2025. április 5. szombat
Ma Vince, Irén, Teodóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Offenzív kisebbségi stratégiára van szükség

Végel László
Végel László
Offenzív kisebbségi stratégiára van szükség
Eörsi Istvánnal. A háttérben Kardos Julianna

A kisebbség nem maradhat csak egyféle anyaországi zárvány vagy megtűrt közösség az nemzetállam kebelén, hanem a többségi kultúrák iránti nyitottságával visszahat rájuk. Ezek szerint a nemzeti kisebbségek európaizálnák az államnemzeti kultúrákat. A kishitűség helyett önbizalom, a szigetszerűség, a gettósodás helyett aktivizmus, a menekülés helyett versenyképesség, a hagyományba való bezárkózás helyett felkészülés a jövőre, a védekezés helyett kezdeményezés. Végel László:

2021. május 26., szerda

Eörsi Időm Gombrowiczcsal című naplókötetében jelent meg Eörsi rólam szóló bejegyzése arról az esszémről, amelyben 27 évvel ezelőtt a nyolcvanas években az új kisebbségtudatról írtam, amelyet a napokban megtartott akadémiai előadásomban felelevenítettem. A „magunk revíziójára” gondoltam, ahogy Makkai Sándor erdélyi püspök mondta volt. Az Eörsi által kommentált esszém könyv formájában 1992-ben jelent meg szerbül, majd nyolc évre rá, 2000-ben végre magyarul is napvilágot látott. Pompás eszmefuttatás, írja róla Eörsi, és elismeri, hogy az ébredező „demokratikus” kelet-közép-európai nacionalizmus veszélyezteti a rohamosan fogyatkozó nemzeti kisebbségeket. A népszámlálási adatok kérlelhetetlenek. A jelenség azóta drámai méreteket öltött. Az öntömjénező kisebbségi vezetők és pártok nem néznek szembe a tényekkel, nem kedvelik a „magunk revízióját”, mert azt gondolják ez csorbát ejtene a tekintélyükön. Lehet, hogy a vajdasági püspökök ugyanúgy éreznek, mint Makkai püspök úr, de jobbnak látják hallgatni. Aztán egy szép napon kiürülnek a templomok. Többször is kétségbeesetten közbe szóltam és javasoltam a rendszerváltás utáni identitásvédelmi stratégia módosítását, nem elegendő a régi pártállami reflex, végső ideje tudásalapú, versenyképes kisebbségi közösségben gondolkodni, amiért a pártkatonák többször is durván kioktattak. Ám nem csak erre a kérdésre tér ki Eörsi. Már akkor, vagyis 1992 előtt felvetettem a kérdést, hogy a rugalmas identitású kisebbség komplex tudástőkéjével vállalhatná, hogy a kelet-közép-európai társadalmak idegrendszere legyen, ugyanúgy, miként a zsidók voltak a náci zsidóirtás előtt. Nem a közkedvelt híd-szerepre gondolok, hiszen a zsidók sosem képeztek hidat. Egyébként is rémülten gondolok a kisebbségnek szánt híd szerepre, elképzelem, amint a hátamon -néhány ügyeskedő közvetítő közreműködésével - barátkoznak egymással a budapesti és a belgrádi nemzeti reprezentánsok, én meg nyögdicsélek a súlyuk alatt. Nem ilyen, hanem proaktív szerepre gondolok, amellyel autonóm és aktív szerepet vállalva mind az államnemzet, mind az anyaország kultúrájára hatással vannak. A zsidók lélekszámának drámai csökkenése alaposan megtépázta a zsidók képezte összekötőszövetet, baljós vákuum maradt utánuk. Ugyanezt a gondolatot ismételtem meg éppen a napokban a budapesti Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián megtartott előadásomban (Posztjugoszláv irodalmi identitáskaleidoszkóp – zsidó és kisebbségi identitás). Eörsi az Időm Gombrowiczcsal-ban 1994-ben figyelmeztetett: ahhoz, hogy „sok kisebbség egymásba oltsa a különféle nemzeti kultúrákat, demokratikus beidegződések kellenének, széleskörű, érzelmekkel átitatott tudás, amely hirdeti is, hogy a kisebbség nem akadály, hanem ösztönző erő”. Eörsi jól érti, mire gondoltam. A régi defenzív stratégia helyett az offenzív stratégia szükséges. A kisebbség nem maradhat csak egyféle anyaországi zárvány vagy megtűrt közösség az nemzetállam kebelén, hanem a többségi kultúrák iránti nyitottságával visszahat rájuk. Ezek szerint a nemzeti kisebbségek európaizálnák az államnemzeti kultúrákat. A kishitűség helyett önbizalom, a szigetszerűség, a gettósodás helyett aktivizmus, a menekülés helyett versenyképesség, a hagyományba való bezárkózás helyett felkészülés a jövőre, a védekezés helyett kezdeményezés.

 

2021. június 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI

Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >

Tovább

„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"

Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >

Tovább

SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!

Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >

Tovább

A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata

Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >

Tovább

Pásztor Bálint valljon színt!

A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >

Tovább

A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA

Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >

Tovább

Viszlát Ottó! Találkozunk!

1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >

Tovább

Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája

Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni.  Erre felálltam és >

Tovább

Nyilas Mihály bálozik

Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >

Tovább

KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN

Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >

Tovább

Szolidaritás és katarzis?

A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >

Tovább

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Tovább