlevélben tájékoztatta az érintetteket, hogy megtartják a Szent Száva-napi ünnepséget, elhangzik Szent Száva himnusza is, bemutatják a védőszent életét és munkásságát, ezt követően pedig mindenkit szeretettel várnak a helyi templomba a liturgiára”.
Ez azt jelentette, hogy az ünnepséget vallási szertartás, vagyis pap jelenléte és ünnepi [szlávszki] kalácstörés nélkül tartják meg.
Az igazgatónő döntése – a sajtó szerint – nagy port kavart Szécsányban és a közösségi hálón.
– A szülők petíciót is indítottak, melyet nagyon gyorsan több mint 150-en írtak alá, az aláírók között pedig a község elnökének neve is szerepel. Többségük nem szeretné megszakítani a több évtizedes hagyományt. Bánátban több oktatási intézményben kisebbségi nyelven is folyik tanítás, de eddig még soha nem emeltek kifogást Szent Száva-napi ünnepség ellen – írja a Vajdaság Ma portál.
Az igazgatónő mellett kiállt több civil szervezet és párt is.
A civil szervezetek közleményükben felszólították Szécsány és Vajdaság polgárait, valamint a civil szférát, hogy vegyék védelmükbe és támogassák a szécsányi Aleksa Šantić Általános Iskola igazgatóját.
Azt írják, „embertelen nyomásnak van kitéve azt követően, hogy közzétette, hogy iskolában nem lesz a Szent Száva napi ünnepség alkalmából egyházi szertartás”.
– Olivera Marjanović „bűne” csak az, hogy tiszteletben tartotta az ország Alkotmányát és az állam törvények által garantált szekularizmusát, vagyis hogy „kijelentette, az általa vezetett oktatási intézményben nem lesz vallási szertartás ezen a napon” – áll a közleményben.
A civil szervezetek kitértek arra is, hogy „a szerb sajtó egy része is támadja az igazgatót, a társadalom ellenségének, árulónak nyilvánították, a leváltását követelik, fenyegetéseket kap és sértegetik, jobboldali szélsőségesek pedig tiltakozást jelentettek be az iskola előtt”.
– Ha nem tudjuk megvédeni Olivera Marjanovićot, akkor abban sem tudjuk megakadályozni ezt az országot, hogy tovább haladjon azon a vakvágányon, amely a középkorba vezeti, olyan viszonyok közé, ahol nem lesz helye senkinek, aki nem az állam és az egyházi hatóságok görnyedt szolgája – írják a közleményben.
A Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szerint megengedhetetlen az a nyilvános lincshangulat, amely Olivera Marjanović, a szécsányi Aleksa Šantić Általános Iskola igazgatónője ellen irányul, aki lelkiismeretesen végezte feladatát, amikor megtiltotta, hogy Szent Száva napján az iskolában egyházi szertartásra kerüljön sor, olvasható az SZPM honlapján közzétett közleményben, amelyet Öreg Anna parlamenti képviselő, a szervezet vajdasági bizottságának elnöke írt alá.
A SZPM azt követeli, hogy az oktatási, tudományos és technológiai fejlesztésért felelős minisztérium sürgősen nyilatkozzon és védje meg Olivera Marjanovićot.
– Szerbia alkotmányát mindenkinek tiszteletben kellene tartania. Ezen jogi előírás értelmében Szerbia szekuláris állam, az egyházi személyeknek és a vallási szertartásoknak pedig semmi keresnivalójuk nincs az oktatási intézményekben.
Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy Szécsány egy többnemzetiségű közeg Vajdaság szívében, ahol sokkal fontosabb lenne a hagyományok kölcsönös tisztelete, ahelyett, hogy azokat az oktatáson és az oktatási intézményeken keresztül erőltetnénk rá a polgárokra – közölte a politikus.
Pavle Grbović, a SZPM elnöke „sajnálatosnak” nevezte a tényt, hogy Branko Ružić oktatásügyi miniszter ahelyett, hogy védelmébe vette volna az iskola igazgatójának szakmai integritását és önállóságát, „az ünnepi kalács védelmére kelt és nyilatkozatával azok érvelését támogatta, akik a szécsányi iskola igazgatónője ellen lincshangulatot keltenek”.
Hasonló hangnemű közleményt adott ki Aleksandar Marton a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) szóvivője is.
A vajdasági civil szervezetekkel és pártokkal szemben Ivan Kostić, a szerb nacionalista Dveri Szerb Mozgalom [Srpski Pokret Dveri] alelnöke, a Népképviselőház által kérdést tett fel az oktatási miniszternek, hogy „hallott-e a szécsányi esetről és mit fog ezzel kapcsolatban tenni”?
– Egy általános iskola igazgatójának az ilyen viselkedése a végsőkig megengedhetetlen és a miniszternek meg kell tennie a megfelelő törvényes intézkedéseket – írja a dokumentumban. Nem pontosítja ugyan, hogy ez szerinte mit jelent, de nem nehéz elképzelni.
A nagy hűhó után a helyi pap „valamivel nyolc óra előtt megjelent az iskolában és a tanulók, valamint az iskola tanárai jelenlétében megtartotta a Száva-napi szertartást és felvágta az ünnepi kalácsot”. – Olivera Marjanović, az iskola igazgatónője a szertatás alatt nem volt a tanteremben, ahol a szertartás folyt, csak a befejezése után jelent meg és a diákokkal közösen énekelte Szent Száva himnuszát – írja belgrádi Novosti napilap.
– Nem beszéltük meg. A pap egyszerűen korábban megérkezett, probléma nélkül elvégezte a szertartást, majd következett az előadás – mondta Olivera Marjanović. Kiemelte, „sajnálja, hogy egyáltalán ilyen nagy teret kapott az esemény a sajtóban, és hogy korábban nem történt megegyezés, valamint hogy a példás iskolájukra, amelybe 110 diák jár és 23 alkalmazottja van, rossz fény vetült a szerbiai közvélemény előtt”.
„A templomban később liturgiát tartottak, amelyen a polgármesteren kívül jelen voltak az iskola diákjai és a gyerekek is.”
– Branko Ružić oktatásügyi miniszter újságírói kérdésre elmondta, hogy a Szent Száva napi ünnepséget ugyanúgy tartották meg Szécsányban, mint az összes többi szerbiai iskolában. A miniszter szerint ez hagyomány és nem vetődik fel senkiben ezzel kapcsolatban kérdés – írja a Szabad Magyar Szó portál.
Ružić szavaiból arra lehet következtetni, támogatja vallási szertartások rendezését az iskolákban. Nem derült ki, hogy az igazgatónőt mi késztette visszakozásra, döntésének a megváltoztatására, amellyel megtiltotta a vallási szertartás megtartását az iskolában. A „nyomás” bizonyára megtette hatását.
– Január 27-én Délvidék és Szerbia összes iskolájában a zenetanárok által vezényelt iskolakórusok kötelezően éneklik a szélsőnacionalista nagyszerb dalt (az ún. Szent Száva-himnuszt, melynek szerzője a történelemhamisításai miatt hírhedtté vált Nikola Begović nevű magyar-, horvát- és katolikusellenes pópa), még azokban az iskolákban is, amelyekben az abszolút többséget magyar, horvát, bosnyák és albán diákok képezik. Ezt követően a Szerb Pravoszláv Egyház pópája a pravoszláv egyház szertartása szerint megszenteli a szerb pravoszláv egyházi hagyományokhoz kapcsolódó „szlávszki” kalácsot, amit megtörésekor olykor nem szerb gyerekekkel is forgattatnak – írja a Délhír portál.
A Pannon RTV arról számolt be, hogy január 27-én „Zentán a helyi középiskolák szervezésében közösen emlékeztek meg Szent Száváról”.
