Ma Hugó, Agád névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Szili és az autonómia
Mi foglalkoztatja a nagybecskereki magyarságot?
Bozóki Antal
Magától értetődik, hogy a miniszteri biztos a főnöke, Orbán Viktor politikáját hirdeti, aminek a lényege, hogy „Szerbia minél előbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen”. Ez is csak erősíti az állítást, miszerint a magyar hatalmi politikusok, sajnos, nem ismerik a szerbiai állapotokat. Az ország pedig jelenleg nagyon mesze áll (és egyre távolodik) az uniós tagfelvételi követelmények teljesítésétől, ideérve az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, védelmét is! Mások szerint, Szerbia az aktuális haladó-szocialista-véemeszes irányítással, már-már a polgárháború szélére sodródott. Bozóki Antal:
December 3-án a nagybecskereki Petőfi MME-ben újraindított, Találkozások az Úri utcában című (második) est vendége Szili Katalin volt, a Magyar Országgyűlés egykori (MSZP-s) elnöke, miniszterelnöki megbízott „a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban”, aki „az uniós kisebbségvédelemről, autonómiáról és a magyar nemzetpolitikáról beszélt”.
– Klemm József, a találkozások-sorozat egyik megálmodója elmondta, azt tervezték, hogy olyan személyeket hoznak el, akiknek van mondandójuk a külhoni magyarságnak, elsősorban pedig a szórványmagyarságnak, mint amilyen a nagybecskereki magyarság is.
A Vajdaság Ma tudósítója szerint „Szili Katalin örömmel fogadta a meghívást, mert igencsak fontosnak tartja, hogy az anyaországban tudniuk kell arról, a határtól mintegy 120 kilométerre levő nagybecskereki magyarságot milyen kérdések foglalkoztatják, hogy milyen a jövőképük, hogyan képzelik el egyébként a magyar közösség megmaradását ezen a tájon”.
– Nagyon fontos egyrészről arról beszélni, hogy Európa egyáltalán hogyan képzeli ma a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek jövőjét. Ebből a szempontból számunkra egy fontos kérdés az, hogy Szerbia minél előbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen. És ez jót tenne nekünk is, hiszen jó példát tudna mutatni azzal Szerbia, hogy a Vajdaságban tud olyan önigazgatást, önrendelkezést biztosítani nemzeti közösségeknek, amelyek a széles körű kulturális autonómiát, sőt más tipizálások szerint mondhatjuk azt, hogy egy adminisztratív autonómiát biztosítanak a közösségnek, hiszen oktatási, kulturális, média és finanszírozási kérdésekben és intézmények kérdésében önállóan dönthetnek – mondta Szili Katalin. […]
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által gyakorolt autonómiát Szili Katalin – az MTI-nek nyilatkozva – „mind Kárpát-medencei, mind európai uniós szinten példaértékűnek nevezte” és kiemelte, „azért is lenne fontos, hogy Szerbia mihamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, hogy példát mutasson a többi tagország számára”.
A miniszteri megbízott szerint azért is lehetnének a vajdasági magyarok a nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának a motorjai, mert a Vajdasági Magyar Szövetség, a legnagyobb délvidéki magyar párt, „nemcsak hogy kormányzati tényező, de a legutóbbi választások alkalmával meg is tudta duplázni a parlamenti mandátumainak a számát”, így tevékenyen hozzá tud járulni Szerbia minél előbbi csatlakozásához. Ezzel a vajdasági magyarság is európai polgárrá válna, ahogy a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó többsége is európai polgár. […]
Kiemelte, fontos pont, hogy az új alkotmány szerint „Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért", ami a korábbi, passzív „felelősséget érez" helyett már aktivitást és napi operativitást jelent. Emellett az is fontos – hangsúlyozta Szili Katalin –, hogy a Vajdaság volt az első határon túli terület, ahol megkezdődött a magyar kormány szülőföldön maradást és gyarapodást segítő gazdaságfejlesztési programja – közölte az MTI.
Az anyaországnak Szili Katalin személyében autonómiaügyekkel megbízott miniszterelnöki képviselője is van. Orbán Viktor még 2015. március 1-jén nevezte ki erre a tisztségre. Az utóbbi, majd hét év azonban a vajdasági/délvidéki magyar közösség autonómiájában azonban semmilyen előrelépést nem hozott.
A miniszteri megbízott Nagybecskereken valójában nem sok újat mondott, többnyire megismételte a már jól ismert, sok helyen hangoztatott álláspontjait, amelyeket legutóbb a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) a „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében 2021” című online konferenciáján (november 4-6.) is elmondott.
Mivel az aktuális magyar kormány mandátuma (reméljük) tavaszra lejár, ideje volna Szili Katalinnak legalább egy rövidke jelentést/elemzést készíteni arról, hol is tart jelenleg a „példaértékű” vajdasági/délvidéki magyar autonómia és mit kellene tenni annak érdekében, hogy az valóban megvalósuljon és működjön is? Ennek megírásához azonban szükség lenne az itteni magyarság helyzetének tárgyilagosabb ismeretére is.
Az is érdekes lenne számunkra, hogy elmondja, a tisztsége alatt Vajdaságban, habár többször is járt itt, „egyeztetett”-e a Vajdasági „Magyar” Szövetség tisztségviselőin kívül bárkivel is az autonómia ügyében?
Az MNT által „gyakorolt” autonómiát Szili Katalin „adminisztratív autonómiának” nevezte. Ez alatt pedig nem lehet mást érteni, minthogy az MNT főként a Magyarországról érkező (nem kevés) pénz „adminisztratív” elosztásával foglalkozik – azzal is a VMSZ hatékony irányítása alatt. Hol van ez még az autonómiától?
Ha Szili Katalin ismerné a szerbiai belpolitikai helyzetet, tudnia kellene, hogy a VMSZ azért tudta „megduplázni” szerb parlamenti képviselőinek a számát, mert az ellenzéki magyar szervezetek (is) bojkottálták a választásokat.
A Pásztor István listára – alternatíva hiányában – mindössze 71.893-an szavaztak, vagyis a legjobb esetben is a magyarok alig egyharmadának (és a Vranje melletti Neradovac falu lakosainak) szavazatával delegálhatott 9 képviselőt a köztársasági képviselőházba. Mennyi mandátumot fog szerezni az április 3-ára tervezett választásokon?
Magától értetődik, hogy a miniszteri biztos a főnöke, Orbán Viktor politikáját hirdeti, aminek a lényege, hogy „Szerbia minél előbb az Európai Unió teljes jogú tagja legyen”. Ez is csak erősíti az állítást, miszerint a magyar hatalmi politikusok, sajnos, nem ismerik a szerbiai állapotokat. Az ország pedig jelenleg nagyon mesze áll (és egyre távolodik) az uniós tagfelvételi követelmények teljesítésétől, ideérve az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, védelmét is! Mások szerint, Szerbia az aktuális haladó-szocialista-véemeszes irányítással, már-már a polgárháború szélére sodródott.
A demokrácia hiányát és az intézmények működésképtelenségét már az Európai Parlamentben is felismerték. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság (EB) legutóbbi (2021. október 19-ei – B.A.) Szerbiáról szóló jelentése kompromittált, és hogy Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos „téves ember téves helyen”. A hivatásos politikusoknak nem csak ismerni, de figyelembe is kellene venni a történéseket és a tényeket!
A tudósításokból az sem tűnik ki, hogy Szili Katalint különösebben érdekelte volna, hogy „a nagybecskereki magyarságot milyen kérdések foglalkoztatják, hogy milyen a jövőképük, hogyan képzelik el a magyar közösség megmaradását ezen a tájon”. Ezek a kérdések továbbra is megválaszolatlanok!
A Klemm József újságíró (Székelykeve, 1954), a Találkozások az Úri utcában egyik ölet gazdája, aki sehogy nem akar nyugdíjba vonulni (akárcsak Pásztor István, Kern Imre, Ökrész Rozália, stb.), feladni a VRTV bizonyára nem kevés fizetéssel járó vezérigazgató-helyettesi tisztségét. Egy véemeszes happeningnek tűnő estet szervezett a jobb sorsra érdemes, egyre fogyatkozó nagybecskereki magyaroknak, amelyen – a VRTV december 4-ei esti híradójának képsora alapján – jelen volt Kovács Elvira, a párt alelnöke, a szerb parlament alelnöke, a „legdrágább” szerbiai képviselője” is.
Ennek az ellenkezője csak akkor lesz (el)hihető, ha a következő találkozásra Klemm meghívja a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség és/vagy a Magyar Mozgalom, illetve együttesen mindkét szervezet képviselőjét, hogy ők is elmondják, hogyan látják az itteni magyarság helyzetét!
Következő cikk: A rebellis Csubela Ferenc
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája
Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni. Erre felálltam és >
Nyilas Mihály bálozik
Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >