Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Húsz év – semmi változás!
Nincs szabad, pártoktól független és tárgyilagos tájékoztatás!
Bozóki Antal
A tisztában van-e az MNT és a VMÚE a magyar nyelvű média és tájékoztatás helyzetéért való felelősségével? Ha nincs, az a baj, ha pedig igen, akkor a baj még nagyobb! Az április 3-ai szavazás erről is szól! Bozóki Antal:
Az Európai Parlament, a 2021. március 25-i állásfoglalásában „sürgette a szerb hatóságokat, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségének biztosítása érdekében”.
Szerbiában a sajtószabadság és a tájékoztatás helyzete azonban mintha örökös téma lenne, mivel ezen a téren a 2000. október 6-ai hatalomváltás után sem történt előrelépés, szinte semmilyen változás.
A vajdasági magyar értelmiségi fórum részvevői 2001. január 13-án nyilatkozatot fogadtak el, amelyben „szabad, pártoktól független és tárgyilagos tájékoztatást követeltek”.
Az Újvidéki Színház épületében 33 magyar értelmiségi (akadémikus, egyetemi tanár, tudományos kutató, ügyvéd, író, újságíró stb.), az alábbi négy pontból álló nyilatkozatot fogadta el:
„1. Az aláírók csak a szabad, pártoktól független és tárgyilagos tájékoztatást támogatják. A politikusok ezért tartsák távol magukat a lapok, a tévé-, és rádióházak irányításától, szerkesztéspolitikájától is.
2. Az aláírók szerint a sajtó szabadsága nem lehet a pártok közötti egyezkedés tárgya. A pártoknak le kell mondaniuk arról, hogy a sajtót bármelyik párt (legyen az akár kisebbségi is) a saját irányítása alá vonja. A 2000 novemberében elvégzett személycserék viszont éppen ilyen gondolatokat ébresztenek. A szerbiai médiák tevékenysége az utóbbi tíz évben intő példa arra, hogyan nem szabad kiszolgálni egy rendszert.
3. A vajdasági magyar médiumok súlyos szociális-anyagi gondokkal küszködnek, nincs biztosítva az utánpótlás. Felszerelésük elavult. A munkakörülmények katasztrofálisak. A helyzet javítása érdekében a Tartományi Képviselőháznak teljesítenie kell a kisebbség iránt nyilvánosan vállalt kötelezettségeket.
4. A résztvevők e nyilatkozat közreadásával kívánnak hozzájárulni a vajdasági magyar sajtó nyílt kérdéseinek gyorsabb és hatékonyabb megoldásához.”
A nyilatkozat elfogadására az után került sor, hogy „a Vajdasági Képviselőház az elvárások és a fenntartások ellenére (2000. – B.A.) november 22-én a vajdasági sajtóházak élére új vezetőket, a lapok élére pedig (kevés kivétellel) új főszerkesztőket nevezett ki, 90 napos időtartamra.
A magyar média és a Forum kiadóház esetében a képviselőház ezzel a döntéssel valójában domináns szerephez juttatta a vajdasági magyarság egyik pártját (a Vajdasági Magyar Szövetséget – B.A.), aminek kedvezőtlen visszhangja volt a vajdasági magyar közvéleményben, illetve a választók körében, akik azért szavaztak a SZDE-re [Szerbiai Demokratikus Ellenzékre – DOS-ra], mert változásokat kínált fel és nem azért, hogy az egyik párt uralmát a másik párt vezető szerepe váltsa fel.”
Az értelmiségiek kiállásnak nyilatkozatnak nagy visszhangja volt a korabeli sajtóban. A Magyar Szó (január 14-én) az első oldalon, a Családi Kör pedig január 18-án közölte a nyilatkozatot, de átvették a szerb nyelvű újságok is, mint például a Dnevnik és a Danas. Több párt és civil szervezet is támogatta.
Az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségének szerkesztőbizottsága is megvitatta és messzemenően támogatta a nyilatkozatot, mivel a munkatársai úgy vélték, „minden pontjában teljes mértékben megegyezik azzal, amit mindig is követeltek”.
Ekkor még úgy látszott, van remény a független sajtó és az újságírók számára.
Zoran Đinđić szerb miniszterelnök 2003. március 12-ei meggyilkolásával Belgrádban aztán ez a remény egyre és folyamatosan halványult.
Húsz évvel később a Nem York-i Human Rights Watch (HRW) emberi jogvédő nemzetközi nem kormányzati szervezet az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló 2021. évi jelentésének Szerbiával foglakozó részében arról ír, hogy „Szerbiában a kormányt kritizáló újságírók továbbra is zaklatásnak, fenyegetéseknek, erőszaknak, és megfélemlítésnek vannak kitéve, amire a szerb hatóságok gyengén reagálnak”.
A jelentés szerint „a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) 2021. januárja és augusztusa között egy esetben jelentett újságíróra irányuló fizikai támadást, és 20 esetben fenyegetést”. (A Danas c. belgrádi napilap írása szerint viszont 2021-ben „több mint 74 támadást intéztek újságírók ellen.)
A HRW, egyebek mellett, arra is rámutat, hogy „a szerbiai kormánypárti média továbbra is rágalmazza a független újságírókat és tájékoztatási eszközöket”.
– Régió szerte, Lengyelországtól Szerbiáig, Kelet-Európa a cenzúra új formáinak termőtalaja lett, amelyek alatt általában nem a brutális erőszakot értik, hanem főleg a bíráló médiatartalmakhoz valamint a közvélemény-formáláshoz és ezáltal a választásokhoz is való hozzáférés csökkentésének puhább hatékony eszközeit a hatalmon lévők javára – írja a New York Times, közli a Danas c. belgrádi napilap.
„Szerbia többé nem zárja be, se nem öli meg a kritikai beállítottságú újságírókat”, mint ahogy az Slobodan Milošević uralma alatt a kilencvenes években történt. Most az újságírók hitelességének megsemmisítésére törekszenek, hogy minél kevesebb ember nézze, vagy olvassa az írásaikat – írja a New York-i napilap.
– Az Európai Unió és az USA többször figyelmeztették Aleksandar Vučićot a médiapluralizmus hiányára, de nem erőltették túlságosan, mivel nem szerették volna ha Vučić Oroszország felé fordul, sem hogy problémákat okozzon Bosznia és Hercegovinában – kommentálja a Danas.
A délvidéki/vajdasági magyar közösség vonatkozásában a húsz év alatt a sajtó helyzete – szinte minden tekintetben – csak rosszabbodott.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2011. június 23-a ülésén a szerkesztőség akarata ellenére menesztették Pressburger Csabát, a Magyar Szó akkori főszerkesztőjét.
A lap új főszerkesztője Varjú Márta lett, aki attól kezdve ezt a tisztséget tölti be. A lapot teljesen a VMSZ szolgálatába állította, tisztára pártújsággá, közlöny szintjére süllyesztette! Olyannyira, hogy például az ellenzéki Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) még közlemény szinten se jelennek meg a lapban.
Máriás Endrét, a Magyar Szó véemszhez közeli főszerkesztő-helyettesét tavaly december 11-én újabb négy évre a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚÉ) elnökének választották.
A szervezet régi/új elnöke a Pásztor Istvánnal, a VMSZ (2007. március 7-e óta) elnökével készített „kilométeres” interjúkról és arról ismeretes, hogy Deli Andor Fideszes-véemeszes európai parlamenti képviselőnél volt „gyakornok”.
A tisztújító közgyűlésen, az egybegyűlteket köszöntve, Máriás elmondta, „bebizonyosodott, hogy a vajdasági magyar újságíró-társadalom tagjai igenis fontosnak tartják az együvé tartozást és az együtt gondolkodást”. Azt azonban már nem mondta el, hogy a Sajtószabadság Alapítvány egyetlen kiadványának újságíróit mégsem hívták meg a közgyűlésre, annak ellenére, hogy egyesek még tagjai is a szervezetnek. De azt sem mondta, hogy az „együtt gondolkodás” nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt gondolja!
A VMÚE alapszabálya (2. szakasz) meghatározza a szervezet „céljait, tevékenységeit”. Ezek „a szabad újságírás és pluralista média; a sokoldalú, tárgyilagos és idejében történő tájékoztatás; a hivatás autonómiája és az újságírók függetlensége; a hivatásbeli és etikai mércék fejlesztése; a vajdasági magyar újságírás fejlesztését szolgáló tevékenység kezdeményezése és elindítása; […] a fizikai és jogi személyek jogainak és érdekeinek védelme a tájékoztatás folyamatában lehetséges visszaélésektől, különösen pedig a politikai szervezetek esetleges nyomásától; a vajdasági magyar nyelvű tömegtájékoztatás folyamatos és eurokonform fejlesztésére való jogok és szerzett jogok védelme”, stb.
A szervezet alapszabályában (5. szakasz) azt is írja, hogy a „VMÚE tagja köteles: tiszteletben tartani az újságírói hivatás alapelveit, az újságírói kódex és a jelen Alapszabály elveit”.
A VMÚE weboldala alapján azonban arra a következtetésre lehet jutni, hogy a Máriás vezette szervezet tagjai nem tartják be a saját alapszabályukat!
Az újságíró szervezet tevékenysége legfőképpen a vezetőség különböző „rendezvényeken” és (többnyire külföldi) „eseményeken”, illetve „ünnepeken”, „könyvbemutatókon” való részévételre szűkült.
Arra vonatkozóan viszont nem találni információt, hogy a szervezet elnöksége a délvidéki/vajdasági magyar tájékoztatás lényegi kérdéseivel foglalkozott volna, vagy hogy megvitatta volna például, hogyan valósulnak meg az alapszabálynak „a sokoldalú, tárgyilagos és idejében történő tájékoztatásra” vonatkozó rendelkezései a mindennapi gyakorlatban? Hogy VMÚE tagjai tiszteletben tartják-e „az újságírói hivatás alapelveit, az újságírói kódex és a jelen Alapszabály elveit”? Miért hallgatnak erről az újságírók?
Amíg az véemeszes MNT Végrehajtó Bizottságának „tájékoztatással megbízott tagja”, a Magyar Szó Lapkiadó Kft-nek véemeszes köztársasági képviselő lesz az igazgatója, a helyettese pedig az MNT-nek a párthoz tartozó alelnöke, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének véemeszhez közeli és nem a szakma szabályaihoz maradéktalanul ragaszkodó, azokért kiálló vezetősége lesz, a magyar nyelvű tájékoztatásban nem várható semmilyen változás! A „szabad, pártoktól független és tárgyilagos tájékoztatás” a magyar közösség számára elérhetetlen lesz!
A tisztában van-e az MNT és a VMÚE a magyar nyelvű média és tájékoztatás helyzetéért való felelősségével? Ha nincs, az a baj, ha pedig igen, akkor a baj még nagyobb!
Az április 3-ai szavazás erről is szól!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >