Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Évtizedes előrelépés”?
Bozóki Antal
A Magyar Szó Kovács olyan tevékenységéről számol be, olyan mondatokat idéz tőle, amit valójában a magyar külügyminiszter mondott. Amire aztán Kovács még rá is mutatott – a külügyminiszternek! Végül, az írásból azt sem tudtuk meg, Kovácsnak a Covid–19-járvány témakörében készült jelentése vajon mit is tartalmaz? Fényezzük a VMSZ-t és Kovács Elvirát? Nesze neked tárgyilagos újságírás! Bozóki Antal:
Június 15.
„Évtizedes előrelépés”?
Kairat Abdrakhmanovval, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosával folytatott megbeszélést Újvidéken Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke.
– Kétségbe vonhatatlan az az évtizedes előrelépés, amelyet Szerbia elkönyvelhetett ezeknek a jogoknak az előbbre vitele tekintetében – állapította meg Pásztor.
A házelnök ismertette a vonatkozó törvényeket, azokat az előírásokat, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi közösségek identitásmegőrzését, beszámolt a nemzeti tanácsok működésének szerepéről is a művelődés, oktatás, nyelv- és íráshasználat területén. Pásztor elégedetten szólt az EBESZ e szervével való együttműködésről is, mint mondta, a tartományi szervek és a kisebbségügyi főbiztosság sikeres kooperációt valósított meg az elmúlt években.
A találkozót követően tett Facebook-bejegyzésében Pásztor kifejtette, „ma is bebizonyosodott, a jogalkotásban, jogérvényesítésben, a bizalom építésben elért eredményeink tiszteletet parancsolóak, folyamatos nemzetközi érdeklődés tárgyát képezik”.
Az EBESZ új, egyébként kazahsztáni származású főbiztosa, szerbiai látogatásával kezdte meg június 14-én az első körútját, amikor Nikola Selaković külügyminiszterrel találkozott Belgrádban.
Selaković meggyőződésének adott hangot, hogy a szerbiai nemzeti kisebbségi jogvédelmi törvény a régió legkorszerűbb jogszabályának számít, a meghatározott normák betartása érdekében alakult meg az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium. Szerbia a békén és a stabilitáson alapuló regionális politika elhivatott követője, s azt szeretné, ha a környező országokban élő szerbség helyzete is olyan lenne, mint az itt élő kisebbségek helyzete, tette hozzá a miniszter. Arra kérte Abdrahmanovot, tegyen meg mandátuma alatt mindent ennek a célnak az elérése érdekében.
Kairat Abdrahmanovról (1964, Zharkent), az EBESZ sorrendben hatodik kisebbségi főbiztosáról nemigazán hallottunk. A szervezet honlapján található életrajzi adatok szerint, a képzettsége szerint történész. Országa külügyminisztériumában töltött be 1993-tól több „kulcsfontosságú tisztséget”, majd nagykövet lett Ausztriában (2007-2008 és 2011-2013 között). Kazahsztán külügyminisztere (2016-2018) és állandó képviselője volt az ENSZ-ben (2013-2016). Mielőtt 2020. december 4-én elfoglalta jelenlegi tisztségét, Svédországban és Dániában volt országa nagykövete.
Ezek az adatok arra utalnak, hogy az új főbiztos hivatásos, vagyis karrierdiplomata. Azt viszont nem tudni, hogy ebben mennyi idő és hely jutott az emberi és a nemzeti kisebbségi ügyeknek, jogoknak. Mennyire ismeri az egyes tagországokban a nemzeti kisebbségek helyzetét?
Abdrahmanov valójában tisztelgő, ismerkedő/bemutatkozó látogatást tett Szerbiában, mint az EBESZ egyik tagországában. Óvatos diplomataként, „örömét fejezte ki vajdasági látogatása kapcsán, s megjegyezte, a jó gyakorlat (nem azt mondta, hogy a szerbiai! – B. A.) népszerűsítése továbbra is kiemelkedő feladata lesz ennek a nemzetközi szervezetnek”. Diplomataként fogalmazott ugyancsak, amikor azt mondta, hogy „a vajdasági többetnikumú közeg felismerhető, sajátságos egész Európában”.
A nemzetközi szervezetek és intézmények vezetőinek látogatásaival az a probléma, hogy általában, mint ebben az esetben is, csak vezető, állami tisztséget betöltő személyekkel találkoznak, akiktől aztán egyoldalúan és többnyire részrehajlóan tájékozódnak.
Selaković és Pásztor is, természetesen, a legjobbakat és legszebbeket mondta a nemzeti kisebbségek helyzetéről, hiszen ez személyes érdekük is és az általuk betöltött tisztség is ez követeli tőlük. Még az „évtizedes” periódus is megegyezik Pásztor elnökösködésével!
Egyiknek sem jutott eszébe, hogy megjegyezze: Van itt azonban még elég sok tennivaló!
Az ilyen látogatások alapján nem igazán lehet valós képet alkotni a beszélgetés tárgyát képező témá(k)ról. Ahhoz, hogy az új főbiztos résztelesebben és tárgyilagosabban megismerkedjen a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek helyzetével, találkoznia kellett volna azoknak a (független) intézményeknek a vezetőivel és a civil szervezetek képviselőivel is, akik a nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos kutatásokat és felméréseket végzik és figyelemmel kísérik a jogszabályok alkalmazást, de az ellenzéki politikusokkal is.
Június 22.
A Covid–19 és a nemzeti kisebbségi „kihívások”
Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) ülésén ismertették Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség szerb köztársasági parlamenti képviselőjének, parlamenti frakcióvezető-helyettesének, a VMSZ nemzeti kisebbségi ügyekért (is) felelős alelnökének, „a legdrágább szerbiai képviselőnek”, stb., „a Covid–19-járvány okozta társadalmi-gazdasági válság leküzdése témakörben készült jelentését, amelyet már korábban az ETPK Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottsága elfogadott”.
– Ezt követően a szerbiai küldöttség tárgyalt Marija Burić Perčinovićtyal, az Európa Tanács (ET) főtitkárával. Kovács kérdést intézett a kisebbségi jogok védelme terén az Európa Tanács által megfogalmazott standardok megőrzésével kapcsolatban – áll a szerbiai képviselőház sajtószolgálatának közleményében.
Kovács Elvira a közösségi oldalán ismertette, hogy az ETPK ülésén Strasbourgan rámutatott, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét számos kihívás veszélyezteti Európában, ezért a kisebbségi jogok megvalósítása és tiszteletben tartása kiemelt fontosságú a magyar elnökség számára az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában. Rámutatott, többek között erről is beszélt Szijjártó Péterrel, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével a Strasbourgban tett látogatása során – írja a VMSZ Hivatalos Lapja a Magyar Szó.
Ebből a szövegből arra a következtetésre lehet jutni, hogy az ETPK ülésén Kovács Elvira mutatott rá, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét számos kihívás veszélyezteti Európában”, és hogy a VMSZ képviselője „erről is beszélt Szijjártó Péterrel, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével”.
Hogyan sikerült Kovácsnak összefüggést találni a Covid–19-járvány és a nemzeti kisebbségi jogokkal kapcsolatos „kihívások” között?
A válasz Kovács internetes bejegyzésében van, amely eredetiben így hangzik: „A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét számos kihívás veszélyezteti Európában, ezért a kisebbségi jogok megvalósítása és tiszteletben tartása kiemelt fontosságú a magyar elnökség számára az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában. Többek között erről is beszélt a tegnapi napon Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Strasbourgban tett látogatása során.”
Ebből a szövegből világos, hogy Kovács valójában Szijjártó Péter felszólalásából idézett, amit aztán a Magyar Szó túlbuzgó újságírója neki tulajdonított. Miért volt erre szükség?
Egyébként a magyar külügyminiszter sem mondott valami „eget rengetően” új dolgot. A nagy általánossággal fogalmazott mondatát el lehet mondani bárhol és bármikor. Persze hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét számos kihívás veszélyezteti Európában”. De melyek azok jelenleg? Találjuk ki? Még a cikkíró is (az alcímben) csodálkozva teszi fel a kérdést: „Veszélyben a kisebbségi jogok Európában?” Szerbiában ezeket nem veszélyezteti semmi?
Ami pedig Kovácsnak az ET főtitkárához intézett kérdését illeti – a bejegyzése szerint –, az így szólt: „Vajon hogyan lehetne biztosítani a tagállamok tartózkodását a már elért Európa Tanács standardok visszavonásától a kisebbségi jogok védelme terén, és – ahol szükséges – az átfogó jogszabályi keretek elfogadását biztosítani”?
A megválaszolásához elsősorban tudni kellene, hogy mely tagállamokra gondolt Kovács és melyik/milyen „standardok visszavonására” került sor az utóbbi időben „a kisebbségi jogok védelme terén”? Erről Kovács, de még a cikkíró sem tett említést! Ezt is találgassuk?
Hasznos lenne Kovácsnak, ha már nemzeti kisebbségi ügyekkel is foglalkozik, megismerkedni a nemzetközi közjog néhány alapszabályával. Például a pacta sunt servanda elvvel, miszerint „a megállapodásokat teljesíteni kell”. Ez azt is jelenti, hogy az egyes egyezményekbe foglalt „nemzetközi standardokat” (a nemzeti kisebbségi jogok védelme területén is) nem lehet csak úgy „visszavonni”. Ezekben arra (is) – a legtöbb esetben – bonyolult eljárás van előlátva.
„Az átfogó jogszabályi keretek elfogadását” az Európa Tanácsban is csak a tagállamok beleegyezésével lehet „biztosítani”. Ugyancsak a nemzetközi jog szabályaival összhangban.
Kovács Elvira, tehát, Strasbourgban egyrészt Szijjártó Péter felszólalását idézete, amit aztán a pártlap neki tulajdonított, másrészt pedig olyan kérdést intézett a Horvátországot képviselő Marija Burić Perčinovićhoz, az ET főtitkárához, aminek éppen semmi köze nincsen a délvidéki/vajdasági Magyar közösség jogérvényesítéséhez! Ezért felesleges volt Strasbourgba utazni! Vagy fontos volt a napidíj?
A Magyar Szó Kovács olyan tevékenységéről számol be, olyan mondatokat idéz tőle, amit valójában a magyar külügyminiszter mondott. Amire aztán Kovács még rá is mutatott – a külügyminiszternek! Végül, az írásból azt sem tudtuk meg, Kovácsnak a Covid–19-járvány témakörében készült jelentése vajon mit is tartalmaz?
Fényezzük a VMSZ-t és Kovács Elvirát? Nesze neked tárgyilagos újságírás!
Következő cikk: Egy füstbe ment szélsőjobboldali terv
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >