Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Kisebbségi csonka rendszerváltás
Végel László
Naiv lenne hinni, hogy az egykori pártnomenklatúra tagjai meghasonlás nélkül fektetik le a plurális demokrácia alapjait. Néha egészen komikus volt hallgatni, amint az egykori kumroveci minta-pártiskola hallgatója komcsizik. Semmi irónia! Miért ne lenne hihető, hogy az illetők a pártiskolában is őszinték voltak, azok maradtak komcsizás közben is, miért ne feltételeznék nagy személyes metamorfózisokat? Ilyen helyzetet örököltünk, szellemi előzmény és a polgári hagyományra épülő választói bázis nélkül. Ennek következménye a csonka rendszerváltás, amelyet legjobban illusztrál a szereplők csonka biográfiája. Végel László:
2022. október 30., vasárnap
A vajdasági magyar közösségben a nemzeti tanács megválasztása során nem történt semmiféle váltás, amely pedig a politikai rendszerváltás ábécéjéhez tartozik. A választások holtbiztos győztesét előre lehetett tudni, úgyhogy a karrieristáknak nem kellett kockáztatni. A fennálló helyzetért néhány politikust bírálnak, de az érdemi kérdés mégis az, hogy miért szavaz a vajdasági magyar mindig ugyanarra a pártra. A párját ritkító történet okairól nem született átfogó elemzés. Csak annyit tudunk, hogy az egypárti uralom a Nemzeti Tanács végzetes elektori megválasztásával kezdődött, amely később az elektori választások nélkül bebetonozódott. A folyamat minden nagyobb tömeges tiltakozás nélkül zajlott le, ennek nem csupán politikai okai vannak, hanem kulturálisak is. Az úgynevezett rendszerváltó elitünk, az előző egypártiságban szocializálódott, a választópolgárok is ebben a kulturális légkörben nevelkedtek. Miközben a szocialista egypártrendszerekben Budapesttől Varsóig léteztek a rendszerváltás kultúráját megfogalmazó ellenzéki értelmiségi kulturális elitcsoportok, addig a Vajdaságban ezeket a kezdeményezéseket csírájában elfojtották. Az Új Symposion első nemzedékének nagy többségét bírósági tárgyalások, betiltások után a hatalom integrálta, a kisebb részét marginalizálta, s ezzel lefejezte a szervezett ellenzéki kulturális elitet, amely az új nemzedék részére átmentette volna a 68-as értékrendet. Hasonló sors várta a Symposion harmadik nemzedékét is, amelyet jóval a kelet-közép-európai rendszerváltás előtt, 1983-ban menesztettek, szintén az előző módszerek alapján: egyik része megbocsájtást és bebocsátást nyert, a másik részét marginalizálták. Tehát hiányoztak a szellemi műhelyek megalapozó stratégiái és vitái, amelyek a kelet-európai rendszerváltások inspirálói voltak. Ennél is fontosabb szerepet játszott a polgári réteg hiánya. A háborús körülmények ellehetetlenítették a titói Jugoszláviában létrejövő szocialista középréteg polgári „fordulatát”, úgyhogy a kisebbségi rendszerváltásnak nem volt se szervezett szellemi műhelye, se szervezett polgári bázisa, ennek következtrében a csonka rendszerváltás hordozói a régi nomenklatúra jó szándékú, egyik napról a másikra megszerveződő képviselő voltak. Naiv lenne hinni, hogy az egykori pártnomenklatúra tagjai meghasonlás nélkül fektetik le a plurális demokrácia alapjait. Néha egészen komikus volt hallgatni, amint az egykori kumroveci minta-pártiskola hallgatója komcsizik. Semmi irónia! Miért ne lenne hihető, hogy az illetők a pártiskolában is őszinték voltak, azok maradtak komcsizás közben is, miért ne feltételeznék nagy személyes metamorfózisokat? Ilyen helyzetet örököltünk, szellemi előzmény és a polgári hagyományra épülő választói bázis nélkül. Ennek következménye a csonka rendszerváltás, amelyet legjobban illusztrál a szereplők csonka biográfiája. A legtöbbjük közéleti szerepe hivatalosan 1991 után kezdődik, „a múlt eltűnt”, de temetetlen maradt. Ez újra nem személyes kérdés, hanem a jugoszláv puha titoista abszolutizmus függvénye és a vajdasági magyar közösség tükre. Kivételt képeznek a fiatalabb korosztály tagjai, akik azonban éppen szintén egyféle csonkaságban szocializálódnak. Ezek után egyelőre reménytelen az elöregedő, kivándorló magyar közösség teljesértékű rendszerváltási fordulata. A szerbiai kleptokapitalista környezetben, autokrata szerbiai rezsimben, akár az „emberarcú egypártiság” is előrelépést jelentene. Hogy mi következik utána? Örüljünk annak, ha nem a legrosszabb.
Következő cikk: Az Egyesült Államokban jelenleg a radikális populizmus jelenti a legnagyobb veszélyt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK
Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >