2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Márai Sándor a „jobboldaliságról”

„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Magyar-roma nyelvi rokonság

Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

A Radetzky-induló hiteles története

Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Jugoszlávia szétesett, de Andrić művei emlékeznek rá

Végel László
Végel László
Jugoszlávia szétesett, de Andrić művei emlékeznek rá

Tudom, hogy vele kapcsolatban a legtöbben a Híd a Drinánt vagy a Travniki krónikát emlegetik, a kritikusoknak és az irodalomtörténészeknek, bizonyára igazuk van, de hozzám mégis legközelebb az Omér pasa című posztumusz regénye áll. Az avantgárdot ki nem álló, a modern irodalmi áramlatoktól magát távol tartó boszniai élményektől rogyadozó író a század egyik legmodernebb regényét írta meg az identitás zűrzavaráról és tragédiájáról. Végel László:

2021. január 23., szombat

Aki elolvassa Michael Martens A világok lángnyelveiben című könyvét, rádöbben, hogy a Nobel-díjas Ivo Andrićnak nem volt nyugodt és harmonikus élete, bár az író rendkívül nagy erőfeszítéseket tett, hogy ezt a látszatot keltse. Félelmetes ellentétekkel és ellentmondásokkal viaskodott. A horvát családból származó boszniai szerb író hithű katolikus anyja Szarajevóban élt, de ismeretlen okok miatt Travnikban szülte meg az apa nélkül felnevelkedő gyermekét. A szegény családból származó Andrićról egy időre egy gazdag višegradi család gondoskodott. Szerencséje volt, később a királyi Jugoszlávia külügyminisztériumában is akadt jó szándékú pártfogója. Ifjúkorában gyűlölte az Osztrák-Magyar Monarchiát, csatlakozott a Mlada Bosna nevű szervezethez, amelynek sorából került ki Ferenc Ferdinand gyilkosa Gavrilo Princip. Andrić élete végéig kitartott amellett, hogy Gavrilo Princip jogosan sütötte el a fegyverét. Szarajevóból Zágrábba került, a horvát fővárossal azonban sehogyan sem volt megbékélve. Belgrádba menekült, ahol a külügyminisztériumban kapott állást. Európa számos városában (Graz, Trieszt, Róma, Madrid, Párizs) dolgozott a királyi Jugoszláviai konzulátusain, de sehol sem érezte jó magát, szüntelenül az áthelyezését kérelmezte. Egyedül krakkói egyetemi éveivel volt elégedett és a lengyelek iránti rokonszenvét élete végéig őrizte. Aztán a II. világháború előtt Berlinben volt nagykövet, akit ebben a minőségben még Hitler születésnapjának megünneplésére is meghívtak. Ezekről a napokról alig-alig írt. Hitler lerohanta Jugoszláviát, ő pedig visszatért Belgrádba. A legjelentősebb regényeit a háborús időkben írta, de a német megszállás alatt egyetlenegy sort sem közölt. Az író erősebb volt a diplomatánál. Félő volt, hogy a kommunista hatalomátvétel után bántódása esik, hiszen fiatalon az erősen antikommunista jugoszláv kormány minisztere a kommunizmust a fasizmussal egyenlítette ki. De nem! Ivo Andrićból Ivo elvtárs lett, belépett a Kommunista Szövetségbe, járta a gyárakat, agitált, a szocializmus építésére buzdított, dicsérte a Szovjetuniót, élete végén pedig a Nobel-díjas író Tito marsallt Nobel-békedíjra javasolta. Abban mindenki egyetértett, hogy soha senkinek nem ártott, de nem is segített. Nobel-díjasként a nemzetközi felhívások ellenére se írta alá az üldözött írók jugoszláviai védelmébe írt petíciókat. A visszahúzódó, mértéktartó, bölcs Ivo Andrićnak rendkívül drámai élete volt, ilyesmit még a regényekben is nehéz elképzelni. A XX. század gyermeke remekműveket hagyott maga után és nem nehéz feltételezni, hogy kalandos élete is szerepet játszott ebben. Egy biztos, volt egy álma: Jugoszlávia. Ehhez ragaszkodott egy életen át. Jugoszlávia szétesett, de Andrić művei emlékeznek rá.

Tudom, hogy vele kapcsolatban a legtöbben a Híd a Drinánt vagy a Travniki krónikát emlegetik, a kritikusoknak és az irodalomtörténészeknek, bizonyára igazuk van, de hozzám mégis legközelebb az Omér pasa című posztumusz regénye áll. Az avantgárdot ki nem álló, a modern irodalmi áramlatoktól magát távol tartó boszniai élményektől rogyadozó író a század egyik legmodernebb regényét írta meg az identitás zűrzavaráról és tragédiájáról.

 

2021. január 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Hátulról kapaszkodnának a szekérre

A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >

Tovább

A szörnyű egyoldalúság

Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA

Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >

Tovább

A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog

Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >

Tovább

VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!

A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább