2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Közelednek vagy távolodnak egymástól a nemzeti közösségek?

l. Péter király Szabadkán?

Erisz szabadkai almája?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
l. Péter király Szabadkán?

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget megalázó politikájának folytonossága egyre szembetűnőbb. Ennek a gátlástalan politikának a lényege, hogy a véemesz a magyar közösség hátrányára mindent elfogad, akármit megszavaz, a hatalomban való részvétel és a vezetők tisztségének megőrzése, gazdagodásának folytatása érdekében. Van ezeknek egyáltalán szégyenérzetük? Nehezen képzelhető el, amit Nágel, a véemesz szabadkai frakcióvezetője állít, miszerint I. Péter király szobra „hozzájárul az itt élő nemzetek közeledéshez is”. Nem-e inkább a nemzeti közösségek (el)távolodását okozza? Nem lesz ez Erisz szabadkai almája? Bozóki Antal:

A szabadkai városi képviselő-testület május 28-ai ülésén, a Nágel János vezette Vajdasági Magyar Szövetség (amit Vučič Magyarjai Szövetségnek is neveznek) képviselőcsoportja és a Szabadka Polgári Mozgalom képviselői (SZPM) is megszavazták a határozatot, miszerint a város területén szobrot emelnek Petar I. Karađorđević szerb királynak, Bíró Károlynak, Szabadka egykori polgármesterének, és Ivan Antunović katolikus püspöknek.

Történt mindez pontosan egy héttel a trianoni békediktátum 100 évfordulója előtt.

A határozat legalább olyan nagy felháborodást kavart a magyar közösségben, mint amikor a VMSZ képviselői 2018. június 19-én megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket.

Pásztor István, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádió „vendégeként” május 26-án „arról is beszélt, hogy csütörtökön (május 28-án – B. A.) a szabadkai Városi Képviselő-testület három szobor felállításáról dönt, amelyek véleménye szerint az egymásra való odafigyelés jelképei lesznek. I. Péter néhai szerb király, Ivan Antunović egykori bunyevác katolikus püspök és Bíró Károly, Szabadka valamikori polgármestere is szobrot kaphat a városban” – jelezte a pártelnök. Ekkor már tudni lehetett, hogy a szoborállítás (el)döntött dolog.

Az ifjabbik Pásztor (Bálint), a családi párt alelnöke, május 28-án csak a Bíró Károly szobor fontosságáról beszélt a Pannon RTV-nek nyilatkozva, mivelhogy „az ő idejében vált szecessziós fellegvárrá Szabadka”.

A Bogdan Laban, a Szerb Haladó Párt (SZHP) ellentmondásos polgármesterének javaslatára készülő, a Délvidéket elfoglaló, „balkáni mészáros” néven elhíresült Petar Karađorđević szerb király magyarságot irritáló szobráról – „akinek egyébként semmi köze nem volt Szabadkához, még csak nem is járt ott” – a Pásztorok mélyen hallgattak, mint ahogyan a szoborállítás egyéb körülményeiről is.

/Trianon 100 fényében egy Péter király szobornak Szabadkán egészen más politikai üzenete van, mint azt egyesek magyarázzák. Ennek megszavazását nem lehet „elmaszatolni” vagy „kompenzálni” Bíró Károly szobrával mert ez ugyanolyan, mint a 1918. november 25. megszavazása ünnepnek. Ez a felelősség alól Maglai Jenőt és csapatát sem menthetjük fel (Szabadka Polgári Mozgalma), hiszen ők is rászavaztak.

Csonka Áron

https://hu-hu.facebook.com/csonkaaron, 2020. május 31./

Az eseménnyel kapcsolatosan a magyar nyelvű sajtóban nem lehetett kritikus hangokat találni.

A Magyar Szó Három új köztéri szobrot kap Szabadka c. – kommentár nélküli – írásban számol be a szabadkai képviselő-testület üléséről. Ebből megtudjuk, hogy Nágel János, a VMSZ frakcióvezetője a médiának kifejtette: „számukra a három szobor egy időben történő felállítása a nemzetek közötti együttélés legjobb példája”.

– A VMSZ mindhárom határozatot támogatta, mert úgy gondoljuk, hogy a szobrok egyszerre történő felállításával azt az üzenetet közvetítjük a polgárok felé, hogy az itt élő nemzetek mindegyikének joga van arra, hogy emléket állítson saját történelmi személyiségeinek, és úgy érzem, ez hozzájárul az itt élő nemzetek közeledéséhez is – fogalmazott Nágel. 

Veljko Vojnić, a Szerb Haladó Párt képviselőcsoportjának tagja, a városi képviselő-testület alelnöke az újságíróknak elmondta, hogy „I. Petar Karađorđević szobrának felállítása a helyi önkormányzat egyik legnagyobb sikere”, és úgy gondolja, hogy „Péter királynak minden szerbiai városban szobrot kellene állítani”.

Mirko Bajić, A Bácskai Bunyevácok Szövetségének képviselője, ugyancsak „az elmúlt négy év legnagyobb sikerének tartja a szobrok egy időben való felállítását”.

Szabadka Polgári Mozgalmának (SZPM) képviselői is támogatták a szoborállításokat. A felelősség alól az sem menti őket, hogy felhívták a figyelmet: A régi, ledöntött szobrokat is újra vissza kellene helyezni, „elsősorban Sissi császárnő szobrát, aki magyar és horvát királynő is volt. A mellszobra a vasútállomás melletti parkban volt. Ez is eltűnt azokban a viharos, 1918 körüli időkben” – mondta Miroslav Milojević, a SZPM önkormányzati frakcióvezető-helyettese.

A Vajdaság Ma internetes hírportál Három új szobrot kap Szabadka címmel röviden tudósított az eseményről, bizonyára a képviselőház anyaga alapján, megjegyezve, hogy „a szobrok felállítását támogatta az ellenzék is”. A Szabad Magyar Szó közéleti portálon viszont nem találni írást az ominózus szabadkai képviselő-testületi ülésről.

A Délhír portálnak a Karađorđevićeket történelmi szempontból részletesen is bemutató írásból aztán olyan „háttér információkat” is megtudunk, amelyekről a többi magyar nyelvű média nem tájékoztatott: 

1.) I. Petar Karađorđević király szobrának csak a talapzata 5 méter magas lesz, amely gránitból fog készülni, 18 millió 800 ezer dinárba (kb. 160 ezer euróba!) kerül, amit a városi költségvetésből fizetnek, ugyanis „ennek a határozatnak a megvalósítására szükséges eszközök Szabadka város 2020. évi költségvetéséről szóló határozattal biztosítva vannak”.

2.) Bíró Károly szobrának felállítását – a „kölcsönösség”, vagyis a „valamit valamiért jegyében” – a VMSZ Bíró Károly Alapítványa kérelmezte.

Az írásból az kitűnik, hogy baj van a „kölcsönösséggel”/viszonossággal is, hiszen „nem Bíró Károlynak, hanem valamelyik magyar államfőnek – például Szent Istvánunknak – kellene egy ugyanakkora összeggel, ugyanakkora méretben, gránittalapzaton álló egész alakos bronzszobrot állítani a város központjában, mint amilyet Karađorđević Péter király kap, hogy mindenki láthassa”. A portál kiemeli: „Bíró Károly kétségtelenül megérdemli, hogy szobrot kapjon, hiszen erős kötődése volt a városhoz, élete során letett valamit az asztalra, nem is akármit”.

3.) Szabadka város a költségvetésből „egy dinárt sem ad a Péter-szobornál sokkal-sokkal szegényebb, olcsóbb és kisebb, talapzat nélküli Bíró-szobor elkészítésének költségbe, amelyet a VMSZ-es alapítvány önerőből fog megoldani, feltehetőleg a magyar állami támogatással”, mivel „ennek a határozatnak a megvalósítására nem szükséges költségvetési eszközöket biztosítani”.

A „kölcsönösség” és az „egyenjogúság” „abszolút és hamis formula arra, hogy így, ezen az úton adják be a gyanútlan magyaroknak a keserű pirulát, hogy elkábulva nyeljük le a rezsim nagy műgonddal kiagyalt kásáját, méghozzá történelmünk legnagyobb tragédiájának 100. évfordulóján – olvasható a portálon.  Arról nem is szólva, hogy a 160 ezer eurót okosabb és hasznosabb célokra is el lehetett volna költeni, az amúgy is leszegényedett polgárok javára.

4.) Ugyancsak hamis Pásztor Bálint állítása, miszerint a „város méltó emléket állít Bíró Károly polgármesternek”. Szabadka város csak Péter szerb királynak állít szobrot, Bíró Károlynak egy pártalapítvány, a Bíró Károly Alapítvány állít emléket, míg Ivan Antunović püspöknek az  Ivan Antunović Katolikus Társaság. Az utóbbi kettő önköltségből, a városi tanács, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet, a művelődési minisztérium és  a városi képviselő-testületet jóváhagyásával készülhet.

A magyar előjelű pártok közül egyedül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ítélte el, hogy I. Péter szerb királynak Szabadkán szobrot emeljenek. Közleményében „nemzetárulásnak” és „szolgalelkűségnek” nevezte, hogy a VMSZ és a MM megszavazta az erről szóló határozatot.  

– A VMDK ezt a cselekedetet rossz politikai üzenetnek ítéli meg, hiszen az erről szóló döntés pont a trianoni békediktátum 100-ik évfordulója előtt egy héttel került elfogadásra és a szobor Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának közvetlen közelében lesz („a Jadran épületénél, a vasútállomás mellett”).

Ha mindezt figyelembe vesszük (a döntés időzítése, a szobor kijelölt helyszíne, nagysága és a jelentős mennyiségű városi költségvetési eszközökből történő pénzelése) akkor e tény különösen aggasztó  és  politikailag  felelőtlen,  mert  ezt egyesek  akár   szándékos provokációnak is minősíthetnék. Ráadásul mindez akkor és abban a pillanatban történik, amikor a hivatalos politika a két ország „virágzó kapcsolatairól” beszél – áll egyebek mellett a VMDK közleményében.

A közleményt a Délhír[18] és a Szabad Magyar Szó[19] közölte, a Magyar Szó, a Vajdaság Ma és a Vajdasági RTV viszont nem. Az, hogy az ellenzéki magyar párt álláspontját még közlemény formájában sem ismertették, nem csak a hivatásos és tárgyilagos újságírás szégyene, de a délvidéki újságírás általános állapotát is mutatja.

A Délhír idézett írása szerint képviselő-testületi ülés után az egyik rezsimpárti káder nyilatkozva elmondta, Péter király megérdemli, hogy szobrot kapjon Szabadkán, „amely egy többnemzetiségű, többvallású város, hisz ő ezen értékeket tiszteletben tartotta”. Na de tényleg így volt-e? Vagy netán Pásztorék maguk is hozzájárultak Szabadka további balkanizációjához azzal, hogy támogatták, hogy Szabadka város kültéri szobrot állítson Péternek? – tette fel a kérdést a portál.

Lehetséges, hogy a SZHP-ben kialakult egy álláspont, miszerint „Péter királynak minden szerbiai városban szobrot kellene állítani”. Ez valójában annak az elképzelésnek a felélesztése, amely alapján „1921 és 1941 között majdnem minden községben szobrot állítottak Péter emlékének. Ezek a szobrok az elnyomás gyűlölt szimbólumai lettek”.

Újabban először Nagybecskerek központjában, a Szabadság Téren, 2006. január 17-én emeltek szobrot Péter királynak. Azon a helyen, ahol Kiss Ernő aradi vértanú, majd Žarko Zrenjanin néphős szobra állt, amelynek a helyére – miután áthelyezték – szökőkút került. Velebiten, az első világháború után betelepített szerb kolonista faluban, 2018. november 18-án Fejsztámer Róbert, Kanizsa véemeszes polgármestere avatta fel I. Péter szerb király emléktábláját. Újvidéken 2018. november 25-én, vagyis Vajdaságnak a Szerb Királysághoz való csatolásának századik évfordulóján, Aleksandar Vučić szerb elnök és Miloš Vučević, Újvidék polgármestere a Köztársaság téren (a város legszűkebb központjában) avatták fel I. Péter szerb király szobrát.

A szabadkai szoborállítási terv jól illeszkedik, tehát, az SZHP és a VMSZ stratégia partnerségi és koalíciós politikájába. Az egykori Jugoszláviában legalább tiszteletben tartották az íratlan elvet, miszerint „nem kell a másik (nemzet) orra alá tormát tenni”. Ez azt jelentette, kerülni kell az olyan intézkedéseket, amelyek más nemzeti közösséget, vagy annak tagjait ingerlik, történelmi sebeket nyitnak meg, vagyis örülni annak, ami másoknak tragédia. Szabadka esetében éppen ennek az ellenkezője történt. Trianon centenáriuma előtt.

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget megalázó politikájának folytonossága egyre szembetűnőbb. Ennek a gátlástalan politikának a lényege, hogy a véemesz a magyar közösség hátrányára mindent elfogad, akármit megszavaz, a hatalomban való részvétel és a vezetők tisztségének megőrzése, gazdagodásának folytatása érdekében. Van ezeknek egyáltalán szégyenérzetük?

Nehezen képzelhető el, amit Nágel, a véemesz szabadkai frakcióvezetője állít, miszerint I. Péter király szobra „hozzájárul az itt élő nemzetek közeledéshez is”. Nem-e inkább a nemzeti közösségek (el)távolodását okozza? Nem lesz ez Erisz szabadkai almája?

 

2020. június 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább

Egyoldalú politikai oktatás

Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >

Tovább

Miféle nyitás?!

Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >

Tovább

A politikai felelősség elkerülésének kísérlete

II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >

Tovább

„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!

“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >

Tovább