Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Színjátszó logika
Tamás Gáspár Miklós
Boldogan támogatjuk a színiakadémiát, de miben? A vezetőinek teljesen kilátástalan egyezkedésében a szerintük is elfogadhatatlan, ellenséges, antidemokratikus, ősreakciós kuratóriummal vagy a diákság elutasító, következetes akcióiban? A diákság meg akarja tartani azokat a vezetőket, tanárokat, akik egészen mást csinálnak, mint a hallgatóik. Tamás Gáspár Miklós:
A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE, színiakadémia) autonómiájának széttiprása után gyönyörű és lelkesítő tiltakozás, ellenállás bontakozott ki. A színiakadémiai diákság, a többi egyetemek hallgatói, a maradék független sajtó, a magyar értelmiség határon innen és túl, a legjobb intézmények, a rokonszakmák képviselői bátor, ötletes és jó stílusú szolidaritási szövegeket tettek közzé, az egyetem szenátusa közösen lemondott, a diáktüntetések meghatók és szépek. A tiltakozást külföldön is nagy rokonszenv kíséri.
Mindenben támogatjuk a színiakadémiát.
Igen ám, de miben is?
Amikor a kormány eldöntötte, hogy alapítványi működési formába viszi át a színiakadémiát, akkor az SZFE vezetősége – bár bírálta ezt – nem tiltakozott, hanem neveket javasolt a kinevezendő kuratóriumba. Az Orbán-kormány pontosan azt tette válaszul, amit ilyen puha ellenféllel szemben tenni kell: az SZFE szenátusának javaslatait egyáltalán nem vette tekintetbe, és megvetőleg kinevezte az egyetem fölé az egyetem legádázabb ellenségeit.
Erre kitört a tiltakozás és az ellenállás. A bátor és okos diákifjúság lezárta az épületet, ahová nem engedi be a Vidnyánszky-féle kuratórium és a Nemcsák-féle fölügyelő bizottság tagjait, közölte, hogy nem ismeri el (persze pontatlan fogalmazással: „nem fogadja el”) a kuratóriumot és a fölügyelő bizottságot, a szenátus – mint említettem – lemondott.
Ez értelemszerűen azt jelentené – bár ezt világosan senki nem mondta ki – , hogy az SZFE követeli a kormánytól a sérelmes intézkedések visszavonását, a Vidnyánszky-féle kuratórium elejtését (kinevezésének törlését).
Fölmerült „értelmiségi körökben”, hogy javasoljuk az összes magyarországi színházaknak, lépjenek sztrájkba: addig ne legyenek Magyarországon színházi előadások, addig ne mutassanak be magyar filmeket, ameddig a Vidnyánszky-féle kuratórium a helyén van és ameddig nem állítják vissza hiánytalanul az SZFE szenátusának jogköreit.
Hiszen ilyesmi következnék abból, hogy „nem fogadják el” a kormány által önkényesen kinevezett kuratóriumot és fölügyelő bizottságot.
Erre azonban mit olvasunk?
Azt, hogy a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK) javaslatára a színiakadémia lemondott, de még hivatalban lévő szenátusa szeptember 8-án tárgyalóasztalhoz ül a Vidnyánszky-féle illegitim kuratóriummal, amelyet úgymond „nem fogad el”.
Ez azonban a Vidnyánszky-féle kuratórium elismerését és legitimálását jelenti. Az SZFE diáksága nem engedi be Vidnyánszkyt a színiakadémia épületébe, hát találkoznak vele az egyetem vezetői másutt. Hiába őrzik és szalagozzák be az épületet, ha megkerülik őket, és másutt kifejezetten az ellenkezőjét csinálják annak, amit közösen elhatároztak.
Az SZFE félig-meddig lemondott vezetősége nem értette meg, hogy az ő tárgyalópartnere nem Vidnyánszky Attila és csoportja, hanem a kormány, amelytől – bár csak homályos és közvetett módon – azt követeli, hogy Vidnyánszkyék kinevezését vonja vissza, hiszen a kuratóriumot nem tartja legitimnek, nem fogadja el, nem ismeri el.
Vagy mégis?
S az meg hogyan lehetséges, hogy a HÖOK szembehelyezkedik a színiakadémia hallgatói önkormányzatának állásfoglalásával? Az SZFE HÖK (vagyis a színiakadémiai diákság) nem fogadja el a Vidnyánszky-kuratóriumot, a diákok országos képviselete pedig az elutasított kuratóriumot az SZFE vezetőivel közös tárgyalóasztal mellé ülteti le? Az ilyesminek a neve: árulás.
De miért tárgyal a színiakadémia távozó vezetősége a számára (állítólag) nem létező kuratóriummal?
Rejtély.
Hiszen ha olyasvalakivel tárgyalok, akinek a tárgyalási fölhatalmazását (és egyáltalán: a legitimitását) nem ismerem el, akkor a tárgyaláson esetleg elért megegyezés nem érvényes – meg aztán az égvilágon semmi értelme nincs. Vagy pedig az elismerés megvonása nem volt őszinte.
Tehát mi a helyzet?
A diákság elutasítja a Vidnyánszky-féle kuratóriumot – vasárnap (szeptember 6-án) is tüntetni fog ellene – , a távozó szenátus viszont tárgyal vele.
Fölfigyelt valaki erre az ellentmondásra?
Eddig nem.
A Magyar Rektori Konferencia és a HÖOK „egyeztetésről” beszél. Hajlandó Vidnyánszky Attila visszavonni az SZFE vezetésének általa elrendelt, teljes jogfosztását? Azt mondja, hogy nem. Mit lehet itt összeegyeztetni? Semmit se.
Mivel nem tételezem föl, hogy a színiakadémia még működő szenátusa elárulta volna a tiltakozás és ellenállás ügyét, csak egy magyarázat kínálkozik: az egyetem vezetősége elmulasztott logikusan gondolkozni, és nem vette észre, hogy szembefordult az SZFE hallgatóival, akik a jelek szerint szintén nem vették (mostanáig) észre, hogy mi folyik.
Boldogan támogatjuk a színiakadémiát, de miben?
A vezetőinek teljesen kilátástalan egyezkedésében a szerintük is elfogadhatatlan, ellenséges, antidemokratikus, ősreakciós kuratóriummal vagy a diákság elutasító, következetes akcióiban? A diákság meg akarja tartani azokat a vezetőket, tanárokat, akik egészen mást csinálnak, mint a hallgatóik.
Egyezkednek, lemondanak, méltatlankodnak, szomorkodnak, távoznak.
Ellenállás és egyezkedés. A kompromisszum büszke elutasítása és békés elfogadása. Egyszerre.
Hazám, hazám, a mindenit.
(444.hu)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >