2025. április 3. csütörtök
Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Végel László: Temetetlen múltunk

A poszttrianon-traumás szülők leszármazottai a Tito-rendszer gyermekei lettek, lázadtak szüleik ellen, majd maguk is csalódtak, még saját lázadásukban is. Végel a kisemberi, paraszti világból jött plebejus ember nézőpontjából írja meg a sajátos jugómagyar létet, „többnyelvű fattyú lettem”, mondja, „győztünk”, azaz végül „vesztettünk”, regisztrálja. A nemzeti írók, mikor azt érezték, győztek, hazafias posztmodern lakomákat rendeztek nemzeti turbófolk zenével... Károlyi Csaba (Élet és Irodalom):

Ki vagyok én? Erre keresi a választ Végel önéletrajzi regénye is. Nem személyes confessio ez, inkább történelmi. Néha esszéisztikus, naplószerű betétekkel. Márai (és talán Goethe) nyomán azt vallja, az önéletrajz akkor jó, ha az író „azt rögzíti, hogyan történt meg a világ benne”. Végel megírja felmenőinek három generációra visszamenő történetét, ifjúságának nagy élményeit, de keveset ír saját érett kori magánéletéről és arról, hogyan születtek a művei. Mindezt nem tartja fontosnak. Inkább arra koncentrál, amire legutóbbi regényében, a Balkáni szépségben is: mi történt a kisemberrel az elmúlt jó száz év során a balkáni, vajdasági térségben, a Monarchiától máig. Az életmű ismerője most láthatja, hogy az az életanyag, ami megjelenik az Egy makró emlékirataitól az Exterritóriumon, a Neoplantán át a Márai-naplókig, mennyire a szerző saját életanyaga. A Balkáni szépség Slemilje a legerősebben önéletrajzi alapozású hős, erősebben, mint a Makró Bubja. Habár...

Végel fontosnak tartja megjegyezni, hogy szülei 1941-ben, születésekor sose gondolták volna, hogy háború lesz. Plebejus szívósság közepette nevelkedett, felmenői „mindössze” túlélni szerettek volna („nem, nem voltak hősök az elcsatolt magyarok”). Majd jöttek az újabb „változások”, 1943, 1944, 1948. Apja nemzedéke túl sokat élt meg. Végül a vajdasági magyarok különleges státuszba kerültek Tito alatt. Főhősünket 1956-ban Újvidékre íratta apja gimnáziumba, itt találkozott a diákotthonban először Jugoszláviával, aztán fordíthatta a pesti rádió 56-os híreit soknemzetiségű társainak. Majd jött az ottani 68, ami a belgrádi diáklázadás megzabolázását jelentette, 1971, a keményítés, 1980, Tito halála, nacionalizmusok, délszláv háború, és a mai, korcs délkelet-európai kapitalista világ („ami a szocializmusban a legjobb volt, azt megtagadtuk, ami pedig a legrosszabb, azt nem temettük el méltósággal”).

A poszttrianon-traumás szülők leszármazottai a Tito-rendszer gyermekei lettek, lázadtak szüleik ellen, majd maguk is csalódtak, még saját lázadásukban is. Végel a kisemberi, paraszti világból jött plebejus ember nézőpontjából írja meg a sajátos jugómagyar létet, „többnyelvű fattyú lettem”, mondja, „győztünk”, azaz végül „vesztettünk”, regisztrálja. A nemzeti írók, mikor azt érezték, győztek, hazafias posztmodern lakomákat rendeztek nemzeti turbófolk zenével...  („Tito gyere vissza – nem jövök” – idéz egy korabeli falfirkát.)

Fontos számvetés, gazdag és éleslátó mű született, tele erős történetekkel, habár a vége igen rezignált. A szembenézés egyenessége és következetessége pedig lenyűgöző.

 

2019. június 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!

Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >

Tovább

A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata

Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >

Tovább

Pásztor Bálint valljon színt!

A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >

Tovább

A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA

Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >

Tovább

Viszlát Ottó! Találkozunk!

1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >

Tovább

Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája

Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni.  Erre felálltam és >

Tovább

Nyilas Mihály bálozik

Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >

Tovább

KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN

Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >

Tovább

Szolidaritás és katarzis?

A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >

Tovább

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Tovább

Hősök emlékét ünneplik a gyávák

Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >

Tovább

A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >

Tovább