– Az ünnepségen mind a négy zentai középiskola diákjai és tanárai is képviseltették magukat, mindemellett az önkormányzat és az egyházak képviselői is részt vettek az alkalmi műsoron. A megemlékezést a Zentai Gimnázium kórusa nyitotta meg a Szent Száva tiszteletére írt himnusszal. Az eseményen részt vesz Varjú Potrebić Tatjana, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja is – közölte a televízió.
Szent Száva-ünnepséget tartottak a zentai „Stevan Sremac szerb-magyar általános iskolában” is.
Radics Viktória, az iskola tanára erről így ír: „Értékes volt, jóízű volt és kétnyelvű volt a Szent Száva-ünnepség (szlava) a zentai Stevan Sremac szerb-magyar általános iskolában, és a pópa is szépen beszélt. A tömjénfüst nekem személy szerint jót tett. Így is lehet ezt csinálni! Szent Száva az iskolások, tanítók, tanárok védőszentje.”
Mi szóljanak a szülők és a tanulók, ha már a tanárnak a „tömjénfüst jót tett”? Nem egyenes útmutató-e ez a beolvadásba?
A megfelelő jogszabályok hiánya, valamint az állam világos állásfoglalása nélkül teljesnek tűnik a fejetlenség a Száva-napi ünnepséggel és a vallási szertartások iskolai gyakorlatával kapcsolatban. Azt is lehetne mondani, hogy az állam még táplálja is a vallás és az egyház szerepének erősödését az oktatásban.
– Azt, hogy az iskolában a „szlavát” gyertya, ünnepi kalácstörés és pap jelenlétében tartják-e meg, az oktatási intézménytől függ, mert egyetlen oktatási jogszabály sem rendezi ezt a kérdést – írja a Danas.
Az is vitás, hogy „vallási szertartásnak van-e helye az iskolában, vagy a január 27-ei rendezvényeken Rastko Nemanjićnak csak a világi, illetve történelmi jelentőségét kellene méltatni” – írja a lap.
Az oktatási minisztériumból nem válaszoltak a Danas kérdésére, hogy „van-e álláspontjuk a SZPE papjának jelenlétével kapcsolatosan az „iskolai szlava” alkalmával?”
Az Iszlám Közösség Meshihatja (Tanácsa) még 2011-ben felszólította az iszlám vallású gyerekeket, tanárokat és igazgatókat, hogy ne vegyenek részt a szerbiai Száva-napi ünnepségeken, és hogy ne fogadják el „a muzulmán gyerekeknek az iskola által történő alkotmány- és törvényellenes szentszávásítását”. Jól illeszkedne ez a „szerb világ” alakításába!
A Bujanovac melletti biljačai Desanka Maksimović Általános Iskolából, amelyben szerb és albán gyerek tanulnak, azt mondták a Danasnak, hogy „a vallási szertartás nem gyakorlat, és hogy a SZPE papja nem vesz rész az iskola ünnepségen”. A zentai ünnepségen viszont részt vett még az MNT Végrehajtó Bizottságának a tagja is.
Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva napját. Nem fogadható el azonban, hogy a szekuláris szerbiai oktatási intézmények a katolikus és protestáns vagy egyéb vallású délvidéki magyarokkal és a többi nemzeti közösségek tagjaival is megünnepeltetik a Száva-napot.
Az oktatási minisztériumnak sürgősen rendezni kellene ennek a kereteit, különösen a nemzeti kisebbségi iskolákban és azokban az iskolákban, amelyekben több nyelven folyik az oktatás.
Alapvető elvnek kellene lennie, hogy senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre.
Az egypárti (Véemeszes) Magyar Nemzeti Tanácsnak is sürgősen állást kell foglalnia ebben a vallási és nemzeti közösségi jogokat is sértő ügyben. Ha egyáltalán képes erre…
Következő cikk: A kínai elnök nem szeretne szívóágra kerülni a háborúban, ezért nem hajlandó segíteni Oroszországnak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hatalomváltás előtti forrongások
Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >