Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Nem szabad országnak nem szabad a sajtója!
Az MNT tisztviselői elutasították az új médiastratégiát! (2.)
Bozóki Antal
Arról lehet itt szó, hogy az MNT „képviselői” a tájékoztatás területén (is) szeretnék bebetonozni a jelenlegi viszonyokat, amelyekről időközben (még jobban) kiderült, köszönő viszonyban se nincsenek a sajtószabadsággal, a szabad, független, pluralista, a szakma szabályaihoz ragaszkodó sajtóval. Megfelelnek viszont az egypárti uralomnak, az egyszólamúságnak, a sajtó egy központból való irányításának. Bozóki Antal:
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), pontosabban Hajnal Jenő, a testület elnöke és az MNT Tájékoztatási Bizottsága elutasította az új szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezetének elfogadását, mivel az – szerintük – „szerzett jogokat sértene és jelentősen csökkentené a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatás terén”. Javasolták, hogy „a tavalyi év folyamán kidolgozott változatot fogadják el és alkalmazzák”.
Február 19-én Újvidéken, a Városi Képviselő-testület épületében megtartott tanácskozáson a szerbiai médiafejlesztési stratégia tervezetének szövegét vitatták meg.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a Pannon RTV-nek nyilatkozva kijelentette: „A most közvitán szereplő stratégia-tervezet a Magyar Nemzeti Tanács és a szerbiai nemzeti tanácsok koordinációja is úgy véli, hogy elfogadhatatlan, hiszen mind az Alkotmány által, mind a nemzeti tanácsokról szóló törvény által szavatolt jogok megkérdőjeleződnek, és szinte a nemzeti kisebbségek tájékoztatása is megkérdőjeleződik ezáltal. A nemzeti tanácsok szerepét szinte teljes egészében megpróbálják kizárni abból a feladatkörből, ami az illetékességébe tartozik. És szinte az egyedüli, amikor az Alkotmány(bíróság – B.A.) elé került a nemzeti tanácsokról szóló törvény 2014-ben, akkor is ezt a jogot, ezt a lehetőséget meghagyta az Alkotmánybíróság is a nemzeti tanácsnak.”
Február 27-én (Újvidék, Niš és Čačak után) Belgrádban megtartották „az új médiastratégia közvitájának utolsó fordulóját”.
A belgrádi konferencián Ana Brnabić szerb kormányfő azt mondta, „a szabad sajtó elengedhetetlen az egészséges társadalomhoz”, valamint hogy „a sajtószabadság a jogállam egyik legfontosabb tartópillére”.
Lulić Emil, az MNT elnökének jogi tanácsadója, a Magyar Nemzeti Tanács „képviselője”, a – Pannon RTV tudósítása szerint – a vitában (nem éppen összefüggően és szabatosan, valójában Hajnal Jenő álláspontjait közvetítve – B.A.) hangsúlyozta, „a nemzeti tanácsok képviselik a kisebbségek tagjait a jogaik megvalósításában, egyebek mellett abban is, hogy anyanyelvükön tájékoztassák őket. Az előrelátott médiastratégia által azonban csorbulna ez a jog, ráadásul az alkotmányos garancia is sérülne – magyarázta. Az egyik szerinte kifejezetten rossz pontot fel is olvasta. Lulić Emil hangsúlyozta: „Biztosítani, hogy a nemzeti tanácsok ne adjanak javaslatot, hogy a pályázatokon résztvevő, a nemzeti közösségek nyelvén sugárzó csatornák hogyan osszák fel a pénzt. Ez szerepel jelenleg a törvény szövegében. Valamint kizárni a nemzeti tanácsokat a közmédiák nemzeti kisebbségi nyelven sugárzó programjának élén álló főszerkesztő kiválasztásából. Ez a kitétel még a 2014-es alkotmánybírósági felülvizsgálat alkalmával sem volt eltörölve.”
Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója az előző médiastratégia-tervezet kidolgozásakor a munkacsoport tagja volt. Felszólalásában azt mondta: kevés olyan ország van, ahol jobb feltételeket biztosítanak az anyanyelven történő tájékoztatásra, mint Szerbiában. A mostani stratégia azonban azt feltételezi, hogy mindent le kell rombolni és újraépíteni, holott valószínűleg csak kiegészíteni kellene – magyarázta Bodzsoni. Az új stratégiában teljesen megszüntetnék a nemzeti tanácsok médiában betöltött szerepét, holott erre alkotmányos joga van. Miért van erre szükség? – veti fel a kérdést a Pannon RTV igazgatója: „Miért demokratikusabb abban az esetben, ha a kisebbségi média helyzetéről egy állami vagy tartományi, köztársasági parlament dönt, ezt a jogot elveszik a nemzeti tanácsoktól? Nincs talán egy szó sem arról, hogy milyen katasztrofális következményekkel járt az át nem gondolt privatizáció a 2014-es év után. Nem csak a kisebbségek esetében. A helyi médiumokat teljes mértékben megsemmisítették.”
Február 28-án – vagyis egy nappal az után, hogy Belgrádban megtartották „az új médiastratégia közvitájának utolsó fordulóját” – az MNT Tájékoztatási Bizottsága (MNT TB) is tárgyalt az új dokumentumról.
A bizottság véleménye szerint „szerzett jogokat sértene a médiastratégia új tervezete, mivel jelentősen csökkentené a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatás terén. A stratégia jelenlegi változatát elutasította és javasolta, hogy a tavalyi év folyamán kidolgozott változatot fogadják el és alkalmazzák”.
Az új stratégia – a tudósítás alapján – kifejti, „a nemzeti tanácsoknak véleményezési joga van a közmédia kisebbségi műsorai főszerkesztőinek megválasztásakor. A tájékoztatási eszközök pénzelésére kiírt önkormányzati, tartományi, köztársasági pályázatok elbírálása során is ki kell kérni a nemzeti tanácsok véleményét. A stratégiatervezet megalkotói szerint ez azt a „látens veszélyt” hordozza magában, hogy a kisebbségi tájékoztatás csak a nemzeti tanácsok munkájával foglalkozik majd. Úgy vélik továbbá, hogy a nemzeti tanácsok is politikai szereplőkből állnak, s ez veszélyezteti a kisebbségi média pluralizmusát”.
A dokumentum kidolgozói javasolják, hogy „a szerkesztőségek beleegyezése nélkül ne lehessen főszerkesztőket leváltani és kinevezni. Törvényt kellene módosítani, hogy az igazgatási szervekben (egykori igazgatóbizottságokban) ugyanannyi tagja legyen a szerkesztőségeknek, a civil szférának és a nemzeti tanácsoknak. Különböző mechanizmusok létrehozását szorgalmazzák, hogy a szerkesztéspolitikát ne lehessen befolyásolni”.
Az új tervezet fontosnak tartaná továbbá „az átlátható és diszkriminációmentes pénzelést, a pontos kritériumok megfogalmazását a pályázati pénzek elosztása során”, valamint „megvonnák a nemzeti tanácsok azon jogát, hogy véleményezzék a pályázati pénzek szétosztását. Ehelyett a pályázatok előtt megfogalmazhatnának a nemzeti tanácsok egy prioritási listát, hogy milyen programokat támogassanak a döntéshozók a pályázatok értékelésekor, ám ez nem lenne kötelező érvényű.”
Németh Ernőnek az MNT TB ülésről készült (idézett) írása szerint a stratégiatervezet szorgalmazza továbbá „a közmédia műsorszínvonalának a növelését, az interkulturalizmus népszerűsítését, a civil szféra tájékoztatási eszközeinek a fejlesztését. Javasolja azt is, hogy „zárják ki a nemzeti tanácsokat a közmédia kisebbségi műsorai főszerkesztőinek a megválasztási folyamatából”.
Az eseményekből arra lehet következtetni, hogy a 2018-ban kidolgozott médiastratégia nem felelt meg az európai uniós követelményeknek, így azzal még a szerb kormány se nem lehet elégedett.
Az Európai Parlament – a 2018. november 29-i állásfoglalásában – ugyanis arra ösztönözte a szerb hatóságokat, „fokozzák erőfeszítéseiket a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatos helyzet javítása érdekében” valamint „üdvözölte a médiastratégia-tervezet kidolgozásával megbízott új munkacsoport létrehozását”, stb.
Erről azonban Németh Ernő tudósításában, de az MNT Tájékoztatási Bizottságának idézett állásfoglalásában nem esett szó. Az EP állásfoglalásáról pedig Némethnek is tudnia kellene, hiszen az előző mandátumban az MNT TB elnöke volt, jelenleg pedig a tagja. (A tájékoztatási bizottság új elnöke Kozma Zoltán, a Pannon TV programigazgatója, akiről a nyilvánosság eddig alig hallott.)
Nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a z MNT megvitatta volna és állást foglalt volna a stratégiáról. Az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja Ternovácz István újságíró, akinek a stratégiával kapcsolatos álláspontja viszont nem ismeretes. És a „nyuszika” Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚE) is lapul.
A magyar „képviselők” (Hajnal Jenő, Lulić Emil és Bodzsoni István) felszólalásaiból egyértelműnek tűnik, hogy elutasítják azt, mivel „a nemzeti tanácsokról szóló törvény által szavatolt jogok megkérdőjeleződnek”. Hajnal Jenő arra is hivatkozik, hogy „2014-ben ezt a jogot, ezt a lehetőséget meghagyta az Alkotmánybíróság is a nemzeti tanácsoknak”.
Ne legyük azonban naivak, annak ellenére, hogy az MNT erről nem foglalt állást, Hajnal Jenő egyetlen beintésére a 30 haladó vémeszes tanácsnok (a 35-ből) egyhangúlag bármit megszavaz. Hajnal Jenő, tehát, még a látszatdemokráciához sem tartja magát.
Feltűnő, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsot Belgrádban Lulić Emil, „az MNT elnökének jogi tanácsadója képviselte”, aki 2018. december 11-től valójában az MNT Hivatalának – az Alapszabály 33. szakasza értelmében „munka- és adminisztratív szervezetének”, a vezetője. Most akkor milyen címen „képviselte” (már nem első alkalommal) az MNT? Miért nem Ternovácz, vagy Kozma képviselte? Miért nem került a médiastratégia az MNT elé? Egyáltalán, mivel foglalkozik ez a testület?
Az új stratégia idézett álláspontjai valóban „jelentősen csökkentenék a nemzeti tanácsok hatáskörét a tájékoztatás területén”. Megtévesztő viszont az álláspont, miszerint „szinte a nemzeti kisebbségi tájékoztatása is megkérdőjeleződne ez által”. Meg kell ugyanis különböztetni az MNT jogait a tájékoztatás területén és a nemzeti kisebbségek jogát az anyanyelven való tájékoztatásra. Az utóbbi a nemzeti kisebbségek szavatolt joga, az MNT-nek ezen a területen viszont csak törvényszabta jogai vannak, ami törvénnyel meg is változtatható. Erre már – a 2014. évi alkotmánybírósági határozattal – volt példa, amikor „megnyirbálták” a nemzeti tanácsok hatásköreit. Hasznos lenne, ha az MNT „képviselői” önmagukkal tisztáznák ezeket a fogalmakat.
Az élet, a mindennapi gyakorlat nem igazolta a nemzeti tanácsok jelenlegi illetékességeit a tájékoztatás területén. A magyar közösség vonatkozásában jól látszik ez Szabó Angélának a délvidéki/vajdasági magyar sajtó helyzetéről és a médiában uralkodó – még Németh Zoltán, a Magyar Szó jelenlegi főszerkesztő helyettesének a fogalmazása szerint is – „kaotikus” állapotokról készül 12 részes interjú-sorozatából is.
Arról lehet itt szó, hogy az MNT „képviselői” a tájékoztatás területén (is) szeretnék bebetonozni a jelenlegi viszonyokat, amelyekről időközben (még jobban) kiderült, köszönő viszonyban se nincsenek a sajtószabadsággal, a szabad, független, pluralista, a szakma szabályaihoz ragaszkodó sajtóval. Megfelelnek viszont az egypárti uralomnak, az egyszólamúságnak, a sajtó egy központból való irányításának.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) által irányított MNT vezetőinek ez a törekvése részben érthető is, hiszen az új stratégia alapján a sajtó irányítása és ellenőrzése kicsúszna a kezeik közül. A sajtót menetesíteni, függetleníteni kell a párt(ok) befolyásától!
Az új médiastratégiának az EP állásfoglalásával összhangban való elfogadása Szerbia számára fontos az uniós csatlakozási folyamat 23. tárgyalási fejezete szempontjából is, mivel annak része a sajtószabadság biztosításának kérdése is.
A dokumentum véglegesítése április második felében várható. Csak az olyan megoldások támogathatók, amelyek elősegítik a sajtószabadság érvényesülést és a média helyzetének javítását!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >