Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Amikor filmet kell cserélni a kamerában
Mugabe halála kapcsán
Bódis Gábor
És ott a New York-i ötödik sugárút előkelő éttermének fényesre vikszolt parkettáján térdepelve, a két egyre türelmetlenebb delegáció szúrós tekinteteitől átdöfve, az operatőr remegő kezekkel fűzte be az új filmet. Majd tíz végtelen hosszú percig. Akkor az örökkévalóságnak tűnt.
1985-ben Tóth Laci, nemrég elhunyt kollegámmal New Yorkba utaztunk az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójának megünneplésére. A Jugoszláv Rádió és Televízió (JRT) szabályzata szerint az Újvidéki TV volt a soros, hogy az országot tájékoztassa szerbhorvát nyelven (ilyen is volt, bármennyire is hihetetlen) és a többi egyenrangú (!) nyelven (szlovén, macedón, albán, magyar és olasz). Laci volt a szerbhorvát, én meg a magyar. Ez volt a pool.
Ráadásul a rotációs rendszerben működő államelnökség akkori soros elnöke is vajdasági volt (Radovan Vlajković). Annak a rendje és módja szerint tudósítottunk az ünnepi ENSZ közgyűlésről és a többi jugoszláv vonatkozású eseményről. Mai szemmel: dög unalom. Lett volna, ha léteznek akkor a mai világ elektronikai csodái, mint az okos telefon stb. Így bonyolította az életünket, hogy valahogy haza kellett juttatni (csakis méregdrága műhold segítségével) a filmanyagot.
Történetünk csúcspontja azonban nem az East River partján (úgy is mint ENSZ palota) játszódott, hanem a világ leghíresebb utcájában, az ötödik sugárúton. Itt egy étteremben találkozott „munkaebéden” a jugoszláv és a zimbabvei küldöttség, élükön Robert Mugabe és Vlajković. Amíg ők lakomáztak mi Lacival két sarokkal odébb megittunk egy egy pohár sört és vártuk, hogy jelentkezzen a béroperatőrünk, a kis Gorant, aki azért érdemelte ki a kis jelzőt, mert a nagy Goran (Milić, a JRT akkori New York-i tudósítója) kameramanja volt. A sors kedves fintora, hogy a kis Gorannal tavaly a jugoszláviai magyar televíziózás 50 éves jubileuma alkalmával találkoztam Újvidéken.
Mobil telefon híján Goran lélekszakadva jött át hozzánk, mondván előbb befejeződött az ebéd és a küldöttségek indulnának, csupán miránk várnak. Nyomás az étterembe.
A két el nem kötelezett (lexikonok mélyén még rá lehet találni erre a fogalomra) ország jeles államférfiai már nagyban szedelődzködtek, amikor lélekszakadva berontottunk mi hárman az előcsarnokba, Goran kezében a kamera. Két oldalt felállt a két csapat: elnök, külügyminiszter, nagykövet s a többiek. Goran arca halálsápadttá vált: kifogyott a film, újat kell belefűzni. És ott a New York-i ötödik sugárút előkelő éttermének fényesre vikszolt parkettáján térdepelve, a két egyre türelmetlenebb delegáció szúrós tekinteteitől átdöfve, az operatőr remegő kezekkel fűzte be az új filmet. Majd tíz végtelen hosszú percig. Akkor az örökkévalóságnak tűnt.
A baj nem jár egyedül. Még interjút is kellett készíteni az akkor még csak diktátor-jelölt Mugabeval. Világítás nuku, az operatőr félhalott, a félhomályos sarokban ülő Mugabe pedig szinte beleolvadt a háttérbe. Ilyenek is lettek a felvételek. Szerencsére az interjút nem kellett műholdon „hazavágni”, hanem magukkal vittük Újvidékre, ahol Laci megvágta. Hogy mennyi használható lett belőle már nem emlékszem, mert az amnézia gyógyító hatása megtette a magáét.
Még mindig nincs vége, mert zsebünkben a világújságírás felbecsülhetetlen remekművével nem egyenesen Belgrádba repültünk, hanem Dubrovnikba, a főváros felett ugyanis hatalmas vihar tombolt. Minket utasokat a Kupariban levő katonai üdülőben szállásoltak el, ami nyáron pompás lett volna, de ronda szeptember végi idő volt.
Viszont arra jó volt a kitérő, hogy a mit sem sejtő jugoszláv ás vajdmagyar tévénézőket még néhány napig megóvjuk a Mugabe-interjú döbbenetes semmitmondásától.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája
Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni. Erre felálltam és >
Nyilas Mihály bálozik
Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >