Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Szavazni vagy bojkottálni?
Az idő nem nekünk dolgozik! – szabadkai tapasztalat(ok)
A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) nevezni. (Ez is csak fokozza az elköltözést.) Nincsen ugyanis egyetlen olyan magyar politikai, de most már civil szervezetünk sem, amelyik a közösséget hatékonyan képviselné és eredményeket tudna felmutatni a nemzeti kisebbségi kollektív és az egyéni jogok érvényesítése területén. Miközben a szerzett jogokat az aktuális hatalom folyamatosan nyirbálja. Bozóki Antal:
Július 7-én helyi közösségi tanácsválasztásokat tartottak Szabadkán.
A Szerb Haladó Párt (CHC/SZHP) városi szervezetének adatai szerint, a 37 helyi közösségben megszerezhető 501 mandátumból 442 szerzett meg a SZHP és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) koalíciója. Az adataik szerint Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV) 37 mandátumot szerzett (7%), a Szerbiai Szocialista Párt (CПC) 9 mandátumot (2%), míg a Szerbia Ereje Mozgalom Bogoljub Karić (Снага Србије – БК) hármat (0,6,%).
Harmincöt helyi közösségben a SZHP–VMSZ listája, míg kettőben, Kisboszniában és Verušićban, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége nyert. A választásokon való részvételi aránya 16,5 százalék körül alakult. Ennek is megközelítőleg csak „88 százaléka” adta le voksát a szerb-magyar koalícióra.
A VMSZ és a SZHP közös listaállítását Pásztor Bálint, a VMSZ (sorrendben harmadik) alelnöke indokolta meg. Eddig ugyanis a párt csak „olyan helyi önkormányzatban tett kivételt (értsd: indított közös listát – B. A.), ahol a szórványmagyarság él” – magyarázta a Pásztor junior.
– A nyár kellős közepén és háromnegyed évvel a parlamenti választásokat megelőzően teljesen felesleges, hogy egymásnak feszüljön a VMSZ és a SZHP, hiszen közösek az eredményeink. Ennek tükrében olyan megállapodás született a két párt között, amely maradéktalanul tiszteletben tartja a helyi közösségi választások négy évvel ezelőtti eredményeit, azaz a VMSZ egyetlen pozíciót sem veszít a négy évvel ezelőtt megszerzetthez képest. Ez azt jelenti, hogy várhatóan tíz helyi közösségben lesz tanácselnökünk, tizenkettőben pedig elnökhelyettesünk” – nyilatkozta a VMSZ új alelnöke. (Horvát Tímea, alpolgármester, a haladó VMSZ szabadkai szervezetének elnöke a sajtónak elmondta, hogy – a koalíciós megállapodások értelmében – tíz helyi közösség esetében a VMSZ delegálja a helyi közösség tanácsának elnökét, további 12 helyi közösségben a tanácselnök helyettesét.)
A választások kiírását követően az ellenzéki Demokrata Párt, a Mozgalom a Polgári Szabadkáért, a Magyar Mozgalom és a Dveri is a választások bojkottjára szólította fel a polgárokat. Kiemelték, semmi értelmét nem látják a helyi közösségi választásoknak, egészen addig, amíg ezeknek a testületeknek semmilyen hatalom nincs a kezükben és „egy csomag toalettpapír megvásárlásának jóváhagyásáért engedélyt kell kérniük a várostól”.
Maglai Jenő, a Szabadka Polgári Mozgalmának frakcióvezetője június 27-ei sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „a bojkott erős üzenet lenne a hatalomtartóknak”. Azt, hogy a SZHP és a VMSZ közös listával indul úgy kommentálta, hogy „egy testben két lélek, pedig e két pártnak más-más kellene, hogy legyen a programja”.
A Magyar Mozgalom és Szabadka Polgári Mozgalma a július 4-ei közleményükben kifejtik, hogy „a lényegi döntéseket a bennfentesek kis társasága hozza, elsősorban a SZHP és a VMSZ pártközpontjaiban, pártérdektől, sőt a hatalmi pártok befolyásos tagjainak magánérdekeitől vezérelve”. – Jelenleg, egyetlen okot sem találunk, hogy polgáraink a helyi közösségi választásokon részt vegyenek, mert ezek a demokrácia silány utánzatává süllyedtek. Véleményünk szerint, a választások bojkottálása, a polgárok világos politikai üzeneteként hatna a jelenleg hatalmon levők részére – áll a közleményben.
Részben talán ezeknek a felszólításoknak az eredménye, hogy Szabadka „22 helyi közösségben csupán egyetlen (SZHP/VMSZ – B.A.) lista szerepelt a szavazócédulákon”, vagyis nem választások voltak, hanem szavazás!
Bogdan Laban, Szabadka polgármestere szerint a Szerb Haladó Párt-Vajdasági Magyar Szövetség „győzött” a helyi közösségi választásokon. Pásztor István, a VMSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a VMSZ a haladókkal együtt megőrizte a négy évvel ezelőtti erőviszonyokat” a helyi közösségekben.
Vannak, azonban, akik úgy vélik, hogy az ellenzéki pártok bojkottja sikeres volt, és hogy „Szabadkán elveszítette legitimitását a haladó-VMSZ-es koalíció”. Olyan vélemények is vannak, hogy VMSZ egyedül nem merte megmérettetni magát a választásokon, illetve „még csúfosabb vereséget szenvedett volna”.
A szabadkai választásokkal kapcsolatban a legfontosabb kérdés: Helyes volt-e az ellenzéki szervezetek döntése a választások bojkottálásáról? Lehet ugyan úgy értékelni, hogy a bojkott sikeres volt (amit a 16,5 százalékos részvételi arány is igazol), de mi változott ezzel Szabadkán? Semmi. A SZHP és VMSZ továbbra is uralja (kettő kivételével) a helyi közösségeket.
Az ellenzéki politikusoknak fel kellene végre fogni, hogy a hatalmat – törvényes módon – csak a választásokon lehet megszerezni.
A tavalyi Magyar Nemzeti Tanácsi (MNT) választások bojkottálása a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) részéről sem hozta meg a várt eredményt. A Magyar Mozgalom (MM) részt vett a választásokon és ezzel törvényesítette a Hajnal Jenő vezette (véemeszes) Magyar Összefogás (MÖ) listáját. Most nyöghetjük is ennek a következményeit.
A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) nevezni. (Ez is csak fokozza az elköltözést.) Nincsen ugyanis egyetlen olyan magyar politikai, de most már civil szervezetünk sem, amelyik a közösséget hatékonyan képviselné és eredményeket tudna felmutatni a nemzeti kisebbségi kollektív és az egyéni jogok érvényesítése területén. Miközben a szerzett jogokat az aktuális hatalom folyamatosan nyirbálja.
A haladó VMSZ a szabadkai választásokkal végleg elveszítette identitását és megszűnt magyar érdekvédelmi szervezet lenni. A vele (2016. március 8. óta) koalícióban lévő Vajdasági Magyar Demokrata Pártról (VMDP) még hébe-hóba hallani ugyan, de komolyabb fellépésre/politikai tevékenységre már képtelen. (A honlapját az interneten nem találtam, csak a Facebbokon egy 2017. december 24-i bejegyzést, miszerint „Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kíván minden kedves ismerősének”). A Magyar Egység Pártról (MEP) azt sem tudni, hogy létezik-e még. (A honlapján az utolsó bejegyzés a 2019. március 15-ei nemzeti ünnepről szól.)
A VMDK még tarja magát, de kérdés hogy – anyagi és egyéb támogatás híján – meddig? A honlapján az utolsó (2019. május 16-i) bejegyzés még az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos rövidke és határozatlan állásfoglalást tartalmazó közlemény. Úgy tűnik, hogy a párt lassan elveszíti kapcsolatát a polgárokkal.
Az MM „Hírfolyam" oldalán is csak egy május 9-ei bejegyzést találtam, miszerint. „Támogassa adója 1%-val a Magyar Mozgalmat”. (?!)
Milyen párt vagy mozgalom az, amelyik még a honlapját sem képes működtetni?
Szóval, „háromnegyed évvel a parlamenti választásokat megelőzően”, nagyon is rosszul állunk! Le kellene most vonni a tapasztalatokat a tavalyi nemzeti tanácsi, az idei május 26-ai európai parlamenti és a július 7-ei szabadkai helyi közösségi tanácsválasztásokból!
Mivel a választások bojkottja nem hozta meg a várt eredményt, Maglai Jenőnek is felül kell(ene) vizsgálnia az álláspontját, miszerint „ameddig a rendszer működése nem változik meg, nincs értelme a választásokra pénzt költeni”. Vagy hagyjon fel a politizálással! Nem mai politikusként tisztában kellene lennie azzal, hogy a rendszernek a jelenlegi helyzet nagyon is megfelel és nem fog a „működésén változtatni”. Vagy (a Magyar Mozgalommal együtt) ő is fél a megmérettetéstől?
A vajdasági magyar pártoknak a továbbiakban mozgósítani kellene a tömegeket és a választásokon részt kell venni! Minden szinten. Amelyik párt vagy mozgalom erre nem képes, az legyen szíves, oszlassa fel önmagát!
Az idő nem nekünk dolgozik! Még egy-két választás és nem lesz, aki szavazzon… Uraim, tisztában vannak Önök ezzel?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >