2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A kínai elnök nem szeretne szívóágra kerülni a háborúban, ezért nem hajlandó segíteni Oroszországnak

A kínai elnök nem szeretne szívóágra kerülni a háborúban, ezért nem hajlandó segíteni Oroszországnak

Pedig, ha szállítana fegyvereket, az megfordítaná a harcok menetét, csakhogy Hszi azt bizonyítja, hogy vannak korlátai a tavaly év elején meghirdetett „korlátlan kétoldalú barátságnak”. Max Boot, a lap rendszeres szemleírója, a Külkapcsolati Tanács nevű kutató intézet vezető munkatársa az ukrán sikereket nem utolsósorban azzal magyarázza, hogy az ukránoknak bőven vannak szövetségeseik, az oroszoknak idáig viszont csak Észak-Korea és Irán adott harceszközöket. Pedig nagy szüksége volna utánpótlásra, mert kifogy a tüzérségi lőszerből, drónból, rakétákból. Így előny Ukrajnánál. A kínaiak ugyanazt a szerepet tölthetnék be Moszkva számára, mint amit az USA Kijevnek. Ám Peking igyekszik egyensúlyozni a Nyugat és Oroszország között, ez pedig esélyt nyújt az amerikai kormányzatnak. Látnivaló, hogy Kína hajlandó kereskedni az oroszokkal a jelenlegi igen előnyös feltételek alapján, ami főként az olcsó gázt és olajat jelenti. Emellett szállít félvezetőket, amelyek igen fontosak a hadiipar számára is. Egy legyőzött orosz állam viszont nem lenne túlzottan hasznos szövetséges – egy olyan államnak, amelynek magának sincs sok barátja. De Peking azt sem engedheti meg, hogy úgy elszigetelődjön, mint az oroszok. Ezért közeledik Európához, illetve próbálja mérsékelni az ellenségeskedést Washingtonnal. Csakhogy az Egyesült Államok – a trumpi vonalnak megfelelően – fokozza a gazdasági nyomást. Azt benyomást kelti, hogy a kínai katonai fenyegetés ellensúlyozásán túl meg kívánja gátolni az ország gazdasági felemelkedését is.  Így viszont bizonytalan, mennyire tudja megnyerni a másik felet a háború befejezésének. De ha minden kötél szakad, az is elég, ha rá tudja venni az ázsiai hatalmat: továbbra se adjon fegyvereket Moszkvának. Már ez is az ukránoknak jó a csatamezőn. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Fox News

 

Szijjártó Péter azzal vádolta meg a Bizottságot, hogy az magyarellenességben szenved és folyamatosan felrúgja az Orbán-kabinettel kötött egyezségeket. Esztelennek nevezte, hogy a magyar egyetemeket ki akarják rekeszteni az uniós tudományos együttműködésből, miközben szerinte Brüsszel kettős mércét alkalmaz. Hiszen másutt is vannak hasonló gondok, de ott messze nem ennyire súlyosak a következmények.

A politikus a konzervatív amerikai Fox TV on-line változatának adott interjúban úgy folytatta, hogy nem tisztességes az EU, amikor újabb és újabb követelésekkel áll elő. Az egyik fő vitatéma az LMBT-jogok, amiről a miniszter azt mondta: a magyar vezetést nem érdekli, ki kivel esik szerelembe, vagy kivel osztja meg a magánéletét, ám a gyerekek szexuális orientációja ügyében a nevelés kizárólag a szülők dolga. A hatalom pedig mindig megvédi a fiatalokat.

Szólt arról, hogy nem szeretne tanácsokat osztogatni Biden elnöknek, ám a magyar tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon is szükség van a kerítésre a határon. Csak rendőrséggel, katonasággal, határőrséggel nem lehet feltartóztatni a migrációs hullámot. Viszont semmilyen külső erő nem írhatja elő a magyaroknak, hogy kiket engedjenek be.

A továbbiakban rámutatott: a magyar kormány politikája kereszténydemokrata, a brüsszeli és washingtoni politikai fő áramlatnak viszont az a baja vele, hogy nem liberális. Ezek a körök ugyanis csak akkor tekintenek egy rendszert demokratikusnak, ha az liberális, pedig a demokrácia nem igényel semmiféle jelzőt. És az a legjobb, ha egy kormány a nép akaratát váltja valóra.

A televízió úgy értékelte a külügyminiszter szavait, hogy Magyarország megy tovább azon az úton, amely összeütközéshez vezet a liberális EU-val.

 

Die Presse

 

Az egyik bécsi agytröszt szerint Közép-Európában Magyarország az egyetlen kivétel, mert a többiek az idén, ha csak szerény mértékben is, de növekedéssel számolhatnak. Ránk ellenben némi visszaesés vár. (Ugyanakkor nyugaton stagnálás valószínű.) A magyar gazdaság abban is kilóg sorból – állapította meg a Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet legfrissebb előrejelzése -, hogy a többieknél megy vissza az infláció, a magyar árak viszont az idén előreláthatólag még további 0,7 %-kal emelkednek, a szint eléri a 16 %-ot.

Az orosz helyzet megítéléséhez az osztrák szakemberek azt ajánlják, hogy senki ne a GDP-t nézze, mert azt még felfelé nyomja a hadiipar termelése. Sokkal árulkodóbb, hogy a kiskereskedelmi forgalom tavaly február 24. óta 8-10 %-kal csökkent. Vagyis a háztartások keményen megérzik a háborút. A gazdaság ebben az évben valószínűleg további 3 %-kal zsugorodik, utána viszont már csekélyke növekedésre lehet felkészülni.

A hosszabb távú kilátásokat lenyomják a szankciók, így az olajembargó és az ársapka. Ezen felül a nyugati csúcstechnológia exportjának tilalma, valamint a fiatal, képzett munkaerő kivándorlása. A katonai kiadások előteremtéséhez ugyanakkor jól jön, hogy Putyin egyelőre a költségvetési hiány növelésével ellensúlyozhatja a bevételek leapadását.

 

Washington Post

 

Boris Johnson felülvizsgálta álláspontját és most már úgy gondolja, hogy fel kell venni Ukrajnát a NATO-ba. A volt brit miniszterelnök visszatekintve immár sajnálja, hogy Kijevet mindig csak hitegették a tagsággal, mert a következmények tragikusak lettek. Ideértve, hogy 80 év óta a legrosszabb háború dúl Európában.

Putyin számtalan emberéletet, otthon, álmot és reményt semmisített meg, nincs a legcsekélyebb ok sem arra, hogy bárki rokonszenvezzen vele, vagy elviselje a paranoiáját. Maga tehet arról, hogy már semmi sem indokolja Kijev NATO-felvételének elutasítását. Rég ragaszkodni kellett volna ahhoz, hogy Moszkvának a világon semmi félnivalója sincs a katonai szervezettől, hiszen az védelmi jellegű.

A Nyugat mindig azt hangoztatta, hogy nem szabad provokálni a Kremlt, ebből lett azután a Krím és a Donyecki-medence megszállása. A megbékítés helyett jól meg kellett volna büntetni a politikust. Ám a Nyugat nem tett semmit az ukránok megvédésére.  Az elnök nem azért indította meg az inváziót, mert úgy gondolta, hogy Kijev belép az Észak-Atlanti Szövetség Szervezetébe, hanem mivel tudta, hogy nem komolyak a nyugati biztonsági garanciák. És mert újjá akarta építeni a szovjet birodalmat és ostoba módon azt hitte, hogy nyerni fog.

Ha időben felveszik Ukrajnát a NATO-ba, akkor most nincs ez a katasztrófa. Ezért a stabilitás béke érdekében meg kell mondani az ukránoknak, mire számíthatnak a tagság ügyében. Meg kell adni mindent nekik, hogy amilyen gyorsan csak lehet, befejezhessék a harcokat. Ezzel párhuzamosan azonnal meg kell kezdeni a csatlakozás előkészítését. És itt már szó sem lehet semmiféle orosz kifogásról, azokat szétzúzták Putyin bombái és rakétái.

 

Die Welt

 

A német történészek doyenje arra figyelmeztet, hogy nem lehet egy lapon említeni Putyint és Hitlert, szó sincs arról, hogy az orosz vezető 2. birodalmi kancellár volna. Heinrich August Winkler szerint a jelenlegi háború nem ad alapot ahhoz, hogy bárki megkérdőjelezze, vagy akárcsak bagatellizálja a holokauszt bűneit. Mint mondta, az európai zsidóság kiirtása a 20. századi német történelem kulcstényezője marad, ennél nagyobb bűntettet soha nem követtek el, amióta létezik az emberiség.

Putyin azonban Hitlertől eltérően nem akarja elpusztítani a zsidókat. Úgy tűnik, nem is kívánja meghódítani az egész földrészt. Radikális nacionalista, aki amennyire csak lehetséges, visszaállítaná az egykori Szovjetunió területét és befolyási övezetét.

Ez a revizionizmus különbözteti meg a brezsnyevi korszaktól, mert az mindenekelőtt a birodalom területét igyekezett bebiztosítani. A Kreml jelenlegi ura ezzel szemben radiálisan kétségbe vonja a status quót. Ugyanakkor a hadművelet a megsemmisítő háború jegyeit mutatja.

 

Washington Post

 

Az egyik legjobbnak tartott amerikai biztonságpolitikai elemző úgy látja, hogy a kínai elnök nem szeretne szívóágra kerülni a háborúban, ezért nem hajlandó segíteni Oroszországnak. Pedig ha szállítana fegyvereket, az megfordítaná a harcok menetét, csakhogy Hszi azt bizonyítja, hogy vannak korlátai a tavaly év elején meghirdetett „korlátlan kétoldalú barátságnak”.

Max Boot, a lap rendszeres szemleírója, a Külkapcsolati Tanács nevű kutató intézet vezető munkatársa az ukrán sikereket nem utolsósorban azzal magyarázza, hogy az ukránoknak bőven vannak szövetségeseik, az oroszoknak idáig viszont csak Észak-Korea és Irán adott harceszközöket. Pedig nagy szüksége volna utánpótlásra, mert kifogy a tüzérségi lőszerből, drónból, rakétákból. Így előny Ukrajnánál.

A kínaiak ugyanazt a szerepet tölthetnék be Moszkva számára, mint amit az USA Kijevnek. Ám Peking igyekszik egyensúlyozni a Nyugat és Oroszország között, ez pedig esélyt nyújt az amerikai kormányzatnak. Látnivaló, hogy Kína hajlandó kereskedni az oroszokkal a jelenlegi igen előnyös feltételek alapján, ami főként az olcsó gázt és olajat jelenti. Emellett szállít félvezetőket, amelyek igen fontosak a hadiipar számára is.

Egy legyőzött orosz állam viszont nem lenne túlzottan hasznos szövetséges – egy olyan államnak, amelynek magának sincs sok barátja. De Peking azt sem engedheti meg, hogy úgy elszigetelődjön, mint az oroszok. Ezért közeledik Európához, illetve próbálja mérsékelni az ellenségeskedést Washingtonnal.

Csakhogy az Egyesült Államok – a trumpi vonalnak megfelelően – fokozza a gazdasági nyomást. Azt benyomást kelti, hogy a kínai katonai fenyegetés ellensúlyozásán túl meg kívánja gátolni az ország gazdasági felemelkedését is.  Így viszont bizonytalan, mennyire tudja megnyerni a másik felet a háború befejezésének. De ha minden kötél szakad, az is elég, ha rá tudja venni az ázsiai hatalmat: továbbra se adjon fegyvereket Moszkvának. Már ez is az ukránoknak jó a csatamezőn.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Erős figyelmeztetés az alsó-ausztriai választások eredménye, mert jön fel a Szabadságpárt – vezet a közvélemény kutatások alapján, már messze maga mögött hagyta az ibizai botrányt, pedig akkor úgy látszott, hogy a párt két vállra került. Egyrészt abból húz előnyt, hogy szélsőjobbos, másrészt pedig abból, hogy ellenfelei megkönnyítik a dolgát.

Vezetése még inkább jobbra tolódott, identitáriusokkal működik együtt, neonácikkal vonul fel. Szimpatizál Putyinnal és nem hajlandó elítélni Ukrajnában az orosz terrort. Hívei közül a kisebbik résznek tetszik ez a felfogás, mások azért állnak be mögé, mert állítólag nincs alternatíva.

A vezér, Herbert Kickl jéghideg fejjel számító stratéga. Úgy tünteti fel, hogy meg akarja törni a rendszert, az elit ellensége. Azt akarja, hogy machernek látszódjon.  A radikalitásnak ez a szintje új és hatékony.

Európában mindenütt virágoznak a jobboldali-populista és nacionalista pártok. Svédországban és Dániában diktálnak a kormánynak, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában prefasiszta csoportok cseperednek. Előnyt húznak az erősödő társadalmi egyenlőtlenségekből, ráerősítenek arra, hogy a migráció és az oltás ellenfelei mind jobban elidegenednek a demokráciától. Egyesek közülük oroszbarátok, illetve elutasítják Európát. Mások, mint a posztfasiszta Olaszország Fivérei, úton van a politikai főáramlat felé.

Ausztriában a Szabadságpárt viszont már évek óta lefedte mindezt. De hiába küldte Ibiza padlóra, felhozta a néppárti korrupció és gyenge vezetése, továbbá az ötlettelen széthúzó Szociáldemokrata Párt.

A szélsőjobbnak jól jönnek a nemzetközi válságok is, amelyeket részben a Kreml keltett és fűtött fel, illetve az is, hogy az orosz elnök háborút indított. Mindenütt így van ez, ahol a hagyományos néppártok nem nyújtanak többé intellektuális, illetve érzelmi otthont, és nincsenek karizmatikus vezetői. A pénzosztogatás nem nyújt vigaszt, nem enyhíti a félelmeket.

Úgy tűnik, az osztrák kormányfő nem érzékeli: ellenpontot kell kínálnia az áltémákkal és álmegoldásokkal szemben, ahelyett hogy a szélsőjobb után futna. Az államfő jelezte, hogy a jövőre esedékes választások után nem kívánja kancellárnak felesketni az FPÖ első emberét. Kérdés, hogy akkor is kitart-e emellett, ha a párt csak még erősebb lesz.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A kommentár azt a következtetést vonja le az alsó-ausztriai választások és a szélsőséges Szabadságpárt sikere után, hogy egyre nehezebb lesz kormányozni Ausztriát. A koalíció fő erejét alkotó konzervatívok újabb vereséget szenvedtek, viszont még jobban megerősödtek a jobboldali populisták. A politika viharos, érezni az idegességet, mert az ország olyan időket idéz, amiről már azt lehetett gondolni, hogy soha nem térnek vissza.

Az FPÖ immár annyira erős, hogy könnyen diktálhat a riválisoknak. A zászló nem az olyan klasszikus néppártoknak áll, mint a keresztény- és szociáldemokraták. A gazdasági és szociális válság sok polgárt félelemmel tölt el, és a demagóg FPÖ karjaiba tereli őket.

A paradox csak az, hogy a kormányszövetség jól dolgozik, Nehammer kancellár – az előd Kurztól eltérően – nem szemfényvesztő, tartós megoldásokat igyekszik találni a bajokra. Csak éppen sokakban mélyen ülnek a félelmek. Legkésőbb jövő ősszel országos választások jönnek. A Szabadságpárt szóba sem kerül a Néppárt számára partnerként, mert ahhoz túlságosan durván politizál és nem bizonyította, hogy képes volna bármilyen problémát orvosolni.

A nagykoalíció visszaállítása átmenetileg stabilizáló hatást fejthet ki, ám évekkel veti vissza Ausztriát. Megint egymás közt osztaná el a posztokat, vagyis megkönnyítené a radikálisok dolgát, hogy támadást intézzenek e bástya ellen.

 

2023. január 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább