2021. augusztus 5. csütörtök
Ma Krisztina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Mennyire áll a sarkára von der Leyen?

Mennyire áll a sarkára von der Leyen?

Itt már a hangsúly a jogállami mechanizmuson van, miután a héten elkészült az alkalmazás kézikönyvének tervezete. Abból az derül ki, hogy Brüsszel pontosan tudja: Orbán famíliája és baráti köre teletömte a zsebét uniós pénzekkel. A nyílt konfrontáció őszre várható, miután valóságos csoda volna, ha Magyarország kimaradna azok közül, akik ellen elsőként vetik be a demokratikus normák védelmét szolgáló rendszert. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Presse

 

Egészen példátlan módon, az újságírók győzték meg az igazságügyi biztost és személyesen von der Leyent, hogy nem hagyhatják szó nélkül a magyar homofób jogszabályt. Az úgy volt, hogy két napja a Bizottság szóvivője a brüsszeli sajtótájékoztatón egyetlen szóval sem említette a vadonatúj magyar jogszabályt, noha az – igen veszedelmes módon – egyenlőségjelet tesz a melegség, illetve a pedofília közé.

A tudósítók azonban nem hagyták annyiban és csaknem fél órán keresztül olvasták Wiegand fejére, hogy ilyet nem lehet csinálni. Az próbált kibújni a szorításból, és a végén csak annyit tudott kinyögni, hogy Brüsszel utánajár a dolognak. Ám a testület tagjai minden bizonnyal élőben figyelték a fejleményeket  színfalak mögül és a hangulat láttán rájöttek, hogy lépniük kell. Így előbb az igazságügyi biztos, vagy von der Leyen is Twitter-üzenetben ítélte el a magyar Országgyűlés határozatát.

Orbán ezen persze felháborodott, így elengedte a láncról Kovács Zoltánt, aki a maga módján igyekezett jobb belátásra bírni a testület elnökét. Brüsszeli magyar körök szerint a kirohanást az magyarázza, hogy a kormányfő a túlélésért harcol, ezért igyekszik éket verni az ellenzék soraiba, és ez sikerült is, hiszen a Jobbik vele együtt szavazott.

Ám az EU-val aligha kerülheti el az újabb összecsapást, bár majd meglátjuk, mennyire áll a sarkára von der Leyen. De itt már a hangsúly a jogállami mechanizmuson van, miután a héten elkészült az alkalmazás kézikönyvének tervezete. Abból az derül ki, hogy Brüsszel pontosan tudja: Orbán famíliája és baráti köre teletömte a zsebét uniós pénzekkel. A nyílt konfrontáció őszre várható, miután valóságos csoda volna, ha Magyarország kimaradna azok közül, akik ellen elsőként vetik be a demokratikus normák védelmét szolgáló rendszert. 

 

Euractiv

 

Az ILGE, az európai homo- és transzfób incidenseket nyomon követő civil szervezet igazgatója arra szólítja fel az EU-t, hogy semmiképpen se nézze tétlenül az LMBT-ellenes magyar törvényt, mert saját hitelessége forog kockán. Evelyne Paradis szerint most komoly vizsga elé kerül az unió, mert nem egyszerűen az értékekről, hanem arról is szó van, hogy mit tesz azok érvényesüléséért. Hiszen az egyik tagállam éppen lekoppintja a korábbi, orosz szabályozást, szembemegy az uniós joggal, megsérti a nemzetközi emberi jogokat, benne a közösség alapjogi chartájával.

Az európai vezetőknek meg kell mutatniuk: vannak annyira tökösek, hogy ne hagyják annyiban. Hiszen a szavahihetőségét kockáztatja olyan kulcskérdésekben, mint az egyenlőség és az emberi jogok. Ha nem lép, egyfelől az EU polgárai kérdezhetik, hogy milyen értékközösség az, ahol ilyen törvények láthatnak napvilágot – minden következmény nélkül. Másfelől miként tudna a szervezet ezek után példát mutatni a világban?

Ha valamikor, akkor ezúttal jött el igazán az ideje, hogy Brüsszel bevesse az eszközeit, a kötelezettségszegési eljárástól a pénzügyi eszközök megvonásáig. Értésre kell adnia, hogy egyetlen kormány sem sértheti meg büntetlenül az emberi jogokat. Egyértelművé kell tenni, hogy az EU nem nézi el, még egy miniszterelnöknek sem, ha az próbálja megosztani a társadalmat és egyeseket másodrendű polgárokká igyekszik lefokozni.

Itt azonban a tagállamok felelőssége is felmerül, nem bújhatnak a Bizottság mögé. Támogatniuk kell, hogy büntessék meg Magyarországot. Hiszen kiderült, mennyire sokat hozhat bizonyos politikai konyhára, ha ellenséget kreálnak az LMBT-emberekből. Fontos pontokat lehet vele szerezni az ellenzékkel szemben, és mozgósítja a saját híveket. Ennek azonban megálljt kell parancsolni. Mivel szó szerint emberéletek múlhatnak rajta. Úgy hogy  vizsgázik az unió, meg kell mutatnia, hogy a polgárok fontosabbak számára, mint a politika.

 

Die Welt

 

A jobboldali lap úgy látja, hogy az új törvénnyel Orbán Viktor a liberális társadalmak ellen kelti a hangulatot. És senki se dőljön be annak az állításának, hogy itt gyerekek védelme forog kockán a pedofilokkal szemben, mert az dicséretes volna, csak éppen nem igaz. Sőt, az ellenkezőjéről van szó. Magyarországon tabunak számít a gyerekek molesztálása a családon belül vagy a baráti körben. A katolikus egyház pedig azt állítja, hogy náluk ilyesfajta gondok egyáltalán nincsenek. A kormány viszont alkotmánymódosítással és új jogszabállyal táplálja azt a rég megcáfolt előítéletet, miszerint a melegek veszélyt jelentenek a kiskorúakra nézve.

Amikor a teológus, Perintfalvi Rita nemrégiben könyvben mutatta ki, hogy bizony, előfordultak ilyen incidensek az egyházban, a Püspöki Konferencia elnöke, Veres András azt bizonygatta, hogy a magyar ember és kultúra gyerek- és családbarát, ezért magyar földön nem jellemzőek az ilyen esetek. Azok okát Nyugat-Európában, a liberalizmusban és a liberális emberképben kell keresni.

Pont ezt mondja a kormány is. Azt igyekszik beadni a szülőknek, hogy az országot liberális pedofilok hada fenyegeti, amely csak arra vár, hogy lányokat csináljon a fiúkból és fordítva, hogy azután rájuk másszon. A gyerekvédelem a hivatkozási alap, hogy LMBT-ellenes legyen hangulat, a közvélemény elforduljon a nyugati liberális társadalomtól. A hivatalos propaganda (Kovács Zoltán) azt mennydörgi: nem kérünk bocsánatot, amiért igyekszünk megóvni az utódainkat.

Ezért tényleg nem is kellene mentegetőzni, ám az erőszakos nemi incidensek nem ott szaporodnak el, ahol nyílt vita folyik a nemiségről, hanem ott, ahogy dohos tabuk uralkodnak, a korlátozó erkölcstelenséggel és az öntelt műveletlenséggel együtt. Az Orbán-kabinet most pont ezt teszi meg normának.

 

Variety

 

Lehet, hogy Orbán Viktor onnan kap nagy kokit az LMBT-ellenes törvény miatt, ahonnan egyáltalán nem várja: nagy amerikai filmstúdiók kivonulhatnak Magyarországról, mert nekik tekintettel kell lenniük saját közvéleményükre, és a tengerentúli példák azt mutatják, hogy következményekkel járt, amikor egyes USA-tagállamok szűkíteni próbálták a nemi kisebbségek jogait.

Úgy hogy most nagy veszély leselkedik a magyar filmgyártásra, amely két éve 565 millió dollárt könyvelhetett el külföldi bérmunkákból. Az ágazat illetékesei egyelőre nem kívánnak foglalkozni a várható következményekkel, de a Warner Média máris közölte, hogy nem tűri el a homofóbiát, az előítéletet és a hátrányos megkülönböztetést. A Sony és az Amazon egyelőre nem nyilatkozott. A Netflix e pillanatban nem kívánt állást foglalni, de leállt a gyártással Törökországban, amikor az állam ki akarta venni az egyik sorozatból az egyik meleg karaktert.

A lap emlékeztet arra, hogy az RTL Magyarország, az HBO és sok más magyarországi forgalmazó szintén elítélte az új jogszabályt. Káel Csaba, a filmügyi biztos ugyanakkor azt a mantrát ismételgette, hogy meg kell védeni a gyerekeket, és bízik abban, hogy a szakmai szempontok, a felkészült szakemberek, a jó infrastrukturális adottságok és az adókedvezmények többet számítanak, mint a politika.

 

Politico

 

Békülékeny hangot ütött meg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a német uniópártok kancellárjelöltje. Laschet egy brüsszeli interjúban úgy fogalmazott a jogállami vita kapcsán, hogy az EU-nak jeleznie kell: nem kezel le egyetlen tagországot sem, hiszen a korábbi Varsói Szerződés tagjai erre igen érzékenyek, miután esetükben a szabadság összekapcsolódott a nemzeti függetlenséggel.

Jelezte ugyanakkor, hogy az uniónak ragaszkodnia kell a demokratikus elvekhez, mert a közösségi jog minden kormányt kötelez, beleértve a magyar és a lengyel vezetést is. Ám meg kell találni a módját, hogy a Nyugat megértse ezeket az országokat, ideértve történelmüket. El kell érni továbbá, hogy az eddigiekhez képest ismét jobban bekapcsolódjanak az európai folyamatokba.

Ám egyúttal elképzelhetőnek nevezte, hogy a külpolitikában áttérjenek a többségi döntéshozatal elvére. Továbbá, hogy módosítsák az alapszerződéseket, arccal a több Európa felé. Mert az EU-nak nagyobb jogkörhöz kell jutnia a nemzetközi terrorizmus, illetve bűnözés ellen. Úgy fogalmazott, hogy új lendületre van szükség a járvány után.

Önmagáról azt mondta, hogy politikai stílusa ötvözi Merkel józanságát és Macron európai reformszenvedélyét. Hozzátette, hogy miután Aachen a szűkebb hazája, földrajzilag közelebb van Párizshoz, mint Berlinhez. De ezzel együtt úgy gondolja, hogy a gazdasági mentőcsomag egyszeri alkalom, nem lehet rendszert csinálni a közös eladósodásból.

 

Spiegel

 

A szlovén miniszterelnök, aki éppen két hét múlva átveszi az EU soros elnöki teendőit,  nagyon szeretne olyan lenni, mint Orbán. Próbálja megzabolázni a bíróságokat, a sajtót, az állami szerveket, mérgezi a politikai légkört. Úgy hogy válaszul a minap a négy legfontosabb ellenőrző testület (a Számvevőszék, az Adatvédelmi Hatóság, a polgárjogokért, illetve a korrupció elleni harcért felelős hivatal) elnökei Európában egészen példátlan nyilatkozatban  figyelmeztettek arra, hogy a hatalom, és az oldalán álló média, illetve közösségi portálok részéről sorozatos és összehangolt támadások érnek állami intézményeket, amely dolga éppen az, hogy a kormány körmére nézzenek.

Aggasztó állapotokat talált tényfeltáró körútja során a német zöldek 3 képviselője., akik úgy látják, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint ahogy azt általában nyugaton gondolják. Merthogy Jansa, aki bevallottan az illiberális demokrácia híve, magyar mintára tekintélyuralmi rendszert igyekszik meghonosítani. És ez csak még veszélyesebb teszi a dolgot.   

Orbánhoz hasonlóan először ő is a sajtót vette elő. A közmédia vezetését lecserélte, a távirati iroda támogatását megkurtította. Ezzel párhuzamosan magyar befektetők révén próbál kormánybarát sajtóbirodalmat kiépíteni. Az igazságszolgáltatás függetlenségét nem sokra tartja. Ezek után Brüsszelben sokan kérdezik, miként képviselheti az EU-t egy olyan ország, amely ekkorát bemosott a jogállami elveknek. Attól félnek, hogy Jansa a következő félévben az unió ellen mozgósítja híveit.

Még az is lehet, hogy kilép a Néppártból, hogy csatlakozzon a magyar és olasz euroszkeptikusokhoz. Azaz nem kizárt, hogy éppen egy új Orbán növi ki magát. Ám ennek ellentmond, hogy kisebbségben van, és sűrűn kell bizalmatlansági indítvánnyal szembenéznie. Csak azért uralkodhat, mert az ellenzék megosztott. De az sem volna jobb, ha utóbbi kerülne a kormányrúdhoz, hiszen alatta teljesen leálltak a reformok, viszont neki is köszönhető az általános korrupció, az uniós pénzek lenyúlása.

 

Le Monde

 

Lehet, hogy a járvány véget vet a szociális és költségvetési dömpingnek az unióban. A minimálbérek a legtöbb tagállamban nőnek, főként a keleti részen folytatódik a „felzárkózás”, ideértve Magyarországot. A nacionalista Orbán Viktor azt ígérte a minap, hogy több szakaszban ugyan, de 167 ezerről 200 ezer forintra megy fel a legalacsonyabb bér. Ez csaknem 20 %-os növekedést jelentene, amihez társulna viszont ellentételként a vállalati adó csökkentése.

Természetesen a bejelentést kizárólag a választás magyarázza, a magyar minimálbér utána is a legalacsonyabbak közé tartozna Európában, csak a bolgár és a román szintet múlná felül. A lépés ugyanakkor bizonyos fokig ellentmond annak, hogy a földrész keleti felének egy része nem szeretné, ha a költségvetési és szociális feltételeket tekintve közelítene a Nyugathoz. Hiszen a munka alacsony járulékos kiadásai, vagyis az olcsó munkaerő folytán külföldi beruházásokat tud magához vonzani.

Csakhogy a modell beleütközik saját korlátjaiba. Hiszen az áhított jólét mindenképpen együtt jár a magasabb jövedelmekkel. Orbán a PiS-t utánozza, amikor pótlólagos juttatásokat helyez kilátásba az embereknek. De az ilyen intézkedések persze messze nem pótolják a jóléti állam megteremtését, és mindenképpen van bennük egy konzervatív, tekintélyelvű elem Ezzel együtt lassan, de biztosan halad a Kelet felzárkózása.

 

FT 

 

A kommentár úgy látja Biden európai útja után, hogy Amerika visszaveszi vezető helyét a világban, de ismét beköszönt a nagyhatalmi versengés és országcsoportok állnak majd szemben egymással. Azaz véget ér a liberális internacionalizmus, noha a globális függőségi viszonyok jottányit sem változnak. Elég csak a Covid-19-re vagy az éghajlatváltozásra gondolni. Ám a nemzetek erőtlensége nem képes lefékezni a nacionalizmus erősödését. És a gyengébb országoknak el kell dönteniük, hogy melyik nagyhatalom: az USA vagy Kína mellé állnak-e.

A felbátorodott, felemelkedő Peking és a bosszús, ám hanyatló Moszkva nem hajlandó elfogadni egy olyan nemzetközi rendet, amely szerintük a nyugat uralmának tartósítását célozza. Hszi azt szeretné, ha Kína nagy játékos lenne. Putyin azon van, hogy visszaszerezze befolyását a volt szovjet övezetben. A következmény az, hogy a nemzetközi szabályok helyébe rivalizáló csoportok lépnek.

Egyes nemzetek a partvonalról fogják nézni a fejleményeket. Mások próbálják fenntartani a különleges gazdasági viszonyt Kínával, de közben az amerikai védőpajzs alá bújnak. Szokás azt mondani manapság, hogy az autokraták előnyben vannak. Az persze igaz, hogy hazai ellenzék híján Peking és Moszkva jóformán mindent büntetlenül megtehet.

De ha szövetségek állnak egymással szemben, akkor az a Nyugat javára szól. Ezért próbálta Biden most mozgósítani a partnereket, miután összecsapás készül Kínával. Putyin tüske a köröm alatt, a rendszerszintű veszélyt Peking jelenti. Persze a transz-atlanti együttműködésben fennmaradnak a feszültségek. A franciák mindig is gyanakodva fogják nézni az amerikai szándékokat. Merkel kiszolgálja az ország gazdasági érdekeit, ebben demokratikus elkötelezettsége sem akadályozhatja meg.

Ám Kína agresszív nyomulása folytán Európa lassan számot vet azzal, hogy kényelmetlen stratégia valóság formálódik.  Washington szerint a felismerés folyamata lehetne gyorsabb is, de Biden nyugodtan gondolhatja úgy, hogy érdemes volt ellátogatnia az öreg földrészre.

 

2021. június 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A normális oldal

A „normális oldal” pedig immár a norvégokban is ellenséget és sorosistákat lát. Ők mint a transzmissziós >

Tovább

2022-ben Szerbia is választ, de az ellenzék még mindig nem tudja, induljon-e

A 2020-as választásokat bojkottálta az ellenzék nagyrésze, a teljesen a kormánypárt által uralt parlament egyszínűsége és >

Tovább

Orbán után epedeznek az amerikai konzervatívok

A Washington Post egyik vezető elemzője állítja ezt, miután a héten Budapestről megy a konzervatív amerikai >

Tovább

A 77 milliárd

Így aztán ha nem az egész országot kifosztó és azt önmaguk között leosztó maffiózók ellenőrzik a >

Tovább

Tucker és Viktor

Mindkét érintett fontosnak tartja az egykori Karmelita Kolostorban lezajlott találkozót. Orbán azt hiszi, hogy jól jön >

Tovább

Kilép-e Magyarország az unióból?

A Bloomberg hírügynökség sokatmondónak tartja Magyarország uniós tagsága ügyében, amit Varga Mihály mondott az ATV-nek, hogy >

Tovább

Az Orbán-kormány egy cinikus hatalmi gépezet

Karácsony Gergely számára akkor telt be a pohár az Orbán-kormánnyal szemben, amikor az a járvány kellős >

Tovább

Majdan: menekültek a visszatoloncolásról

A tudósító felkereste szerb földön a mindössze pár száz lakosú Majdan községet, ahol kb. 200 idegen >

Tovább

Vettel és Hamilton, a száguldó jótét lelkek

Hogy persze a Forma-1 fórum lett olyanok számára, akik javítanának az világon, az vitathatatlanul Hamilton érdeme. >

Tovább

A szivárvány színű Vettel

Sebastian Vettel olyan bukósisakot visel a Hungaroring hétvégi futamán, amelynek teljes felületére szivárvány színű matricát ragasztottak, >

Tovább

Mozgásba lendült a Balkán-útvonal

Burgenlandban van olyan nap, hogy 100 határsértőt is elfognak. Számuk az idén már az 5 ezer >

Tovább

A magyar homofób törvény tudatos provokáció

Várható volt, hogy az EU reagál rá, de a kormányfő meg akarja mutatni vele, hogy ő >

Tovább