2025. április 3. csütörtök
Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Így sorvadnak el a jogaink!

A kétnyelvű dokumentumok biztosítása a Magyar Nemzeti Tanács feladata

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A konkrét esetben az MNT-nek, amelynek Losoncz Dávid személyében a nyelvhasználatért felelős Végrehajtó Bizottsági tagja is van, fel kellene mérni, melyek azok az önkormányzatok, amelyek a munkájukban is alkalmazzák is a magyar nyelvet, és melyek azok, amelyek – sok év után se – nincsenek erre felkészülve erre, valamint követelni az ezzel kapcsolatos sürgős intézkedések megtételét, a nyelvhasználati jogok gyakorlati alkalmazásának biztosítását! Nem pedig a polgárokra hárítani, hogy egyedül küzdjek a jogaikért! Bozóki Antal:

Nagy botrányt kavart és nem kisebb felháborodást váltott ki az anyakönyvekről szóló törvény módosítása, miszerint január 1-jétől megszűnt a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása. Újabb sérelem érte ezzel a magyar nyelv hivatalos használatát.

A Magyar Mozgalom közleményben hívta fel a figyelmet, hogy 2019. január 1-jétől „a hivatalok a kétnyelvű űrlapot csak szerb nyelven, cirill betűkkel tölthetik ki, azaz a születési helyre, az állampolgárságra, a szülők születési helyre és állampolgárságra, a lakhelyre stb. vonatkozó adatokat magyar nyelven nem tüntethetik fel. A látszólag kétnyelvű anyakönyvi kivonatok valójában csak szerb nyelvűek”. 

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 2/2 szakasza szerint „képviseli a nemzeti kisebbséget […] a hivatalos nyelv- és íráshasználat területen, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt” az e területre vonatkozó kérdésekben is. Ismereteim szerint azonban eddig a felmerült problémával kapcsolatban még csak nem is hallatta a hangját. Így képviseli a magyar közösséget! Miért kapják a fizetést?

Nyilvánvaló a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) köztársasági képviselőinek, első sorban Pásztor Bálint frakcióvezetőnek a felelőssége is az újabb törvényhozási jogfosztásért.

Pásztor István a haladó véemesz elnöke – a január 23-i – sajtótájékoztatóján ezt a kisebbségellenes intézkedést azzal próbálta magyarázni, hogy „központosították a rendszert és egy adatbázisból dolgozik minden anyakönyvvezető, ez pedig jelenetős mértékben csökkenti azokat a mozgástereket, amiket egy-egy önkormányzat szintjén megteremtettek az anyakönyvi hivatalok”.

Rámutatott továbbá, hogy „az elmúlt években az önkormányzatokban is nagy volt a tarkaság e kérdést illetően, és még a magyar önkormányzatokban sem mindenhol adtak ki kétnyelvű anyakönyvi kivonatot”.

Pásztor István, tehát, nem azt kérte számon, ami egy – magára valamit adó – magyar érdekvédelmi pártelnöknek a kötelessége lett volna, hogy ez miért volt/van így, nem az ilyen gyakorlatot ítélte el, hanem még indokolni próbálta a jogcsorbítást! Annak ellenére, hogy Vajdaság 31 községében (a 45 közül), illetve a községek valamelyik településén hivatalos használatban van a magyar nyelv is. A fiát csak nem vonja felelősségre! Kit is képvisel valójában?

– Nem jogalkotási kérdésről beszélünk, hanem elsősorban technikai kérdésről. Mi ezt így is kezeljük és folyamatban van egy beszélgetés a Közigazgatási és Államigazgatási Minisztériummal, amelyiknek a hatáskörébe tartozik ez a törvény, illetve ennek a végrehajtása. Amikor ezzel kapcsolatban befejezzük a beszélgetéseket, akkor ennek a tartalmáról tájékoztatni fogom a közvéleményt – ígérte Pásztor István.

A pártelnök Pásztor – ismereteim szerint – a fejleményekről eddig nem tájékoztatta a nyilvánosságot. A beszélgetések bizonyára nem fejeződtek be, és kérdéses, hogy mikor fognak befejeződni, vagy befejeződnek-e egyáltalán. Ismerjük már ezt a taktikát: Pásztor arra számít, hogy a közösség – az idő múlásával – esetleg elfelejti, mit is ígért.  

A témát Szilágyi Miklós újította fel a napokban, aki az MNT előző összetételében a Nyelvhasználati Bizottság (nem túlságosan sikeres és agilis) elnöke volt, az újban pedig ugyanennek a testületnek a tagja.  

A Magyar Szóban megjelent írásában, majd a Pannon RTV Közügyek című műsorában nyilatkozva, amit aztán internetes portálok is átvettek, Szilágyi elmondta, hogy „az önkormányzatok kötelesek állni a kétnyelvű dokumentumok fordítási költségeit, amennyiben az adott községben hivatalos a magyar nyelv”.  

– Amikor egy-egy önkormányzat hivatalnoka arra hivatkozik, hogy technikai okok miatt nem adható ki a teljesen magyar nyelvű anyakönyvi kivonat, kérhetjük a hivatalos fordító által elkészített fordítást az adott önkormányzattól. Ha az eljáró szerv nem hajlandó magyarul vagy magyar fordításban kiadni a kérelmezett dokumentumot, javasolnunk kell, hogy írásban indokolják meg az elutasítást. […] Amennyiben mindezek után elutasító döntést kapunk, a döntést mellékelve panasszal fordulhatunk a Magyar Nemzeti Tanácshoz, valamint a budapesti székhelyű, de vajdasági magyar ügyvédekkel együttműködő Kisebbségi Jogvédő Intézethez – magyarázta Szilágyi Miklós.

Amit Szilágyi javasol, az egyik lehetséges, de körülményes és hosszadalmas útja a nyelvhasználati jogok érvényesítésének. Célratörő azt lett volna, ha erről a problémáról egy jelentést készít a Nyelvhasználati Bizottságnak, vagy azt állásfoglalásra egyenesen az MNT elé terjeszti. 

Szilágyi a magyar polgároknak azt javasolja, hogy egyénenként küzdjenek az egyébként kollektív nyelvhasználati jogaik érvényesítéséért, hadakozzanak a közigazgatással. Tudnia kellene viszont, hogy a polgárok nem szívesen írnak „kérelmet”, még kevésbé pedig hadakoznak a közigazgatással. Ez időbe és pénzbe is kerül. Inkább elállnak a jogaiktól.

A MNT feladata lenne, hogy – a probléma ismeretében – „képviselje” a közösséget és az önkormányzatokban érvényesítse a hivatalos nyelv- és íráshasználati jogait (is).  

A Hajnal Jenő vezette MNT-re viszont jellemző, hogy a közösséget érintő semmilyen problémával kapcsolatban nem hajlandó határozottan állást foglalni, nehogy véletlenül megsértse a szerb hatalmat. Vagy arra vár, hogy Pásztor István „befejezze a beszélgetéseket a Közigazgatási és Államigazgatási Minisztériummal”? Hogy a Kisebbségi Jogvédő Intézet járjon el helyette?

Azokban a községekben/önkormányzatokban, amelyekben a magyar nyelv- és írás hivatalos használatban van, a közigazgatás köteles magyar nyelven is végezni az ügyintézést/a munkáját. Szóban és írásban is. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumokat magyar nyelven is ki kell adniuk!

A konkrét esetben az MNT-nek, amelynek Losoncz Dávid személyében a nyelvhasználatért felelős Végrehajtó Bizottsági tagja is van, fel kellene mérni, melyek azok az önkormányzatok amelyek a munkájukban is alkalmazzák is a magyar nyelvet, és melyek azok, amelyek – sok év után se – nincsenek erre felkészülve erre, valamint követelni az ezzel kapcsolatos sürgős intézkedések megtételét, a nyelvhasználati jogok gyakorlati alkalmazásának biztosítását! Nem pedig a polgárokra hárítani, hogy egyedül küzdjek a jogaikért!

Így sorvadnak el a jogaink!

2019. március 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!

Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >

Tovább

A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata

Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >

Tovább

Pásztor Bálint valljon színt!

A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >

Tovább

A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA

Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >

Tovább

Viszlát Ottó! Találkozunk!

1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >

Tovább

Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája

Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni.  Erre felálltam és >

Tovább

Nyilas Mihály bálozik

Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >

Tovább

KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN

Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >

Tovább

Szolidaritás és katarzis?

A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >

Tovább

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Tovább

Hősök emlékét ünneplik a gyávák

Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >

Tovább

A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >

Tovább