Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Ma sokkal nagyobb a sunyiság, diszkrét köpenyegforgatás, a hamisjáték, mint a háborús években. Az egypártrendszerhez viszonyítva is nagy a különbség. Akkor sok barátom kényszerből viselt álarcot, ma meggyőződésből. Végel László:
2018. szeptember 22. szombat
Anikóval holtfáradtan térünk vissza Újvidékre. Alighogy megérkeztünk, ismerősöm telefonál. Bemutatkozik és azt kérdezi, hogy emlékszem-e legutóbbi találkozásunkra. Habozok, de gyorsan kisegít. 1993-ban, az egyik Liszt Ferenc téri kávézóban beszélgettünk. Persze, hogyne, válaszolom, akkoriban Bécsbe készültél. Igen, most is ott él, válaszolja. Pillanatnyilag Újvidéken tartózkodik, az egyik rokonának Bécsből hozott orvosságot, reggel érkezett, holnap már utazik vissza, rokona a szomszédban lakik, kérdezi találkozhatunk-e. Kész örömmel, válaszolom, igen, emlékszem rá, annál is inkább, mert jugoszláviai eseményekről mondott néhány meglepő dolgot, amit megjegyeztem, már csak azért is, mert akkor nagyon különösen hangzottak. Jól emlékszem a mondataira, azt fejtegette, hogy a háborúnak rövid időn belül véget vetnek a nagyhatalmak, de utána következik a neheze. A háborúban nincs alakoskodás, erkölcsileg tiszta a légkör. Vagy-vagy! A békében azonban sokkal szenvedélyesebben váltogatják az emberek az álarcaikat, a demokráciában pedig meggyőződésből teszik ezt, az egypártrendszerben kényszerből. Nem akarta bevárni ezt a magyarországi demokratikus álarcosbálat, ezért 1993-ban kivándorolt Bécsbe. Hitetlenkedtem, mivel azt gondoltam, hogy a demokráciában mindenki félelem nélkül tárja fel a saját énjét, nincs szükség többé álarcokra. Nem szálltam vitába vele, s negyed évszázad múltán beláttam, hogy jól tettem, mert igaza volt. Ma sokkal nagyobb a sunyiság, diszkrét köpenyegforgatás, a hamisjáték, mint a háborús években. Az egypártrendszerhez viszonyítva is nagy a különbség. Akkor sok barátom kényszerből viselt álarcot, ma meggyőződésből. Azt is mondhatnám, hogy igaz hitből. Még ma este találkoztunk a szomszédos kávéházban, Bécsben feltalálta magát, hiszen keresett szakember: informatikus. Irodalommal nem foglalkozik, csak néha-néha vesz kezébe egy-egy könyvet. Olvasta a Balkáni szépséget, s arról faggatott, hogy a regényem tudatosan rímel-e a regény Remenyik Sándor Ahogy lehet című versére. Meglepődve válaszoltam, hogy nem, erre nem gondoltam. Pedig úgy van, minden percünk kínzó kiegyezés, ilyen ez a kelet-közép-európai sors, ezt ő Bécsből igen jól látja. Ezért is hagyta el Magyarországot. Majd azt kérdezte, hogy hol kapható az Újvidéki napló magyar nyelven. Látta a szerb nyelvű könyvet az egyik újvidéki könyvkereskedésben, belelapozott, de egy szót sem értett belőle. Sehol, válaszoltam, magyarul nem jelent meg. No, látod, a békében nehezebb írónak lenni, élcelődött.
Hazatérve elővettem Remenyik versét. Ahogy lehet, állapítom meg, és a Slemil nagyapa kínzó kiegyezéseire gondolok. Aki másként cselekszik, „az vesse ránk az első követ”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >