2024. november 22. péntek
Ma Cecília, Filemon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Szerbia „komoly késében van”

A vajdasági/délvidéki magyarok helyzetével nincs aki törődjön!

Az Európai Bizottság nem hivatalos csatlakozási jelentéséről

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A vajdasági/délvidéki magyarok helyzetével nincs aki törődjön!

Félő hogy közösségünk megoldatlan kérdései teljesen elsikkadnak/elvésznek/eltűnnek Szerbia további EU-csatlakozási tárgyalásai folyamán. A gyakorlatból (lásd Románia és Szlovákia példáját) viszont tudjuk, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a befejezése után az EU nem mutat majd érdeklődést a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése és számonkérése iránt. Már most fel kellene venni – párthovatartozástól függetlenül – a kapcsolatot magyar EP-képviselőkkel, hogy az EB következő féléves jelentésében a magyar közösség kérdései is érdemlegesen helyet kapjanak! Kérdés azonban, hogy képesek vagyunk-e még erre? Vagy már ez sem fontos? Bozóki Antal:

Júniusban az Európai Bizottság (EB) nem hivatalos dokumentum (non-paper) formájában közzétette féléves jelentését a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. (Igazságszolgáltatás és alapvetőjogok) és 24. (Igazság, szabadság, biztonság) fejezetével kapcsolatos féléves jelentését. A dokumentum valójában arról szól, hogyan érvényesül Szerbiában a jog uralma.

A non-paper  az emlékeztető (franciául aide-memoire, latinul pro memoria), a diplomáciai értekezés egyik sajátos írásos formája.  Általában a személyes tárgyalások során adja át a nagykövet vagy a beosztott diplomata a fogadó ország külügyminisztériumában, az általa elmondottak írásbeli, de formai kötöttségek nélküli rögzítése érdekében. A tárgyalópartnert mentesíti az alól, hogy jegyzetelje az elhangzott számokat, adatokat.

A non-paper a kibocsátó (ez esetben az EB) álláspontjait tartalmazza, amelyek célja, hogy „megkönnyítsék az esetleg megrekedt tárgyalásokon az előrelépést, anélkül, hogy megfogalmazói teljes mértékben elköteleznék magukat a benne foglalt javaslatok mellett”.

Az eredetiben húsz oldal terjedelmű jelentés most már a szerbiai Európai Integrációs Minisztérium honlapján is megtalálható. A dokumentum célja, hogy áttekintést adjon Szerbia fejlődéséről többnyire a 23. és 24. csatlakozási fejezettel kapcsolatban a 2019 novemberében készített non paper óta.

A dokumentum a bevezetőjén/összefoglalójában megállapítja, hogy Szerbia az utóbbi hat hónap alatt „számos téren jelentős eredményeket ért el, míg más területeken komoly késésben van”. – Szerbiának fel kell gyorsítania a reformokat az igazságszolgáltatás kulcsfontosságú területein, a korrupció, a sajtószabadság, a háborús bűnösökkel való eljárás és a szervezett bűnözés területén – állapította meg az EB.  

– Szerbia 2016 júniusában, a 23. és 24. csatlakozási fejezetek megnyitása előtti cselekvési terveket alkalmazza. Szerbia még mindig tart a cselekvési terveknek a módosítási folyamata, azokkal az intézkedésekkel, amelyek az EU-nak e két fejezettel kapcsolatos közös álláspontjainak teljesítéséből erednek – mutatott rá az EB.

A nemzeti közösségi jogok érvényesüléséről az EB emlékeztetőjében ez a bekezdés található:

„A nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezményről szóló negyedik véleményében az Európa Tanács Tanácsadó Bizottsága jelentős eltérést mutatott a nemzeti kisebbségek védelme területén Vajdaság Autonóm Tartományban és Szerbia más területein, javasolva, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság Autonóm Tartományon kívül fejleszteni kell. A Tanácsadó Bizottság ugyancsak hangoztatta annak szükségességét, hogy létre kell hozni az etnikumok közötti viszonyokkal kapcsolatos adatok begyűjtését és a viszonyok felélénkítéséhez szükséges fenntartható keretet, figyelembe véve, hogy szükséges a többségnek a nemzeti kisebbségek integrációjában és bekapcsolódásában való részvétele is. A Nemzeti Kisebbségi Alapot utólag növelték. Elkészült a leggyakoribb albán nevek katalógusa, hogy ezeket a neveket pontosan be lehessen írni az anyakönyvekbe. Minden községben (73) megalakultak a helyi nemzeti kisebbségi tanácsok, amelyekben ezt a kötelességet a törvény előírta. A teljes mandátumuknak azonban még csak ezután kellene megvalósulni, mert a tanácstagokat nem mindenhol nevezték meg, vagy a tanácsok nem ülnek össze gyakran. A törvényes kötelezettséggel ellentétben, hogy vegyék tekintetbe a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségek továbbra is elégtelenül vannak képviselve az állami szervekben. A nemzeti kisebbségi nyelven készülő tankönyvek előkészítése és nyomtatása folytatódott és kedvező eredményeket hozott. További kilenc albán nyelvű tankönyvet biztosítottak, de még sok munkára van szükség, hogy ez a feladat megvalósuljon. Elfogadták a szerb nyelvnek, mint nem anyanyelv tanításának az új programjait is. A középiskolai nemzeti kisebbségi nyelvű tankönyvek kiadása továbbra is korlátozott. A vallási szertartásokhoz való hozzáférést a nemzeti kisebbségi nyelveken még csak ezután kell lehetővé tenni Szerbia-szerte. A nemzeti kisebbségi nyelveken való műsorsugárzás még mindig nincsen eléggé elterjedve Vajdaság AT területén kívül. A médiaprivatizálás után a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorok sugárzása továbbra is korlátozott.”

Az EB legújabb, a szerbiai joguralom állapotáról szóló jelentése csupán ezt a bekezdést tartalmazza a nemzeti közösségek jogainak érvényesítéséről. Ez nem csak, hogy kevés, de a megállapítások sem mondhatók teljeseknek, átfogóknak és pontosaknak.

A jelentés jobbára a Vajdaságon/Délvidéken kívüli kisebbségek helyzetéről, jogainak érvényesítéséről szól. Hangoztatja, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban minden éppen a legnagyobb rendben lenne! 

Ez az álláspont annak tulajdonítható, hogy a non-paper „Szerbiának a bővítési csomaghoz csatolt mellékletén”, továbbá „a 2019. évi statisztikai adatokon, valamint más forrásokon, mint például a szakértői küldöttségek, a nemzetközi és civil szervezetek, valamint az EU tagországainak mellékletein alapszik”.

Az idézett szövegből arra lehet következtetni, hogy a délvidéki/vajdasági szervezetek, de a nemzeti kisebbségi tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem vett részt az észrevételeivel, megjegyzéseivel, javaslataival annak elkészítésében.

Ez (is) bizony arra utal, hogy az MNT nem tartja fontosnak, vagy képtelen kommunikálni az EU szerveivel és tájékoztatni azokat az itteni magyar közösség helyzetéről, jogállásáról, vagy éppen a nemzetközi kisebbségjogi egyezményekből és a belső jogszabályokból eredő jogainak érvényesítésével kapcsolatos gyakorlati problémáiról.

Amióta Becsey Zsolt, Tőkés László és Morvai Krisztina Európai Parlamenti képviselők és Gaudi-Nagy Tamás mandátuma az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésben lejárt, nem jelentkezett olyan képviselő, aki felvállalta volna a délvidéki/vajdasági magyarok prezentálását ezekben a nemzetközi szervezetekben. (Deli Andor Fideszes/véemeszes képviselőt nem lehet számítani, mivel ennek a két pártnak az érdekeit, amelyek szoros kapcsolatban állnak a Szerb Haladó Párttal, és nem az itteni magyar közösségnek az érdekeit képviseli.)

Úgy látszik, a 2019-ben megválasztott magyar EP-képviselők nem mutatnak érdeklődést a Délvidék/Vajdaság iránt és a (véemeszen kívüli) egyik itteni magyar párt vagy szervezet sem épített ki kapcsolatot ezekkel a képviselőkkel. Azt is lehetne mondani, hogy közösségünk helyzetével, jogainak érvényesítésével nincs aki törődjön!

Ezen a helyzeten sürgősen javítani kell, mivel félő hogy közösségünk megoldatlan kérdései teljesen elsikkadnak/elvésznek/eltűnnek Szerbia további EU-csatlakozási tárgyalásai folyamán. A gyakorlatból (lásd Románia és Szlovákia példáját) viszont tudjuk, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a befejezése után az EU nem mutat majd érdeklődést a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése és számonkérése iránt.

Már most fel kellene venni – párthovatartozástól függetlenül – a kapcsolatot magyar EP-képviselőkkel, hogy az EB következő féléves jelentésében a magyar közösség kérdései is érdemlegesen helyet kapjanak! Kérdés azonban, hogy képesek vagyunk-e még erre? Vagy már ez sem fontos?

 

2020. július 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább

Egyoldalú politikai oktatás

Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >

Tovább

Miféle nyitás?!

Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >

Tovább

A politikai felelősség elkerülésének kísérlete

II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >

Tovább

„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!

“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >

Tovább